A sokféleség gazdagít, a Hedvig-ügy begyógyulatlan seb - interjú Zuzana Čaputovával

2019. március 6. - 13:45 | Belföld

Robert Ficót szerinte az utca népe űzte el, nem pedig Bugár Béla. Kíváncsi, milyen irányba fejlődik a megtisztult MKP, és Robert Mistríkkel ellentétben tudja, mit jelent a multikulturalizmus - ehhez pedig még az sem kell, hogy az ember füves cigit szívjon. Malina Hedvig ügyét behatóan ismeri, és megvan a véleménye Orbán Viktorról is. Jönnek a kétnyelvű óriásplakátjai, és talán egy „jó napot” is belefér majd a dunaszerdahelyi lakossági fórumára a magasan legnépszerűbb államfőjelöltnek.

A sokféleség gazdagít, a Hedvig-ügy begyógyulatlan seb - interjú Zuzana Čaputovával
Zuzana Čaputová - A fotóra kattintva KÉPGALÉRIA nyílik! (Fotók: Cséfalvay Á. András)

Amikor az interjú előtt kezet fogtunk, és a „Dobrý deň prajem!“ után magyarul is jó napot kívántam önnek, fürkésztem a reakcióját. Tud valamennyire magyarul?

Bevallom, nem. Mivel a Pozsonyhoz közeli Bazinban (Pezinok) élek, és a fővárosban jártam egyetemre, nem is nagyon lett volna rá lehetőségem megtanulni. Gyerekként járhattam utoljára Magyarországon, szóval a magyar nyelvvel nem túl szoros a kapcsolatom.

Az egyetemi tanulmányai során nem voltak magyar csoporttársai?

Nem is emlékszem erre. Ha voltak is, akkor ők folyékonyan beszéltek szlovákul.

Ezen a héten Dunaszerdahelyen is tart lakossági fórumot. Készül valamilyen apró gesztussal, hogy egy-két szót szóljon az érdeklődőkhöz az anyanyelvükön?

Egyáltalán nem zárkózom el a lehetőség elől.

Akkor a stábjának most kiosztottuk a leckét. Mi meg nézzük a hazai politikai összefüggéseket. Egy korábbi nyilatkozatában elejtette, hogy a legutolsó parlamenti választásokon a Hídra adta voksát. Sajnálja, hogy így tett?

Nem rejtem véka alá, hogy bizonyos szempontból csalódtam a Hídban. Bugár Béla pártját a kezdetben szimpatikusnak találtam, mert a szlovák és a magyar szakemberek együttműködésének a gesztusát láttam benne. Ebben a tömörülésben olyanok is helyet foglaltak, akiket én szakmailag tisztelek és nagyra tartok, mint például Lucia Žitňanská, akinek a szakterülete egybevágott az enyémmel.

És ami azt a bizonyos kiábrándulásomat illeti, az azzal függ össze, hogy a választások után a párt túl gyorsan lépett együttműködésre a Smerrel. Annak ellenére, hogy én azokhoz tartoztam, akik ezt a kooperációt inkább kizárták. Aztán később, a tavalyi kormányválság idején mintha engedtek volna a követeléseikből.

Bugár szerint a pártja érte el Robert Fico távozását a kormányból.

Egy ilyen értékeléssel túlbecsülnénk az erejét. Inkább úgy vélem, hogy az akkori kormányfő menesztése a két fiatalember meggyilkolása miatti tiltakozási hullám következménye, ami példátlan erővel tört felszínre.

Ha a tízezres tüntetések nem lettek volna, akkor ez a változás nem következett volna be. Ezt az emberek érték el.

Az utcák, a terek erejének fontosságát ő sem vonta kétségbe, ezt a Híd vezetője is hangsúlyozza, de a tárgyalt kérdésben legalább akkora szerepet tulajdonít pártja magatartásának is.

Hogy a kulisszák mögött milyen alkudozások folytak, azt nem tudom. De szerintem elsősorban az utcák érték el Fico távozását.

És ahhoz az eszmefuttatáshoz mit szól, hogy az előrehozott választások semmit sem oldottak volna meg: az ellenzék nem tudott volna működőképes kormányt összehozni, ugyanakkor a szélsőséges Marián Kotleba méginkább megerősödött volna?

Természetesen ilyen értelmezés is kínálkozik. Meg olyan is, hogy demokratikus követelés az előrehozott választások megtartása, ami megmutatná, milyen a tényleges ereje az egyes pártoknak.

Azzal egyet lehet érteni, hogy az ellenzék kormányképessége meglehetősen kérdőjeles volt, ami miatt aztán a koalíció néhány változás végrehajtása után a helyén maradhatott. Legitimnek tartom tehát mindkét megoldást. De inkább arról van szó, hogy a tavalyi változások kialkudásának módja és mértéke kapcsán - külső megfigyelőként - erősebb bugári pozíciót is el tudtam volna képzelni.

