1
Illusztráció (Pixabay)
Megosztás
A globálisnak mondott energiaválság miatt a világjárványhoz hasonlóan újabb téma akadt, amelyik rengeteg embert foglalkoztat. Több fontos energiahordozó és a villamosenergia ára is meredeken emelkedik, amire a politikusoknak kötelező reagálniuk. A kormánypártiak nyugtatgatnak, hogy tulajdonképpen nincs is semmi látnivaló, az ellenzékiek meg aggodalmaskodnak, hogy az emberek nem győzik majd fizetni az új számláikat.
Európában az utóbbi hetekben elszállt a földgáz, az olaj, a szén és a villamosenergia ára is. Az okokról már korábban is írtunk, ide tartozik a koronavírus-járványt követő fellendülés által generált kereslet megugrása, illetve az ezzel szemben álló szűkös kínálat, a kontinens gáztárolóinak viszonylag alacsony töltöttsége, valamint az, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése miatt számos ország igyekszik visszavágni a szén-, olaj- és gáztermeléssel kapcsolatos befektetéseket és finanszírozást. A helyzeten tovább ronthat, ha a tél a szokásosnál hidegebb lesz, mert akkor a földgázkészletek még jobban megcsappanhatnak, ez pedig az alternatívák, például a szén árát is még magasabbra tolhatja. A nyersolaj ára is már 80 dollár fölé emelkedett, utoljára közel 3 éve állt ilyen magasan. Ez azt jelenti, hogy az év eleje óta a Brent típusú olaj több mint 50 százalékot emelkedett, az elmúlt egy évben pedig 90 százaléknál is többet.
A téli fűtési szezon beindulásával a gáz- és áramárak Európában megugrottak, és ezzel párhuzamosan világszerte gazdasági fellendülés zajlik a tavalyi, Covid által okozott visszaesés után. Az energiaigényes iparágak növekednek, ez pedig az árak emelkedésének irányába hat. A kereslet növekedésével párhuzamosan azonban a kínálat visszafogott maradt, mivel az elmúlt másfél évben az új energiaellátásba való beruházások egy része elmaradt, de az árak emelkedése felé hatott az OPEC-országok olajkitermelésének csökkentése is. Ez utóbbi már nem érvényes, hiszen Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, az OPEC+ elnevezésű szervezet a múlt héten úgy döntött, hogy fenntartja a termelés folyamatos és fokozatos növelését.
A drágulási folyamatok ideiglenességére híja fel a figyelmet Ján Pišta, a JPX cég elemzője, aki szerint azonban ne várjuk azt, hogy az árak jövőre teljesen visszapattannak. Azt azonban a Pravdának adott interjújában megjegyezte a szakértő, hogy a hazai háztartások hálásak lehetnek annak, hogy
Szlovákiában nem liberalizálták teljesen az elektromos áram és a földgáz piacát. Mivel ezeknek a termékeknek az ára szabályozott, a háztartásokat érintő árak a többi európai országhoz képest nagyon kis mértékben emelkednek csak.
Pišta úgy véli, ennek az lesz az eredménye, hogy a tarifák szinte oda kúsznak vissza, ahol azok 2020-ban is voltak.
Erről beszélt hétfőn a gazdasági miniszter is. Richard Sulík emlékeztetett arra, hogy tavaly 21 euró felett járt a gáz ára 1 megawattért, aztán idén ez lecsökkent 16 euróra, és jövőre megint felugrik 22 euróra. Közben arra is felhívta a figyelmet a miniszter, hogy szerint nem szabad megfeledkezni az átlagbérek emelkedéséről sem. Hozzátette, ha például idén nem csökkentették volna a gázárakat, jövőre nem kellene azokat ismét megemelni.
Az energetikai elemző szerint ha a szabályozó testület elengedné a helyzetet, és szabad kezet adna a piaci folyamatok begyűrűzésének, akkor a jelenlegi árakhoz képest a szlovákiai háztartásoknak – ahol mondjuk csak főzéshez/sütéshez használják a gázt – nem 50 centtel, hanem ennek 3-5-szörösével kellene többet fizetniük. De az állami árregulációnak köszönhetően sokkal kevesebb lesz a többletkiadásunk.
Ez persze annyira nem izgatja az ismét egyre népszerűbb ellenzéki Robert Ficót. Pártja, a Smer szerdán bejelentette, hogy a parlamentben kezdeményezni fogja a gazdasági miniszter menesztését, mert szerinte Sulík képtelen felvenni a küzdelmet az energiaválsággal és ölbe tett kézzel nézi, ahogy elszállnak az árak.
(Portfólió/hvg/sp)