Sólymos László: a Szövetség már nemcsak Orbán Viktorral, hanem Ficóval szemben is vazallusi helyzetben van – Interjú

Az interjúból megtudhatják:

• Hogyan értékeli a választáson elért 0,26 százalékos eredményt?
• Nem bánja-e, hogy nem maradtak a Szövetségben?
• Miért hullott szét a Szövetség?
• Folytatódik-e az együttműködésük Mikuláš Dzurinda pártjával, a Kékekkel?
• Nem kellett volna összefogniuk Eduard Heger pártjával, a demokratákkal?
• Mikor lesz a Híd kongresszusa és ő marad-e pártelnök?
• Látja-e még értelmét pártszinten a szlovák–magyar együttműködésnek?
• Mi a véleménye a Fico-kormány első két hónapjáról?
• Elfogadhatónak tartja-e a speciális ügyészség megszüntetését?
• Mi a véleménye az ellenzék parlamenti obstrukciójáról?
• Miért tartja fontosnak a Kisebbségi Kulturális Alap megőrzését?
• Örül-e, hogy a kormány újra magyar jelöltet nevezett ki kisebbségi kormánybiztosnak?

A választások eredménye ismert, a 0,26 százalék megsemmisítően gyenge teljesítmény. Ön szerint hol ment félre ez a történet?

Megmondom őszintén, hogy ilyen eredményre én sem számítottam. Igaz, hogy egy hónappal a parlamenti választás kihirdetése előtt alakultunk meg, tulajdonképpen kényszerpályán voltunk, így számoltunk azzal, hogy nagyon nehéz lesz újra felépíteni a pártot, nehéz lesz a kampány. Abban bíztunk, hogyha összeállunk a Kékekkel, akkor közösen sikerül valamilyen elfogadható eredményt elérni. De azt is látni kell, hogy nagyon erős volt az ellenszél, a média sem volt túl barátságos velünk a politikai paletta jobb oldalán, tehát ott, ahol a mi választóink vannak.

Nagyon sokan voltak azok – és meg is értem őket –, akik szívesen választották volna a Hidat és a Kékeket, viszont amikor látták, hogy nincs esély a bejutásunkra, akkor inkább másra adták a voksukat, hogy a szavazatuk „ne vesszen el”.

A legtöbb esetben a PS-re voksoltak, habár diametrális az eltérés a PS és a Híd vagy a Kékek értékrendje között. De nem akarták, hogy Fico győzzön, ezért sokan választották ezt az utat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az az értékrend, az a világnézet, amelyet a Híd a megalakulása óta képvisel, ami az együttműködésről, egymás elfogadásáról szól, a demokrácia, az európaiság, a nyitottság tisztelete nem lenne vonzó a szlovákiai magyarok számára. Nem ezek az értékek buktak meg, azzal vallottunk kudarcot, hogy nagyon későn, röviddel a választások előtt indultunk el.

Abban tehát biztos vagyok, hogy ezeknek az értékeknek a képviseletére szükség van, és ezt megmutatta az MKP 2.0., vagyis a Szövetség választási eredménye: 4,3 százalékot szereztek, függetlenül attól, hogy mi mennyit értünk el.

Berényi József, a Szövetség – most már Magyar Szövetség – egyik vezetője azt mondja, hogyha önök maradnak a Szövetségben, akkor meglett volna az öt százalék. Nem lett volna mégiscsak jobb a közös pártban maradni, még azon az áron is, hogy Gyimesi György a 150. a listán?

Nagyon kevés dologban értek egyet Berényivel, abban azonban igen, hogy közösen bejutottunk volna. Hogyha egyéni érdekeik miatt nem verték volna szét Forró Krisztiánnal azt a Szövetséget, amit két évvel ezelőtt hoztunk létre egy komoly ideával és vízióval, akkor nagy valószínűséggel a szlovákiai magyaroknak most lenne egy parlamenti pártja.

Mi mondtuk, és ők tudták, hogy Gyimesi teljes mértékben elfogadhatatlan a számunkra, és a választás azt mutatja, hogy nem is hozta azt az eredményt, amit vártak tőle. Ő csak egy eszköz volt arra, hogy eltávolítsák a pártból azokat, akik veszélyt jelentenek néhány MKP-s politikus egyéni ambícióira.

