Sólymos szerint a szlovákiai magyarság hamarosan megérzi, hogy nincs parlamenti képviselete

2020. május 31. - 16:24 | Belföld

A Híd értékrendje nem változik, de nyitottabb párt akar lenni. Együttműködésre törekszik a kisebbségi pártokkal, elsősorban az MKP-val, nem utasítja el az együttműködést a kormánypártokkal sem, de nem hagyja „kiszúrni a szemét” néhány pozícióval. Tisztújításra készülnek regionális szinteken is, Érsek és Jakab már lemondott.

Sólymos László
Fotó: Cséfalvay Á. András (archívum)

Frissen megválasztott elnökként mik lesznek az első lépései? Melyek a legsürgősebb feladatok?

Az egész pártban végig kell vinni azt, ami az elnökségben megtörtént. Felállt egy új elnökség, és ezután a választási vereség után ezt a megújulást az egész párton át kell vezetni. Az lesz a legfontosabb dolgunk, hogy stabilizáljuk a pártot, a kerületi és a járási struktúrákat egyaránt. Ez kell ahhoz, hogy elkezdődjön az a munka, amivel a Híd vissza tudja szerezni a választók bizalmát.

Tehát új regionális, járási és kerületi vezetői lesznek a pártnak?

Igen, ezt a restartot, ami beindult az elnökség szintjén, végig kell vezetni az egész párton.

Maradnak az eddigi struktúrák, tehát lesznek továbbra is járási és kerületi szervezetek?

Egyelőre igen, de én szeretném egyszerűsíteni a párt szerkezetét. Ez kell ahhoz, hogy haladjunk a korral: napjainkban sokszor nagyon gyorsan kell reagálni eseményekre, ezért szeretném, ha a régiók közelebb kerülnének az elnökséghez. Minél közvetlenebb kapcsolatot szeretnék elérni a régiók és a vezetés között.

Egységes a párt a közgyűlés után?

Mindenki azt szeretné, hogy el tudjunk rugaszkodni, hiszen nagyon sok munkánk van ebben a pártban, és én úgy gondolom, hogy ez a párt hiányozna a politikai közéletből, mivel olyan értékrendet képvisel, mint egyetlen más párt sem.

Biztosan vannak olyan emberek is, akiknek nem minden tetszik, de úgy vélem, hogy az új vezetés mögé beáll az egész párt.

Viszont vannak regionális vezetők, akik már lemondtak pozíciójukról.

Igen, Jakab Elemér, kassai kerületi elnök és Érsek Árpád, dunaszerdahelyi járási elnök lemondott pártbeli funkciójáról. De mint mondtam, meg fogjuk tartani a járási konferenciákat, tisztújítást kell végezni mindenhol. Új embereket kell bevonni, és ehhez fel kell mérni, hogy a régiókban, a járásokban milyen helyzetben van a párt, hogy pontos képet kapjunk.

A járási szervezeteknek is el kell számolniuk a munkájukkal, és ha kell, akkor válasszanak új vezetést, ha nem, akkor maradjon a régi.

A legfontosabb, hogy nyitni szeretnénk, új embereket tudjunk bevonzani a pártba, ezt szolgálta például az alapszabály-módosítás is, olyan szabályokat húztunk ki, amelyek ezt gátolták.

Lesz változás a párt politikájában, irányultságában?

A párt politikája továbbra is ugyanazokra az értékekre támaszkodik, amelyek az alapításánál is fontos szerepet játszottak, az értékrendünk tehát biztosan nem fog változni. A kor kihívásainak viszont meg kell felelni, a legfontosabb az lesz, hogy együttműködjünk a kisebbségi pártokkal, elsősorban az MKP-val azért, hogy erős parlamenti képviseletet biztosítsunk annak a régiónak, ahol élünk, a magyar kisebbségnek és a többi nemzetiségnek is. Ehhez az kell, hogy megtaláljuk az együttműködés módját. Az biztos, hogy nyitottabb lesz az együttműködésre ez a párt, de nem fogja elhagyni alapvető értékeit.

A kormánypártokkal milyen viszonyt akarnak kiépíteni? Törekedni fognak a partneri viszonyra, vagy inkább ellenzéki politikát fognak folytatni?

Meglátjuk azt, hogy a kormány hogyan viszonyul majd a számunkra fontos dolgokhoz. Nem utasítjuk el eleve azt, hogy valamelyik kormánypárttal konstruktív párbeszédet folytassunk, annak érdekében, hogy eredményeket érjünk el, de tudatosítani kell azt, hogy

mi egy parlamenten és kormányon kívüli párt vagyunk, úgyhogy kritikusan fogjuk nézni azt, hogyha olyan lépései lesznek ennek a kormánynak, amelyek nem veszik figyelembe a választóink érdekeit vagy netán ezekkel ellentétesek.

Történt konkrét lépés az MKP vagy az MKÖ irányába?

Nagyon nehéz konkrét lépésekről beszélni, hiszen nekünk most lett új vezetésünk, az MKP-nak még nincs elnöksége. Ha nekik is megújul a vezetésük, akkor mi készen állunk a konstruktív tárgyalásokra ezekkel a pártokkal.

Azt hogyan értékeli, hogy az MKP szoros viszonyban van az egyik kormánypárttal, az OĽaNO-val, olyan szoros viszonyban, hogy várhatóan MKP-s lesz az új kisebbségi biztos, és a déli járásokban a párt jelölhet elöljárókat?

Oda kell figyelni arra, hogy egy-két pozícióval, egy-két funkcióval ne szúrják ki az egész közösségünk szemét. Én úgy gondolom, hogy az igazi megoldás az, ha sikerül erős parlamenti képviseletet biztosítani a szlovákiai magyaroknak.

Ennek a feltétele, hogy a szlovákiai magyar pártok, legfőképpen az MKP és a Híd megtalálja a módját az együttműködésnek.

Akkor lehet majd igazi képviseletet biztosítani, és olyan eredményeket elérni, amelyeket most nem tudunk elérni, még akkor sem, ha egy-két magyar bekerül valamelyik járási hivatalba. Az igazi eredményeket akkor lehet elérni, ha a parlamentben és a kormányban is benne vagyunk. Ez most nincs meg, és véleményem szerint rövid időn belül érezni fogjuk ennek a hatását.

Az elnökség tagjait ön javasolta, mi alapján választotta ki őket?

Elsősorban közelebb akartunk kerülni a régiókhoz, ezért olyan fontos számomra, hogy a saját régiójukban elismert, közismert alelnököket választottunk, Pataky Károly, Agócs Attila polgármesterek, akik a megyei önkormányzatokban is képviselők, Tóth Marián a legnagyobb nyugat-szlovákiai falu, Tardoskedd polgármestere, Michal Goriščák pedig Felsővízköz alpolgármestere. Az elnökségi tagok mindannyian képviselnek valamilyen, a párt számára fontos szakmai vonalat. Rigó Konrád kulturális államtitkár volt és gazdasági szakemberként is hasznos tagja lesz a vezetésnek, Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos, kisebbségpolitikus, Peter Krajňák oktatási államtitkárként végzett jó munkát, Sárközy Irén parlamenti képviselő, aki a szociális és egészségügyi témákban van otthon.

Lajos P. János