Sokan hiszik azt, hogy a világ veszélyesebb, mint két évvel korábban

A globális katasztrófák esélyeinek felmérésével foglalkozó Challenge Foundation svéd nonprofit szervezet által elvégzett felmérés során 10 megkérdezettből hat felelte azt, hogy megnőttek a veszélyek, sőt a konfliktusok, nukleáris és vegyifegyver-támadások nagyobb kockázatot jelentenek, mint a népességnövekedés vagy az éghajlatváltozás.

A közvélemény-kutatás eredményének közzétételét a NATO szerdai brüsszeli csúcstalálkozója elé időzítették, miközben egyre nőnek a feszültségek az Egyesült Államok és a szövetségesei között a védelmi kiadások növelésének szándéka miatt, amely erkölcsi kárt is válthat ki, és ez végső soron Oroszország kezére játszhat.

"Egyértelmű, hogy a globális együttműködés jelenlegi rendszerei nem növelik az emberek biztonságérzetét" – jelentette ki Matts Andersson, a szervezet alelnöke közleményében.

Andersson szerint a NATO-hatalmak és Oroszország közötti problémák – egyidejűleg a Szíriában, Jemenben és Ukrajnában folyó háborúval, valamint az Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatos nukleáris feszültségek – miatt érzik magukat az emberek bizonytalanságban.

A Global Challenges Foundation által Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök találkozója után megrendelt másik közvélemény-kutatás szerint az embereket nem nyugtatta meg túlságosan a csúcstalálkozó. A közel 5000 válaszadó csak mintegy egyharmada mondta azt, hogy kevésbé aggódik a tömegpusztító fegyverek miatt.

"A háború valószínűbb" – vélte Patricia Lewis, a Chatham House londoni agytröszt nemzetközi biztonsági igazgatója. "Nagyon magas a bizonytalansági tényező, és ez gyakran vezet háborúhoz. (…) Két nagyhatalom megtörte a status quót. Láttuk, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és látjuk, amint az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indít, felrúgja azokat a megállapodásokat, amelyeket mi, a többi részes fél, tiszteletben tartunk."

Az 1949-ben a szovjet veszéllyel szemben alapított észak-atlanti szövetség szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, amely nukleáris és hagyományos fegyverzeteivel szavatolja Európa biztonságát.

2014-ig nem volt szükség csapatátrendezésre, akkor viszont a Krím félsziget orosz megszállása miatt a NATO zászlóaljakat küldött a balti államokba és Lengyelországba az esetleges orosz inváziók elleni elrettentésül.

A Global Challenges Foundation által Oroszországban megkérdezett 1000 ember 91 százaléka a tömegpusztító fegyvereket tartotta a legnagyobb veszélynek.

A felmérés tíz országban 10 ezer fős mintán a ComRes közvélemeny-kutató cég közreműködésével készült áprilisban.

(MTI)