Az MKP-t és annak vezetőjét mennyire ismeri?

Tudok erről a pártól, meg arról, hogy valamikor erősebb volt. Átesett egy bizonyos megtisztuláson, nevezzük így. Meglátjuk, milyen irányba fejlődik, meg azt is, milyen eredményt ér el a következő választásokon.

Menyhárt József vagy két hete visszalépett Robert Mistrík javára, aki aztán később az ön javára tett hasonló lépést. A parlamenten kívüli párt erre az új helyzetre hétfőig nem reagált, ha minden igaz, ezen a héten hoz határozatot. Mire számít, hogyan dönt majd az MKP?

Ez az ő döntésük lesz, amit tiszteletben tartok. Ha támogatnak, annak örülni fogok, mert a politikai paletta számos szereplőjének támogatására igényt formálok.

Bizonyára ismeri az ön korábbi ellenfele, az előbb említett Mistrík alig kiforrott nézetét a multikulturalizmusról. Ön hogyan vélekedik erről? Nem csupán népviseletről és nyelvjárásról van szó?

Én tágabb összefüggéseiben látom ezt a kérdést. A szó igazi értelmében a multikulturalizmus a különböző kultúrákat és nemzetiségeket jelent egy államon belül. Tulajdonképpen a sokféleségnek egy megnyilvánulása, és a diverzitás a természetben is egészséges jelenség.

És a tarkaság gazdagítólag hathat.

Szinte az összes újságíró nyaggatja önt mindenféle etikai kérdésekkel, én is beállok a sorba. Hogyan viszonyul a marihuána dekriminalizációjához? Támogatja, hogy ezt a könnyű drogot kivonják a bűncselekménynek nyilvánított tevékenységek köréből?

Az úgynevezett könnyű drogok tekintetében amellett vagyok, hogy bizonyos fajta lazítás következzen be. Főleg ami a fiatalkorúakat illeti és azt, ha saját használatra tartanak maguknál ebből a szerből. Természetesen ez nem érvényes az előállításra vagy a terjesztésre, illetve a keményebb kábítószerekre. Ez utóbbival összefüggésben is az lenne a jó, ha a figyelem átterelődne a szociális és egészségügyi támogatásra.

Nem tartja úgynevezett kapudrognak a füvet?

Vannak külföldi kutatások, amelyek ezt a leegyszerűsítést nem támasztják alá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jelenséghez közömbösen viszonyulhatnánk.

Szívott már valaha marihuánát?

Nem.

Ön jelenleg a Progresszív Szlovákia (PS) nevezetű parlamenten kívüli tömörülés alelnöke. Ezt a pártot a legismertebb hazai szoftvercég, az ESET is támogatja, amelyiknek a vezetői bevásárolták magukat a DenníkN médiumba. Nem gondolja azt, hogy őszintébb lenne, ha a nevezett lap felvállalná, hogy a PS pártlapja?

Ez teljesen aránytalannak és igaztalannak találnám. A PS-nek nincs semmilyen ráhatása vagy befolyása a DenníkN működésére. Számtalan esetben kritikai megjegyzések is megjelentek a lapban…

Tényleg?

Természetesen igen, és tiszteletben is tartom az újságírók szabadságát, hogy velem kapcsolatban is bíráló megállapításokat tegyenek.

Egy államfőjelölt akarva-akaratlanul is szembesül a külpolitikai kérdésekkel. Követi a magyarországi eseményeket? Miként vélekedik az orbánizmusról?

Minél demokratikusabban működnek a visegrádi négyek, az annál kedvezőbb lesz a kölcsönös kapcsolatokra és Szlovákiára nézve.

Ugyanakkor természetesen követem a történéseket, és azokat a változásokat is, amelyek például az ottani bírósági szervezetet érintik. Úgy érzékelem, hogy ezek ellentétesek azokkal az értékekkel, amiket Szlovákia a magáénak tekint az Európai Unióval együtt.

Milyen értékre gondol?

Kétségtelenül ilyen a bírói hatalom függetlensége.

Kit tart rokonszenvesebb politikusnak, Orbán Viktort vagy Miloš Zemant?

Ez egy különös dilemma. Csehszlovákiában születtem, néhány évig a közös államunkban éltem, ebből a szempontból ezért biztosan Zeman urat választanám. Már csak arra is tekintettel, amit az előbb említettem Orbán bíróságokkal kapcsolatos lépéseiről. Persze Zemannal összefüggésben is felmerülhet néhány vitatható mozzanat.

A cseh államfő talán elkötelezettebb ruszofil Orbánnál.

Az meglehet, igen.