Például arra, hogy Berényi József legyen a párt listavezetője az európai parlamenti választáson. Neki csak erre ment ki a játék, és ezt majd a választók is látni fogják, amint összeáll az „MKP 2.” európai parlamenti választási listája. A Szövetség szétesése, a Híd távozása annak volt a következménye, hogy egyéni érdekek mentén szétverték a pártot. De az a Szövetség, amit 2020-ban hoztunk létre, aminek az volt a célja, hogy a szlovákiai magyarok minél szélesebb rétegét megszólítsa és összefogja, az teljesen megszűnt akkor, amikor a Híd távozott. A Szövetség azóta visszakerült abba az „MKP-s” egy helyben toporgásba és leépülésbe, amiben 2020 előtt az MKP volt.

Azt mondja, hogy Gyimesi György elfogadhatatlan volt az önök számára, de nem kellett volna mégis elfogadni azt a kompromisszumot, hogy beleegyeznek a jelölésébe?

Ezzel az az alapvető probléma, hogy a saját magunk hozta szabályokat rúgtuk volna fel. Ha a magunk írta szabályokat sem tartjuk be, akkor nem működhet a rendszer. Lehet látni a Szövetségben, hogy Berényi és a hozzá tartozó klikk úgy alakítja a feltételeket, a szabályokat, ahogyan az nekik jó.

Mindig azt hangsúlyozták, hogy az MKP egy alulról építkező, nem pedig fentről vezérelt párt – ezt hangsúlyozták a Szövetség platformjaként is. Mit láttunk most a kongresszusukon?

Egyszer csak jött egy „ejtőernyős”, és beült az alelnöki székbe. Ha korábban valaki ezt csak megemlítette volna, szerintem már akkor is nyársra húzzák, mert ez teljesen elfogadhatatlan volt számukra.

De most megfelelt nekik, mert Berényinek az kellett, hogy az európai parlamenti kampányában ne legyen riválisa a párton belül. Mi nem tudtuk elfogadni, hogy így működjön a Szövetség. Vagy működik rendesen, vagy nincs értelme. A kongresszusuk is megmutatta, hogy nincs értelme az egésznek. Olyan embereket szórtak ki az elnökségből, olyan korábbi MKP-tagokat, akik szerintem sok szavazatot hoztak a pártnak, például Őry Pétert vagy Menyhárt Józsefet. Csak azért, mert jött Gyimesi, és neki kellett helyet csinálni. A másik két platformról már felesleges beszélni, gyakorlatilag nem is léteznek, teljesen bedarálta őket az MKP.

A másik út, ami májusban önök előtt állt, az a Demokratákkal, vagyis Eduard Heger pártjával való választási együttműködés volt. Azt sem sajnálja, hogy ez is kútba esett?

Nem hiszem, hogy a Demokraták azok, akikkel össze kellett volna fognunk. Azt a káoszt és azt a kárt, amit ebben az országban a Matovič-Heger kormányok okoztak, nem akartuk felvállalni azzal, hogy velük közösen indulunk. Amikor az inkompetencia hiúsággal, beképzeltséggel társul, az nagyon veszélyes. Ők ilyen stílusban vezették ezt az országot, bele a káoszba. Azt érték el, hogy a társadalomban óriási a feszültség, rendkívül erős az ellenszenv az egyes csoportok között, és ennek még sokáig fogjuk inni a levét. Nem hiszem, hogy nekem például Ján Budajjal egy listán kellett volna szerepelnem, aki környezetvédelmi miniszterként mindent elrontott, ahová nyúlt. És erre rá is fizettek.

A négy évvel ezelőtti koalíciónak 94 képviselője volt, szépen, nyugodtan végezhették volna a dolgukat, ha tudják, mit kell, mit akarnak csinálni. Ha együtt tudtak volna legalább egy kicsit is működni, ha az egója nem lett volna mindenkinek az egekben, akkor ezt az országot megfelelő pályára tudták volna állítani. De ők inkább a szakadék felé kormányozták.

És most a jelenlegi kormánynak kellene megakadályozni az összeomlást, csak az a baj, hogy ez a kormány is populista. Most megjósolni sem lehet, hogy ez hova fog fajulni.

Mi van most a Híddal? Létezik még? Mit terveznek, terveznek még egyáltalán?

A Híd továbbra is létezik, januárban lesz kongresszusunk, és nekem meggyőződésem, hogy sok olyan választópolgár van – nemcsak magyar, szlovák is –, aki azokat az értékeket vallja, amiket mi. Sokan kényszerből választottak most is, mert nem volt olyan párt, ami teljesen megfelelt volna nekik. Nagyon sokan adták voksukat kényszerből az SaS-re vagy a PS-re, esetleg a Hlasra. Biztos, hogy van itt egy piaci rés.

Vállalja tovább az elnökséget, vagy inkább átadja valakinek a párt vezetését?

