1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Megosztás
A mentőszolgálat riasztása 10-ből 6 esetben nem indokolt.
A SME napilap egy néhány évvel ezelőtti, megdöbbentő esetet hozott példaként: egy férfi mindössze néhány száz méterre volt a poprádi kórháztól, amikor hirtelen leállt a szíve. Nem volt ki a segítségére siessen, mert mindegyik mentős úton volt kevésbé súlyosabb esetek miatt. A pácienshez a másik járásból kellett mentőt küldeni, az azonban már későn érkezett, a férfi elhunyt.
Az ilyen és hasonló esetek megakadályozása érdekében akar véget vetni az egészségügyi minisztérium a mentőszolgálattal való visszaéléseknek. A tárca közölte, dolgoznak a sürgősségi ellátás fogalmának és a betegek jogosultságának tervezetén, ennek érdekében pedig egy munkacsoportot is létrehoztak.
A minisztérium szerint a mentőhívások 60 százalékban olyan páciensektől érkeznek, akik nincsenek életveszélyben. „Azt mondom, hogy ez akár 70 százalékos is lehet” – pontosít a Szlovák Mentőszolgálati Kamara vezetője, František Majerský.
„Az utóbbi években taxiszolgáltatás lett a mentőszolgálatból” – teszi hozzá.
A tárca az előzetes tervek szerint úgy próbálná meg megakadályozni a mentőszolgálattal való visszaéléseket, hogy előre meghatároznák, ki és milyen egészségi állapotban lesz jogosult a mentőre. Amennyiben a javaslat átmegy a parlamentben, a szigorúbb szabályozás ősztől léphet érvénybe.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint évente közel 250 ezer ember van akut életveszélyben az országban, és éppen ők azok, akiknek a mentőszolgálatra a leginkább szükségük van.
"Az egészségügyi minisztérium a sürgősségi egészségügyi ellátás és a betegjogosultság meghatározásának tervezetén dolgozik a visszaélések megelőzése érdekében" – mondta Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője.
Majerský szerint az egyik alapvető változás lehet a fájdalom definíciójának pontosítása. „Manapság ha az ember rácsap az ujjára kalapáccsal, és ez hirtelen fájdalmat okoz neki, a definíció szerint jogosult a sürgősségi ellátásra. Ezentúl viszont pontosan meg lesz határozva, hogy milyen fájdalom esetén küldenek mentőt” – magyarázza. Ide tartozik majd például az erős mellkasi fájdalom, ami a szívinfarktus egyik előjele.
A módosítás miatt valószínűleg meg kell majd erősíteni az Országos Mentőszolgálat Operatív Központját, amelynek dolgozói a telefonhívás alapján eldöntik, hogy küldenek-e mentőt vagy sem. Csökken ezáltal annak a valószínűsége, hogy térdfájás vagy túlevés miatt kell útra kelniük a mentősöknek.
Akadnak azonban olyanok is, akik pontosan tudják, mit kell mondaniuk, hogy a mentőt kiküldjék, az orvosok pedig a helyszínen szembesülnek vele, hogy a valóság teljesen más.
„A 155-ös segélyhívón fültanúi lehettünk már Oscar-díjas alakításoknak is” – mondja Alena Krčová mentőszolgálati szóvivő.
Éppen ezért a szakértők szerint a leghatékonyabb fegyver a visszaélések ellen a pénzbírság lenne, amelyet azoknak kellene fizetniük, akiknek az egészségi állapotuk nem indokolja a mentő kihívását. Majerský szerint ez lehetne pausális bírság vagy a feleslegesen megtett kilométereket kellene megfizetni.
Krčová ennek kapcsán rámutatott, hogy a törvény értelmében jelenleg is 1659 eurós bírsággal sújthatók, akik visszaélnek a 112-es segélyhívóval, de ugyanezért nem létezik szankció, amely a 155-ös mentőszolgálati vonalra vonatkozna.
A szakértők szerint a visszaélésért kiszabható büntetésről szó esett a parlament egészségügyi bizottságának legutóbbi ülésén, a szakértők szerint pedig csak idő kérdése, hogy mikor válik valósággá.
Az egészségügyi minisztérium azonban egyelőre nem fontolgatja a konkrét bírságok bevezetését. "A jogszabály-módosítás célja semmiképpen sem az, hogy a betegek egészségügyi ellátásáért díjat számítsanak fel" – zárja Eliášová.
(sme.sk)