Önről köztudott, hogy politikai aktivistaként a jogállamiság megerősítésével foglalkozott hosszú éveken keresztül. Munkája kapcsán bizonyára szembesült az itt élő magyarok különböző sérelmeivel. Ezek közül melyeket ismeri részleteiben? Ha kell, felsorolok néhányat: a 2006-os Malina Hedvig-ügy, a 2008-as dunaszerdahelyi szurkolóverés vagy a kettős állampolgárság ficói szankcionálása.

Igen. Ezek közül a legintenzívebben Malina Hedvig esetével ismerkedtem meg.

Szerintem ez bizonyos szempontból a szlovákiai igazságszolgáltatási eljárás begyógyulatlan sebe.

A kezdetektől nyomon követtem az ügyet, főleg az állam néhány képviselőjének érzéketlen megnyilatkozásait a vádlott bűnösségével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy Szlovákia nem volt képes Malina Hedvig jogvédelmére, ami aztán elvezettett oda, hogy elköltözött Magyarországra. Ez az eset a jogok nyilvánvaló megsértésének példája.

És a kettős állampolgárság témája? Támogatná, hogy eltöröljék ezt a 2010-es ellentörvényt, ami megakadályozza, hogy Szlovákia polgárai felvegyék egy másik ország álampolgárságát?

Őszintén szólva nem ismerem részleteiben a vonatkozó jogszabályt, munkám során nem találkoztam vele, más jogterületekkel foglalkozom.

De így futólag nem tűnik logikusnak lesújtani az emberekre egy másik ország állampolgársága miatt, ez aránytalanság.

Azonban nincs kellő információm a kérdésről, ezért komoly jogi állásfoglalást nem tudnék adni.

A külföldi lapok is úgy kezelik önt, mint egy születőben lévő politikai sztárt? Sorban állnak itt, a pártközpontnál, hogy interjút készítsenek önnel?

Egyelőre csak a cseh sajtó érdeklődik a hazaiakon kívül.

Elnézve a Facebook-oldalát, látni, hogy fokozatosan jelennek meg magyar nyelvű tartalmak is. Kezdenek az itteni magyarok felé nyitni? Kétnyelvű óriásplakátok is lesznek? Esetleg hirdetések is a hazai magyar sajtóban?

A kampány technikai részleteivel a stábom foglalkozik, de lesznek kétnyelvű billboardok, ami meg a közösségi oldalamat illeti, oda magyar nyelvű támogatott tartalmakat is feltöltünk. Hirdetési ajánlatokat is kaptunk, még fontolgatjuk a lehetőséget.

Van itt pár villámkérdés, kérem, röviden reagáljon a következő felvetésekre: ha a jelenlegi államfő, Andrej Kiska indult volna az elnökválasztáson, ön hogyan döntött volna?

Nem indultam volna a választásokon.

Andrej Danko, a parlament elnöke nyilatkozott egyet a hétvégén. Azt állítja, hogy az országnak olyan elnökre van szüksége, aki szilárdabban áll a nemzeti és a keresztény értékek talaján.

Ha ezzel rám célzott, akkor azt mondom, nem ismer engem elég alaposan. Úgy vélem, elegendő mértékben teljesítek a két értéket illetően.

Amikor a harcát vívta a bazini szemétlerakó megépítése ellen, személyesen is találkozott Marian Kočnerral, aki a létesítmény megvalósításában volt érdekelt. Milyen benyomást tett önre?

Több ízben is találkoztunk, ő már akkoriban ismert név volt. Kočner erős játékosként lépett fel, aki az erejét demonstrálta is.

Miképpen?

Nem viselkedett alázatosan és szerényen.

Amennyiben március 16-án államfőnek választják, van elképzelése arról, mik lennének az első lépései?

Az alkotmány rendelkezése miatt a második fordulóval is számolni kell, mivel csak akkor lenne egyetlen szavazási kör, ha az összes szavazásra jogosult felénél is többen voksolnának egy jelöltre. Azonban ha megválasztanának, és júniusban elfoglalnám az elnöki posztot, fontosnak tartanám, hogy a politikai élet összes megkerülhetetlen szereplőivel párbeszédet kezdeményezzek. Ismertetném velük, én milyen témákat tartok fontosnak.

Természetesen az is érdekelne, a tárgyalópartnereimnek mi a véleménye, például az igazságügy terén. A lehetséges együttműködés kezdetét jelentenék ezek az egyeztetések. Aztán részt vennék az első külföldi utamon, ami Csehországba vezetne.

És hová lenne a második útja?

Körbe szeretném utazni Szlovákiát, hogy tájékozódjak a hazai viszonyokról.

Az elnöki csapatban lenne olyan szakembere, aki a hazai kisebbségi ügyekkel foglalkozna?

Hogy kik fognak a stábomban dolgozni, az még nem eldöntött kérdés. De mindenképpen szeretném, hogy olyan emberek is legyenek körülöttem, akik jártasak ezekben a kérdésekben.

Sidó Árpád