A januári kongresszus a párt további működése szempontjából nagyon fontos lesz.

Tisztújító és stratégiaalkotó tanácskozás lesz, ahol a küldöttekkel közösen döntünk majd arról, ki, illetve kik irányítják majd a Hidat az elkövetkező időszakban.

Most gyakorlatilag nulláról kell indulniuk, pontosabban azzal a hátránnyal, hogy a korábbi Híd egy része bent maradt a Szövetségben.

Nulláról kell indulnunk, de a nulláról indultunk májusban is. Sajnos a parlamenti választás, a rossz eredmény visszadobott bennünket, de én úgy látom, hogy lesz időnk az építkezésre, mert ez a kormány ki fogja bírni négy évig.

És az is nekünk kedvez, hogy ez a kormány olyan politikát fog folytatni, amelyik mellé biztosan kell egy jobb alternatíva.

Szükség lesz egy normális, nem agresszív pártra, amelyik kiutat tud találni ebből a helyzetből, amiben most ez az ország van. A világ nem fekete vagy fehér, nem jó vagy rossz, meg kell találni az egészséges középutat mindenhol.

A partnerük a választáson Mikuláš Dzurinda pártja, a Kékek volt. Folytatódik az együttműködés?

Mi két különálló párt voltunk a választás idején is, csak egy közös választási pártot hoztunk létre: a Kékek átnevezték magukat Kékek-Most-Hídra. Most visszaállt a választás előtti állapot, kivették nevükből a Hidat, amit mi kértünk, mert a Híd a jövőben saját pályán fog mozogni. Viszont az együttműködés megmaradt, a viszony nagyon jó, ahol tudunk, a jövőben is nagyon szívesen együttműködünk majd velük.

A Szövetség választási eredménye kapcsán felmerült, hogy vége van-e az etnikai politizálásnak, mert már sokadik alkalommal nem jutott be önálló magyar párt a parlamentbe. Viszont az önök eredménye kapcsán felmerülhet, hogy van-e jövője egy szlovák–magyar közös pártnak vagy közös választási listának? Ön hogyan látja ezt?

A szlovákiai magyar választóknak legalább a fele már nem magyar pártot választott, hanem szlovákot.

Ez azt jelenti, hogy nekik már nem az a fontos, hogy magyar jelöltekre adják a voksukat, mert gittegyletet nem fognak választani, akkor sem, ha magyar, és piros-fehér-zöldre van festve.

Én nem hiszem, hogy egy olyan párt, mint a Szövetség, amely most már teljesen a korábbi MKP stílusát vette fel, meg fogja tudni szólítani a szlovákiai magyarokat. Nem fogja tudni megszólítani, mert egyéni érdekek mentén politizál, néhány ember egyéni ambícióját próbálja megvalósítani.

Tehát van értelme a szlovák–magyar együttműködésnek pártszinten is?

Biztos, hogy van. A Híd együtt fog működni szlovák párttal, pártokkal. Ebben biztos vagyok. Én abban bízom, azt remélem, hogy kialakul egy mérsékelt jobboldali, centrista, demokratikus európai értékeken alapuló szlovák párt, amelyik együtt fog tudni működni a Híddal. Biztos vagyok benne, hogy a szlovák oldalon is lesz egy ilyen párt, mert most nincs.

Az SaS-ről nem beszélhetünk. A KDH sok kérdésben már szélsőséges pártként viselkedik, mert nem akarja elveszíteni a szélsőségesebb, ultrakonzervatív választóit. És van a PS, amelyiknek tulajdonképpen semmi köze a jobboldalhoz, inkább egy baloldali párt, amelyik csak azért áll ilyen magasan, mert a jobboldalon nincs egy hitelesebb párt.

Tehát van egy üres tér, és oda valaki be fog állni, létrehoznak egy ide illő pártot. És nagyon sok szlovákiai magyar gondolkodik így, a Szövetség viszont ettől az elképzeléstől nagyon távol áll. Ezeknek az embereknek kell alternatívát kínálni, hogy ne kényszerüljenek az SaS-re vagy a PS-re szavazni.

A kormány október végén megalakult, azóta csaknem 2 hónap telt el, hogyan értékeli eddigi működését?

A kormány azt teszi, amit a választások előtt ígért. Azt nagyon sokan kifogásolták, hogy szeptemberben voltak a választások. Ha júniusban lettek volna, akkor már lenne költségvetés (az interjút még karácsony előtt, a költségvetési törvény megszavazása előtt készült – szerk. megj.), tehát nyugalmasabb időszakot élnénk. Előbb a hatásköri törvényt és a konszolidációs csomagot kellett elfogadni, ez volt a feltétele a költségvetésnek, miközben az ellenzék sokáig obstruálta a parlamenti munkát.

