Somorján és Somorja határában is ki lehet majd írni a táblára, hogy „Pozsony”, de Pozsonyban nem lesz magyar nyelvű tábla - Interjú

2021. október 22. - 16:15 | Belföld

Januártól lehetőség nyílik majd a kétnyelvű közlekedési táblák kihelyezésére, döntött szerdén a parlament. A jogszabálymódosítást Gyimesi György (OĽaNO) kezdeményezte, viszont az Horony Ákosnak, a Szövetség jogászának köszönhető, hogy a törvény tényleg bővíti a nyelvhasználati jogokat. A módosításról Horony Ákost kérdeztük.

Somorján és Somorja határában is ki lehet majd írni a táblára, hogy „Pozsony”, de Pozsonyban nem lesz magyar nyelvű tábla - Interjú
Fotó: Paraméter

Az eredeti javaslat sokak szerint inkább korlátozta volna kisebbségi nyelvhasználatot. Mi volt vele a probléma?

Két részre bontanám a választ. Egyrészt vannak az általános feliratok, másrészt pedig a földrajzi nevek, beleérte a települések nevének kérdése. Az általános feliratok kisebbségi nyelvű feltüntetése eddig is engedélyezett volt, de Gyimesi György eredeti javaslata ezt az elvi lehetőséget korlátozta volna azzal, hogy beleírták volna a törvénybe, hogy „ez nem vonatkozik a közlekedésben résztvevőkre”. Ezért is volt szükség a módosítójavaslatra, amelyet elkészítettünk. Ezt Gyimesi benyújtotta a parlamenti tárgyalás során, és végül a plénum is jóváhagyta.

Az elfogadott javaslat az eredetivel éppen ellentétesen, megerősíti, hogy a közlekedés résztvevőinek tájékoztatására szolgáló információkra is vonatkozik a kisebbségi nyelvekről szóló törvény.

És kimondja azt is, hogy a közlekedési táblák is ilyen információk. Így a törvény sokkal egyértelműbbé vált.

Az általános feliratok alatt mit kell értenünk a közlekedési táblákon?

Ezek lehetnek az úgynevezett kiegészítő táblák, például a parkolótábláknál az, hogy kire vonatkozik vagy éppen nem vonatkozik, milyen időpontokban érvényes stb. Erre azonban eddig is lehetőség volt. Az veszélyhelyzetre, az életet, az egészséget vagy a biztonságot veszélyeztető tényezőkre figyelmeztető feliratokat kötelező volt eddig is kihelyezni, csak ez nagyon bonyolultan, több törvényben volt szabályozva.

Most viszont már egyértelmű, hogy a magyarok lakta településeken kötelező lesz kiírni magyarul is például a vasúti átkelőre figyelmeztető táblára, hogy „sorompó nélküli átkelő”, ha az sorompó nélküli átkelőre hívja fel a figyelmet.

Mit kellett még módosítani Gyimesi György eredeti javaslatában?

A javaslat csak az úgynevezett nyíl alakú irányjelző táblákra vonatkozott, ami egy nagyon szűk szelete az irányjelző tábláknak. A mi javaslatunknak köszönhetően az elfogadott változat már azt tartalmazza, hogy az információs közlekedési táblákon is fel lehet tüntetni a kisebbség nyelvén a települések nevét. Az információs közlekedési tábla egy táblatípus, de ebbe beletartozik minden olyan tábla, amelyen valamilyen felirat van. Az összes irányjelző tábla mellett ide tartoznak azok is, amelyek a folyókat vagy a járás- illetve megyehatárokat jelölik. A módosításba az is belekerült, hogy minden földrajzi nevet ki lehet írni a kisebbség nyelvén is.

Ki teheti majd ki ezeket a táblákat? A törvény a községeket említi, tehát csak a lakott területeken találkozhatunk majd velük?

A megfogalmazás itt is módosult, az eredeti javaslat a „község” lett volna jogosult kihelyezni a táblákat, az általunk elkészített javítás azt írja, hogy „a községben” nyílik lehetőség a táblák kihelyezésére. Ez jobban összhangban van a jelenlegi állapottal, hiszen a táblákat az utak kezelőinek kell kihelyezniük. Ez lehet a megye, lehet a település és a közútkezelő is.

A magyar – vagy általánosabban a kisebbségi nyelvű – feliratok feltüntetése tehát csak lehetőség, nem kötelező?

Igen, a törvény lehetőségről beszél. A feliratok elhelyezését kezdeményezheti a település is, akkor is, ha nem az ő kezelésében lévő útról van szó. Bizonyos kérdésekben a rendőrségnek, a közlekedésrendészetnek is van hatásköre. A jog címzettje az én olvasatomban az adott kisebbséghez tartozó lakosság, amely kérheti a feliratok kihelyezését. Ha ilyen kérés érkezik, akkor pedig ki kell tenni a feliratot.

Természetesen Szlovákiában könnyen előfordulhat, hogy megkísérlik a törvény elszabotálását, az illetékes hatóság mondhatja, hogy ugyan szabad, de én nem akarom kitenni. Volt már erre példa: elég, ha a vasúti feliratokra gondolunk. De ha helyesen értelmezik a jogot, akkor nem szabad ilyen esetnek előfordulnia.

Tehát a települések hatáskörében levő utaknál a település, a megyei utaknál a megye, az országos utaknál pedig az országos közútkezelő teszi ki a táblákat?

Igen, mindig az, akinek a feladata az adott út kezelése. A tábla elhelyezését azonban kezdeményezheti más is. Ha egy település lakói kezdeményezik, hogy az egyik utcában legyen új tábla, akkor azt nyilván település vezetése megvizsgálja, ha kell, akkor egyeztet a közlekedésrendészettel és ennek megfelelően kihelyezik.

És hol lehet elhelyezni ilyen táblákat? A törvényben szereplő a „községben” kifejezés csak az adott település lakott részére vonatkozik? Hogyan kell ezt értelmezni?

Ezt pontosítja egy hivatkozás,

a község területe nemcsak a lakott területet, a község belterületét jelenti, hanem a község egész területét, vagyis a település kataszterére vonatkozik.

A települések alatt azt az 511 települést kell érteni, amely a kormány által a népszámlálási adatoknak megfelelően kiadott településlistán szerepelnek, mint kisebbségek által lakott községek.

Tehát például Pozsony területén nem lesz magyar tábla, de Somorján és Somorja határában is kiírható közlekedési táblára magyarul az is, hogy Pozsony?

Igen, így lehet értelmezni.

Ki fizeti a tábla kihelyezését?

A költségek a közút kezelőjét terhelik, legyen az a község, a megye vagy az országos közútkezelő.

Lajos P. János