Sólymos aktív környezetvédelmi miniszter volt

Sólymos László környezetvédelmi miniszter kedden benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Zuzana Čaputová államfő elfogadta lemondását. A környezetvédelmi minisztérium vezetését a választásokig Érsek Árpád közlekedési miniszter veszi át.

Solymos, Caputova
Fotó: TASR

Sólymos Lászlót a lemondásának bejelentése után többen is az utóbbi időszak egyik legjobb környezetvédelmi miniszterének nevezték. Zuzana Čaputová köztársasági elnök is így vélekedett róla egy vasárnapi tévéműsorban: „Sólymos volt a környezetvédelmi tárca élén álló egyik legjobb miniszter”. A miniszter sajnálkozva búcsúzott a tárcától: „Sajnálom, hogy négyéves kemény munkám egy hibás lépéssel ér véget” – mondta a múlt héten kiadott nyilatkozatában. Aktivitását a területen működő civilszervezetek is elismerik.

Párizsi Egyezmény

2016-ban Sólymos Peter Žiga smeres környezetvédelmi minisztertől vette át a tárcát. Mivel az ország július elsejétől az Európai Unió elnöki feladatait látta el, sok ideje nem volt a „beilleszkedésre”. Ősszel már az Európai Tanács üléseit vezette, és az unió képviselőjeként tárgyalt a Párizsi Egyezményről. A dokumentumot még abban az évben ősszel elfogadták, és Szlovákia az elsők közt csatlakozott hozzá. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákiát környezetvédelmi szempontból a haladóbb országok közé sorolják az utóbbi években. Tavaly António Guterres, az ENSZ főtitkára az éghajlatváltozás elleni küzdelem regionális mozgatórugójának nevezte az országot.

PET-palackok

Az egyik legfontosabb eredményének Sólymos a PET-palackok betétdíjassá tételét tartja, ami szerinte jelentősen csökkentheti a műanyaghulladék mennyiségét. A törvény ugyan már idén életbe lépett, a palackvisszaváltás – és a betétdíj bevezetése – azonban csak két év múlva, 2022-ben válik kötelezővé. A visszaváltás hasonló lesz, mint az sörösüvegek esetében, a betétdíj összege a PET-flakonoknál 12 cent, a fém italdobozoknál 10 cent lehet. „Ma nem létezik Európában más bevált módszer az újrahasznosítás maximalizálására. Európa 10 országában vezették be a visszaváltást, azóta öt országban 99%-os az újrahasznosítás, a többiben közelít a 90%-hoz” - indokolta Sólymos a törvény elfogadását.

SolymosLex Csallóköz

Többek közt az intenzív mezőgazdasági művelés is indokolta a lex Csallóköz elfogadását, amely az ivóvíz jobb védelmét segíti. A jogszabály a vízvédelem terén illetékes három tárca, a környezetvédelmi, a földművelésügyi és az egészségügyi minisztérium együttműködésének kereteit is meghatározza. Egy törvényben rögzíti az egyértelmű szabályokat, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni a vízvédelmi területeken, szigorítja a jogsértésekre vonatkozó szankciókat és javítja a lakosság tájékoztatását.

Az ivóvíz védelmének érdekében a minisztérium tízéves beruházási tervet is kidolgozott a víziközmű-fejlesztés finanszírozására, mely célja a szennyvíz- és ivóvízhálózat építésének támogatása. Erre a célra a következő 10 évben mintegy 500 millió eurót fordít majd az állam, amit a 2000 lakosúnál kisebb települések vehetnek majd igénybe.

Vereknyei szemét

A minisztérium előtti egyik legnagyobb kihívást a Pozsony-vereknyei veszélyeshulladék-tároló felszámolásának megkezdése jelentette. A még a szocializmus idején keletkezett, súlyosan szennyező vegyi anyagokat is tartalmazó lerakat felszámolása 2016 őszén kapott lendületet. Az elfogadott megoldás szerint a hulladékot nem szállítják el – ahogyan azt több helybeli is követelte –, csak körbeszigetelik, a következő években mintegy 2 km hosszú és 22 m mély fallal zárják el a környezetétől. A zárófalon belüli talajvizet megtisztítják. A projekt megvalósítása azonban még éveket vesz igénybe.

Levegővédelem - kazáncsere

A háztartási fűtőberendezések jelentik az egyik legnagyobb légszennyezési forrást, ez okozza, hogy télen általában sokkal rosszabb a levegő minősége még a városoktól távol fekvő falvakban is. A környezetvédelmi minisztérium elindította az önkormányzati épületek fűtőrendszereinek korszerűsítésére irányuló projektet, elkészült a nemzeti kibocsátáscsökkentési program és a kazáncsereprogram keretében lehetőség van a környezetszennyező szilárdtüzelésű kazánok lecserélésére a háztartásokban. 2017-ben korszerűsítette a levegővédelmet szabályozó törvényt is. A módosítás szigorítja a kibocsátási határértékeket, lehetővé teszi az alacsony kibocsátású zónák létrehozását, és javítja a lakosság tájékoztatását a szmoghelyzetekről.

Dráguló lakossági szemetelés

A szlovákiai hulladékkezelés egyik legnagyobb problémája, hogy túl magas az osztályozatlan, a hulladéklerakókba kerülő hulladék aránya. 2017-ben még a lakossági szemétnek csaknem 70%-a került hulladéklerakókba. Ezt sikerült az utóbbi években csökkenteni, a minisztérium szerint ehhez hozzájárult az is, hogy a hulladéktárolás ellen irányuló törvénycsomag olyan hulladéktárolási díjszabást vezetett be, amely a hulladékot becsületesen osztályozó településeket előnyben részesíti. 2018-ra csaknem 50 százalékra csökkent a lerakókba kerülő szemét aránya.

(Para)