Sólymos László: „A jó oldalon állunk”

Hirdetés

2023. július 25. - 10:01

Megosztás

Sólymos László a Híd elnöke, a párt egyik alapítója. Korábbi környezetvédelmi miniszter, nevéhez fűződik a csallóközi ivóvízkészletet fenyegető vereknyei veszélyes hulladéklerakat szanálásának előkészítése, a csatornahálózatok építésének támogatása, valamint a PET-palackok betétdíjas rendszerének előkészítése. Milyennek látja a Híd szerepét a politikai palettán és szerinte mit veszélyezteti a leginkább a választók jövőjét?

Politikus, korábbi miniszter, pártelnök, de civilben mi és ki Sólymos László?

Három gyermek édesapja. Civilként is, politikusként is. Miniszterként nem sok szabad estém vagy hétvégém volt. Emlékszem, amikor Szlovákia töltötte be az EU féléves elnökségét, még kevesebb idő maradt a családra, mert minden hétvége munkával telt. Ha nem lenne előttünk a szlovákiai magyarság és az egész ország jövője szempontjából meghatározó kampányidőszak, akkor sokkal több időt töltenék a gyerekeimmel. Főznék nekik, mert számomra ez a legjobb kikapcsolódás. Nagy kedvenc a kapros tökfőzelék vagy a tejfölös csirkepaprikás házi galuskával, a borsóleves szintén. Ezek az én gyerekkorom ízei is. Most azonban nincs idő a tűzhely mellett állni, hiszen az ország szempontjábol sorsdöntő választás vár ránk. A mi dolgunk pedig az, hogy elmondjuk a választóknak, mi is a tét.

Ön szerint elválasztható a civil személyiség a politikustól?

Nem, legalábbis nekem ez nem nagyon megy. Lehet, hogy azért sem, mert 2020-ban olyan személy került a környezetvédelmi tárca élére, aki többet foglalkozott az imázsaval, mint a minisztériummal.

Hogy csak két dolgot említsek, megkérdőjelezte a pillepalack-projektet, leállította a vereknyei hulladéklerakó felszámolását. De említhetném a Sajó katasztrófáját is…

Gondolta volna, hogy egyszer pártelnök lesz?

Nem, mivel nem voltak ilyen ambícióim. Azt viszont nem engedhettem meg, hogy az általunk létrehozott és felépített, Közép-Európában is egyedülálló projekt, a Híd, eltűnjön. Szlovákiának szüksége van a Hídra. Visszatekintve láthatjuk, hogy az ország mindig akkor mozdult előre, amikor a szlovákok és a magyarok együttműködtek. Amikor mi, magyarok a jó oldalra álltunk. Így volt ez 1998-ban is, és most is.

Mi az a mottó, amit pártelnökként kitűzött maga elé?

Nem mottónak nevezném, hanem inkább célnak. A 2020-as sikertelen parlamenti választás után nem lehetett más célom, mint az, hogy a szlovákiai magyarság érdekében kezdeményezzem az együttműködést azokkal, akik ezt megelőzően több, mint egy évtizedet azzal töltöttek, hogy ócsárolták a Hidat és a párt által elért eredményeket. Nem láttam más megoldást, mint azt, hogy az MKP és a Híd együtt folytassa tovább a munkát egy közös gyűjtőpártban. A szlovákiai magyar társadalom ugyanis sokszínű, hatalmas világnézeti különbségekkel. Tisztában voltam azzal, hogyha a szlovákiai magyar pártok nem lesznek képesek szövetségre lépni, még jobban elmélyülnek az itt élő magyarok közötti világnézeti, ideológiai különbségek. Mi a Hídban mindent megtettünk azért, hogy ezen változtassunk. Hittünk abban, hogy egymást nem legyőzni, hanem meggyőzni kell. Hogy meg kell tanulnunk elfogadni a másikat. Az elődpártok politikusait is és az elődpártok választóit is. Ezért gondolkodtunk egy szlovákiai magyar gyűjtőpártban. Nagyon sajnálom, hogy ez nem sikerült.

Sajnálom, hogy a szlovákiai magyarok közé is begyűrűzött a magyarországi társadalomra jellemző megosztottság. Ez rossz irány. Meggyőződésem, hogy nekünk nem az a feladatunk, hogy a magyarországi politikai történésekkel foglalkozzunk. Itt élnek a választóink, itt kell megoldásokat találnunk a problémáikra.

