„Sokszorosan nagyobb az esély, hogy covidosan trombózist kapunk, minthogy az oltás után” – dunaszerdahelyi érgyógyász az AstraZenecáról

2021. április 29. - 14:30 | Régió

Az elmúlt hetekben a laikusok bizonyos körében megingott a bizalom az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett, Vaxzevria névre keresztelt oltóanyag iránt, miután kiderült, hogy rendkívül ritka esetben összefüggésben lehet vérrögképződéses esetekkel. MUDr. Kiss Anna dunaszerdahelyi angiológust az oltással kapcsolatos tapasztalatokról és a vérrögképződésről kérdeztük.

„Sokszorosan nagyobb az esély, hogy covidosan trombózist kapunk, minthogy az oltás után” – dunaszerdahelyi érgyógyász az AstraZenecáról
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció

Az Európai Gyógyszerügynökség április elején döntött úgy, hogy az AstraZeneca oltóanyaga esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina "nagyon ritka mellékhatásaként". Kiemelik ugyanakkor, hogy a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Bizonyított tény, hogy az oltóanyag hatásos ellenszer a koronavírussal szemben: már egyetlen adag beadása után is jelentősen csökkenti a fertőződés esélyét. A brit statisztikai hivatal és az Oxfordi Egyetem által 372 ezer ember bevonásával elvégzett felmérés azt mutatta ki, hogy az AstraZeneca első adagjával december és április eleje között beoltottak esetében átlagosan 65 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőződés esélye. Az átlagon belül a betegség tüneteinek kialakulásával járó koronavírus-fertőződés kockázata 74 százalékkal, a tünetmentesen lezajló fertőződéseké 57 százalékkal mérséklődött három héttel az első oltási dózisok beadása után.

Szlovákiában jelenleg a 60 év alatti korosztályt oltják az AstraZeneca vakcinájával. A regisztrációt szerdán este már a 16 évnél idősebbek számára is elérhetővé tették. Az országban eddig több mint 456 ezer adagot adtak be az AstraZenecából, május végéig pedig várhatóan további 200 ezer adag érkezik majd.

A dunaszerdahelyi Venart angiológiai rendelő érgyógyászát, MUDr. Kiss Annát arról kérdeztük, hogy az utóbbi időszakban találkozott-e olyan esetekkel, amikor a páciensei valamilyen súlyosabb érgyógyászati problémára panaszkodtak az oltás után, illetve a járvány kezdete óta milyen mértékben nőtt meg a trombózisos esetek száma a betegei körében.


Az elmúlt hetekben a 40-es korosztálytól kezdve több ezer embert beoltottak a környékünkön is az AstraZeneca vakcinájával. Előfordult, hogy valamelyik páciensénél súlyosabb probléma lépett fel az oltás után?

Oltás utáni leggyakoribb mellékhatás a láz, hidegrázás, gyengeség, ez több ismerősömnél, betegemnél előfordult, komolyabb problémáról nem hallottam eddig.

Szakorvosként ön is úgy látja, hogy az AstraZeneca vakcina előnyei többszörösen meghaladják a lehetséges rizikót?

Természetesen, ha nem így gondolnám, akkor nem ajánlanám nyugodt szívvel a betegeimnek. Sajnos a médiában sok ellentmondásos hír olvasható, nem csoda, ha az emberek tartanak a mellékhatásoktól. Hormonális antikoncepció szedése, egy hosszabb repülőút, dohányzás vagy a túlsúly önmagában is sokkal nagyobb rizikó trombózis kialakulására, mint a vakcina. Európa országaiban beadott 34 millió AstraZeneca oltásból április 4-éig mindössze 222 esetben volt példa vérrögképződésre. A Johnson&Johnson 7,4 millió beadott vakcinájánál pedig 8 ilyen esetről tudni.

A statisztikák alapján bármelyik oltás jobb, mint elkapni a koronavírust, tekintettel arra, hogy a koronavírus-fertőzés önmagában is rizikó trombózisra.

Milyen módon növeli a fertőzés a trombózis kialakulásának veszélyét?