Ez az ellenzéknek szíve joga, ez az ellenzéki politika része. Amikor lehet, akkor az ember ezt kihasználja, ha úgy gondolja, hogy ennek van értelme.

Ha azonban nem lesz költségvetés december végéig, akkor az már az emberek kárára is mehet, mert akkor ideiglenes költségvetéssel kell indítani az évet, ami mindig problémát jelent. Az ellenzéknek tudatosítani kell a felelősségét, ha nem akar konstruktív vitát folytatni a költségvetésről, ha csak akadályozni akarják a költségvetés elfogadását, akkor ennek negatív következményei lehetnek a lakosságra is. Azt a hisztériát sem értem, ami most kialakult a speciális ügyészség miatt.

Az ellenzéki tiltakozásoknak, a költségvetés obstruálásának, vagy a tárgyalás elhúzásának éppen az az oka, hogy a büntetőjogi csomagot ne fogadják el. Ennek a része a speciális ügyészég megszüntetése is.

De már bejelentették, hogy a büntetőjogi csomagot csak később fogják tárgyalni.

Kezdetben arról volt szó, hogy már január 15-én életbe lépne a csomag, de azt valóban elérte az ellenzék, hogy csak januárban kezdik tárgyalni a törvényeket. Miért tartja hisztériának a speciális ügyészség megszüntetése elleni tiltakozást?

Mindegyik jelenlegi kormánypárt a választás előtt azt ígérte, hogyha kormányra kerül, akkor az speciális ügyészséget meg fogja szüntetni.

Nem teljesen azt mondták, hogy megszüntetik, inkább csak átalakításról beszéltek. Még Fico sem mondta ki nyíltan, hogy meg akarják szüntetni a speciális ügyészséget.

Én a problémát alapvetően abban látom, hogy azáltal, hogy az előző kormány nem ügyészt, hanem politikust nevezett ki a speciális ügyészség élére (a korábbi koalíció 2021-ben Daniel Lipšicet választotta meg speciális ügyésznek – szerk. megj.), átpolitizálta a speciális ügyészség megítélését, ezt az egész történetet. És mivel az ügyészség, és sok esetben a rendőrség is, finoman szólva „túlmotivált” volt abban, hogy a korábbi ellenzéket, a Matovič-Heger kormányok politikai opponenseit megpróbálják kriminalizálni. Ennek a következménye az, ami most történik, ezen nem lehet csodálkozni. Arról beszélnek, hogy megszűnik a jogállam a speciális ügyészség megszűntetésével, de ilyen intézmény szinte Európa egyik országában sincs. Tehát nem történik semmi olyan, ami a jogállam alapjait veszélyeztetné, ahogyan az ellenzék állítja.

De a speciális ügyészség nemcsak „politikailag érzékeny” ügyeket visz, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem a feladata. Az utóbbi években vannak az eredményei is. A hirtelen megszűnésével mindez nem kerülne veszélybe?

Biztosan vannak eredményei, de eredményei vannak a főügyészségnek és a kerületi ügyészségeknek is. Tehát ezeket a feladatokat az ügyészség is meg tudja oldani. A probléma ott van, hogyha valaki visszaél a hatalmával.

Az a probléma, ha kialakul egy olyan érzés, hogy politikailag visszaélnek egy intézmény hatalmával. És az elmúlt három-négy évben ez történt, nem volt minden teljesen kristálytiszta, sem a speciális ügyészségen belül, sem pedig a NAKA-n belül.

Azt is jó megoldásnak tartja, hogy a hirtelen megszüntetett speciális ügyészség ügyeit szétszórják az ügyészségen belül, a kerületi ügyészségek között? A főügyész ön szerint tudja majd irányítani ezt a folyamatot úgy, hogy ne vesszenek el fontos ügyek?

Miért ne tudná ezt menedzselni? Máshol is így működik, miért ne működne nálunk? Én ebben nem látok problémát. Mint mondtam, a problémát az jelenti, ha valaki visszaél a hatalmával, legyen az ügyész, főügyész vagy speciális ügyész. Ha ilyen történik, akkor azzal valamit kezdeni kell. Most éppen ezt történik, ezt látjuk. Az ellenzék természetesen ezt kihasználja arra, hogy a imázsát javítsa, ez is természetes.

Én is ezt tenném, ha ott lennék a parlamentben, valószínűleg megpróbálnám kihasználni ezt a helyzetet.