Melyek azok a civil életéből származó témák, amelyeket politikusként is fontosnak tart?

Miniszterként és kormányalelnökként is azzal szembesültem, hogy a déli országrészben van a leszakadó régiók nagy része, például a gyönyörű Gömörben. A Rimaszombati járás is azon járások közé tartozik, amelyekről gyakran megfeledkezik a politikum, mostohagyerekként kezeli azokat. Ez jellemző volt a Matovič-Heger kormányra is. Gyerekkoromban minden nyári szünetet Gömörben töltöttem. Ma is rendszeresen járok oda, ott élnek a hozzátartozóim és a barátaim. Pontosan tudom, milyen nehéz helyzetbe kerültek az ott elő emberek, a kis- és középvállalkozók. 2016 és 2020 között sokat segítettünk ezeknek a régióknak folytatni kell a munkát. Pozitív diszkrimináció és jó gazdasági program nélkül szó sem lehet a felzárkóztatásukról.

Hangzatos ígéretek szokták jellemezni a kampányidőszakot. Mit kínál a Híd?

Nem segít rajtuk a populizmus és a politikai szemfényvesztés. Sem rajtuk, sem az országon. Aki odafigyel arra, amit a szakértői kormány elnöke és miniszterei mondanak, tisztában lehet az ország és az államkassza helyzetével.

Mi a Kékekkel nem ígérünk sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy talpra állítjuk az országot. Már bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk rá. Biztosan könnyebb dolgunk lenne, ha a kampány során a Kékek és a Híd is beállna az ígérgetők, nagyotmondók és gyűlöletkeltők sorába. De nem vállaljuk a populizmust és a szélsőségesek gyűlöletkeltését.

Azt látom, hogy kiveszett a politikából az empátia, de felerősödött a propaganda. Veszélyes irányba haladunk. Ha nem akarjuk azt, hogy a gyerekeink elköltözzenek, szeptember 30-án vissza kell fordítanunk ezt az irányt.

Milyen szerepet tölt be a Híd a politikai palettán, mit kínál a választóknak?

Három év után jól látható, hogy zátonyra futott az elődpártok szövetsége. A Szövetség ahelyett, hogy betöltené egy nyitott gyűjtőpárt szerepét, visszavedlett MKP 2.0-ra. Az MKP Simon Zsolttal és az Összefogással annak ellenére sem tudott bejutni a parlamentbe, hogy kormányváltó hangulat volt, a Híd pedig a padlón volt 2020-ban. Miért épp most sikerülne áttörni a négyszázalékos üvegplafont?

Azt gondolom, hogy a jövőben az általunk választott modell lesz életképes és sikeres. A Híd mindig az együttműködés pártja volt. Most is az, azzal a különbséggel, hogy most még a választás elött megtaláltuk a szlovák partnereket. Létrehoztunk egy szlovák-magyar választási pártot, annak érdekében együtt bele tudjunk szólni az ország irányításába. Vannak közös ügyeink, mint az ország gazdasági fellendítése, az egészségügy problémainak megoldása és vannak azok a kérdések, amelyek kiemelten fontosak számunkra, de ezeket is csak akkor tudjuk megvalósítani, ha partnereink támogatnak bennünket. Ilyenek a nemzetiségi jogaink bővítése, a nemzetiségi oktatás, a kultúra, aminek előremozdítását nem tudja garantálni egy-két szlovák párt listáján szereplő magyar nemzetiségű jelölt.

Folyamatban van a Híd regionális struktúrának kialakítása, miért hasznosak ezek az egységek?

A regionális struktúrák hasznosságát szerintem egyetlen civilizált országban nem kérdőjelezik meg, csak Szlovákia jelenti a kivételt. Nálunk Matovič politikai kft-ének megjelenésével elszabadult a pokol. Divatba jöttek a nem politikus politikusok, a helyi struktúrák nélküli politikai szubjektumok, ami badarság. A helyi struktúrák, a helyi politikusok, a helyi vagy a megyei önkormányzatokban dolgozó politikus jelenti a legfontosabb kapcsot a pártközpontok es a választók, vagyis az emberek között. A Híd hagyományos politikai párt, jól működő helyi és regionális struktúrákkal, amelyekre igény van.


www.facebook.com/mosthid

(Politikai hirdetés)

(PR-cikk)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program