Somorján levitálnak a művészek

A művésztelep célja minden alkalommal ugyanaz: hogy kapcsolatot teremtsen a művészek között, érkezzenek azok bármilyen országból és beszéljenek bármilyen nyelvet. Ezért is igyekszik Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész, a művésztelep szervezője minden évben fiatal, pályakezdő és befutott, elismert művészeket hívni. Így az alkotók egymástól is tanulhatnak, ráadásul a somorjai Pomlé festői környezetében zavartalanul alkothatnak 10 napon keresztül.

„Minden alkalommal igyekszem olyan témát választani a művésztelep vezérfonalának, amely szakrális vonalon is jelentéssel bír. A választás idén a leviációra esett, amely könnyedséget jelent. Egy olyan állapot, amely során egy adott objektum a gravitációs erőt legyőzve stabilan lebeg a levegőben anélkül, hogy bármilyen más testtel kontaktusba kerülne. Számos technika létezik, amelynek segítségével a levitáció előidézhető. A felemelkedésnek többféle megjelenési formája egyfajta üzenetnek is beillik: a földtől való elszakadást, akár a transzcendens felé emelkedést szimbolizálhatja. A levitációa szellem ereje általi levegőbe emelkedést takarhatja, a belső fejlődési út bejárásaként. A művésztelep alkotói ezen gondolatokra reflektálnak a szimpóziumon készülő alkotásaikkal”

— meséli Mayer Éva. Elmondja, mindig is érdekelte őt a lebegés témája és nagyon sok munkát készített ezzel kapcsolatban már korábban. Azért szerencsés választás ez, mert több oldalról megközelíthető, éppen ezért talán minden művész számára megfogható. Az alkotóknak pedig már az alkotótábor kezdete előtt, vagy éppen az első napokban sikerült azonosulniuk a témával.

A romániai grafikus, Ferencz Zoltán számára sem volt nehéz elkezdeni az alkotást, hiszen annyira tág jelentéssel bír a levitációszó, hogy nagyon sok minden belefér. „Szerintem egy képzőművésznek erre a témára reagálni nem egy óriási dolog. Mindenki megtalálta rögtön azt az utat, hogy valamilyen alkotást létrehozzon. Ez egy nagyon szerencsés témaválasztás. Én egy sorozatot készítek üvegből, de a munka még folyamatban van. Az ötlet onnan jött, hogy a grafika finom vonalait, vagy akár a durvaságát is belevinni egy másik közegbe, mint például az üveg, ami durva, vághat, ugyanakkor finom és áttetsző” — magyarázza a művész. Ám mégis akadt olyan, akitől távol áll a megfoghatatlan, aki inkább a körülötte lévő valóságot szereti vászonra vinni és a megfoghatót visszaadni az alkotásaiban.

„Szeretem azt lefesteni, amit látok, hogy kicsit belecsípjek a realisztikusságba. Most is azon igyekeztem, hogy úgy fessem meg a munkámat, ahogy az belőlem kikívánkozik. Azt vettem célul, hogy ha távolból nézed a festményt, olyan, mintha a tárgyak a képen levitálnának. Ám ha közelről nézed, akkor nem is lebegnek. Ezt a kettősséget szerettem volna ábrázolni, kicsit kétségbe vonva ezzel a levitációt, mert hiszek a gravitációban, abban, hogy két lábbal állunk a földön”

— mutatja a munkáit Kiss Márti dunaszerdahelyi képzőművész.

A magyarországi Gombos Andrea szobrászművész. Munkáiban alapvetően lépcsőt és létrát is gyakran használ, ezek számára a belső utakat jelölik. A művésztelepet lezáró kiállításra lightboxotak készített és egy lépcsőátdolgozáson dolgozik. A szintén magyarországi festőművész Gáspár Annamária nagyon örült az idei művésztelep témájának, tetszett neki a transzcendens felé való elrugaszkodás.

„Nekem legalábbis ez jutott róla az eszembe, meg egyáltalán ez foglalkoztat is engem, hogy miként lehet elérni a belső nyugalmat, illetve a belső békét. Eleve amikkel dolgozom, lebegő alakok egy arany háttér előtt. Nem azért használom az aranyat, mert szakrális, de sokat foglalkozom japán művészettel és talán annak a hatása is ez” — magyarázza alkotás közben. Mellette Esse Bánki Ákos festőművész két vásznon dolgozik egyszerre. Végül egy alkotás lesz a két felületből. Ő a visszatérő a jelenlegi művésztelepesek közül, hiszen immár negyedik alkalommal érkezett Somorjára.

„A témához szakrális teret választottam, amire a helyi református templomban tett látogatásunk inspirált. Nagyon megtetszett a tér közepén álló oszlop és ezt alakítom tovább”

— mutatja az alkotást.

A DUNART.COM művésztelepre, mint minden évben, idén is, ahogy mindig nemcsak magyarországi és hazai alkotók érkeztek. Két lány, akik nemrégiben a varsói Képzőművészeti Akadémián végezték el tanulmányaikat, jelenleg a somorjai Pomléban bontakoztatják ki tudásukat. Annamaria Bem (aki mellesleg a legendás Bem József, azaz Bem apó leszármazottja) nagyon érdekesnek találja a levitációtémáját. Munkáiban általában két témával foglalkozik a halál és a pusztítás vezérfonala mellett haladva. Ezekkel próbálja összekapcsolni a jelenlegi témát.

„A levitáció számomra inkább metafizikai jelenség és nem valóságos” — szögezi le a lány. Mellette Gabriela Staszak alkot, akit a munkájában egy helyi hirdetőtábla inspirált. Az egyik épület feletti reklámpanelen szakácstanoncokat látott, akik messziről nézve az épület felett lebegnek. Ezt a képet viszi vászonra éppen. A fiatalok sorát a romániai Ionel Mihai folytatja.

„Nagyon szeretek természetes anyagokkal dolgozni, most is ezért választottam a fát, amit viasszal ötvözök. Több kiállításon vettem már részt, művésztelepen is jártam — elsőként Gyergyószárhegyen nemrégiben — és nagyon élvezem ezt a fajta munkát, amikor hasonló gondolkodású emberekkel körülvéve tökéletesíthetem a technikámat. Nagyon tetszik itt ez az erdős környezet, mert én is hasonló helyen élek, csak ott hegyek is vannak, de a természet közelsége mindenképpen inspirál” — meséli a fiatalember.

Csehországból egy pár érkezett, Vladimír Franz és Ida Saudková első alkalommal utaztak Szlovákiába.

„Nagyon jól érzem itt magam, mintha otthon lennék. Imádom a magyar nyelvet és itt nem is úgy érzem magam, mint Szlovákiában, inkább mint Magyarországon. Igaz, nem értem a nyelvet, de imádom. Nagyon elégedett, sőt, inkább azt mondhatnám, hogy boldog vagyok. Olyan családias az egész, mintha tényleg egy nagy család tagja lennék” — mondja Saudková fotóművész.

A művészek alkotásaiból szombat este 19 órakor a somorjai Korona udvarban nyílik kiállítás, mely csak ezen az egy estén lesz megtekinthető. Az alkotók szponzormunkáiból befolyó összeget egy hátrányos helyzetű gyermek taníttatására fordítják.

Angyal Sándor, a szerző felvételei