De én úgy látom, hogy ezt az ügyet a kormány végig fogja vinni.

A kormány azonban nemcsak a speciális ügyészséget akarja megszüntetni, hanem a Kisebbségi Kulturális Alapot is. Ahogy karácsony előtt kiderült, össze akarja gyúrni a szlovák Művészeti Alappal. Ezt mennyire tartja elfogadhatónak?

Én úgy gondolom, hogy ez hatalmas problémát okoz majd, ha tényleg végrehajtják, a kormány ezzel nagyon beletenyerelne a kisebbségi politikába. Ez ugyanis hatalmas visszalépés lenne, hiszen a Kisebbségi Kulturális Alap az egyedüli olyan kisebbségi intézmény Szlovákiában, amely viszonylagosan autonóm módon működik. Én hatalmas, történelmi eredménynek tartom, amit mi értünk el 2017-ben.

Ez a Híd és az MKP közti különbség: mi a KKA létrehozását tekintjük történelmi eredménynek, Forró Krisztián viszont a szeptember végi 4,3 százalékot és az 58 ezer karikát.

A KKA-nak köszönhetően a kormánytól és a hatalomtól függetlenül tudjuk a kultúránk és a kisebbségi kulturális intézményeink működését finanszírozni. Huszonöt évig vártunk rá, küzdöttünk érte. Nagygyűlések és tiltakozások voltak azért, mert nincs autonómia. A Kisebbségi Kkulturális Alap az autonómia. Ha ezt megszüntetik, az precedens értékű lesz.

Megdöbbenve olvastam a frissen kinevezett új kisebbségi biztos nyilatkozatát, aki tulajdonképpen azt mondta, hogy nem gond, ha ez az autonómia megszűnik. Hát én úgy gondolom, hogy hatalmas nagy probléma.

Ahelyett, hogy arról beszélgetnénk a kormánnyal, hogy mennyivel kellene megemelni az alap költségvetését, magát az alapot kell mentenünk. A létrehozásakor ugyan duplájára emeltük a kisebbségi kultúrára szánt összeget, de most elérkezett az ideje az újabb emelésnek, mert az infláció hatására természetesen csökkent az értéke. Ehelyett azt olvassuk, hogy a kormány törvény-előkészítési terve szerint a kulturális minisztérium a KKA, tehát a kulturális autonómiánk megszüntetésére készül. Mert a közös Kulturális Alap létrehozása ezt jelentené, hogy megint ki lennénk szolgáltatva a mindenkori hatalomnak.

A kisebbségi ügyi kormánybiztost említette, akit karácsony előtt nevezett ki a kormány. A hírek szerint a Magyar Szövetség javaslatára lett Horony Ákos a kisebbségi ügyi biztos. Értékelhetjük a magyar kisebbség szempontjából egyfajta pozitív kormányzati döntésnek azt, hogy Bukovszky László után újra magyar nemzetiségű lesz a kisebbségi biztos?

Nem mondom, hogy negatív lépésnek tartom, hogy egy magyart neveztek ki kisebbségi kormánybiztosnak, sőt, véleményem szerint ez így van rendben. De hogyha azt mondja a biztos, hogy neki mindegy, hogy az egyedüli szlovákiai magyar autonóm kisebbségi intézményt ez a kormány meg akarja szüntetni, az viszont már baj. Ha csak a szolgálati autóról és a fizetésről szól neki ez a munka, akkor ilyen magyar kormánybiztos nem kell. Oda olyan ember kell, aki el tudja mondani, hogy ennek a közösségnek, a szlovákiai magyaroknak mi a fontos.

Azt is furcsának tartom, hogy a Magyar Szövetség is csöndben van, úgy látszik, nem tudják, hogy mit mondjanak. Jóban akarnak lenni Ficóval, ezért nem mondhatnak neki ellent? Tehát már nemcsak Orbán Viktorral, hanem Ficóval szemben is vazallusi helyzetben vannak?

(Az interjú felvétele után a Magyar Szövetség is elindított egy petíciót a KKA megmentése érdekében – szerk. megj.) Most határozottan el kell mondani, hogy hatalmas visszalépés volna, hatalmas érvágás és pofon lenne a kisebbségeknek, ha ez az alap megszűnne. Nem azt mondom, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap most olajozottan működik, hogy minden tökéletes. A működésén lehet és kell is változtatni, de ez csak a menedzsment kérdése. Ki kell cserélni az igazgatót, olyat kell választani, aki tudja működtetni az alapot.

Lajos P. János