A Covid19 fertőzés masszív immunreakciót vált ki a szervezetben, ezt ún. citokín-viharnak nevezik, ami elindítja a vérrögképződést és gyakran mélyvénás trombózishoz vagy tüdőembóliához vezet. A pontos mechanizmus eddig nem ismert.

Nagymértékben megnőtt a mélyvénás trombózisok és visszérgyulladások száma koronavírusfertőzés miatt?

Szinte napi szinten találkozunk a kollégáimmal trombózisos, visszérgyulladásos betegekkel, akik átesek a fertőzésen. Gyakran fiatal, eddig egészséges embereknél.

Külföldi kutatások szerint az ambulánsan kezelt betegeknél a trombózis kialakulásának rizikója 3-5 százalék, súlyosabb lefolyás esetén a kórházban kezelteknél ez 20-25 százalék is lehet. Természetesen a rizikó sokkal magasabb idősebb, polimorbid betegeknél.

Trombózis vagy visszérgyulladás esetén melyek a legjellemzőbb tünetek, és mit tehetünk a megelőzés céljából?

Tünetei a végtagfájdalom, duzzadt láb, tapintásra érzékeny visszér. A beteg részéről a legfontosabb a rendszeres folyadékbevitel, hogy megelőzzük a kiszáradást, ami a magas láz mellett gyakori. Érthető, hogy a betegség ideje alatt a gyengeség, fáradtság miatt kevesebb a mozgásigényünk. Idősebb, fekvő betegek esetében konzultáljunk a kezelőorvossal. Súlyosabb esetekben ajánlott vérhígító használata is megelőzés céljából.

Milyen tapasztalatai vannak a dunaszerdahelyi oltóközpontból? Az emberek tartanak az oltástól?

Sok oltásra jelentkező fél a mellékhatásoktól, azt hiszem, ez érthető is. Sokféle, egymásnak ellentmondó hír kering az interneten, nehéz kiszűrni a szakmailag hiteles forrásokat.

Jelen helyzetünkben még mindig sokszorosan nagyobb az esély arra, hogy covidosan trombózist kapunk, minthogy az oltás után kapnánk.

Emberileg teljesen megértem az aggodalmat, mindenki félti az egészségét.

Milyen tanácsokkal látja el az oltásra érkezőket?

Oltás után mindenképpen javasolt a rendszeres folyadékbevitel, ugyanis a trombózis gyakran pusztán a kiszáradás miatt alakul ki. Láz, hidegrázás esetén pár napig lázcsillapítót szedjünk.

Indokolt lehet recept nélkül is kapható vérhígító szerek alkalmazása közvetlenül az oltás előtt, illetve utána?

Orvosilag szükségtelen oltás előtt bármiféle vérhígítót szedni. Leggyakrabban az Aspirin Protect illetve Anopyrin gyógyszert emlegetik a betegek. Ezek a gyógyszerek nem akadályozzák meg a mélyvénás trombózist. A véralvadásgátló gyógyszereknek sok típusa van, az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek (mint az Anopyrin) a vérlemezkék öszetapadását gátolja, és az artériák megbetegedésekor ajánlják, semmi köze a vénákhoz.

Volt eset, hogy a beteg erősködött, hogy a szomszédja meg az ismerőse ezt a gyógyszert ajánlotta, és ragaszkodott a szedéséhez. Ez csak hamis biztonságérzetet kelt az emberekben.

Pontosan mi is valójában a vérrögképződés, laikusként hogy kellene elképzelnünk?

Megkülönböztetünk vénás és artériás trombózist, Covid esetében a vénás trombózis előfordulása a gyakoribb. A magas lázzal járó kiszáradás, a mozgáshiány és az immunreakció miatt a vérlemezkék összetapadnak és vérrög képződik a vénában, ami elzárja a vérkeringést. Ez általában az alsó végtagban képződik, a lábszár eldagadásával, fájdalommal jár.

Mi történik abban a nagyon ritka esetben, ha mégis kialakul vérrög? Ez egy gyógyítható, kezelhető probléma?

Trombózis esetében vérhígítót kapnak a betegek, kompressziós zoknit kell hordani, általában a kezelés ambuláns, csak súlyosabb esetekben, illetve tüdőembóliagyanú esetében szükséges kórházi kezelés.


(Farkas Linda)