Sose fogjuk megtudni, hogyan törték fel Kočner telefonját, és hogy mi baja van Zsuzsovának?

Már mielőtt kezdetét vette a bazini Specializált Büntetőbíróságon zajló eljárás nyolcadik tárgyalási napja, sejteni lehetett, hogy a sajtó képviselői nem lehetnek majd egész nap jelen a tárgyalóteremben. Az egyik vádlott, a magát egyébként nyíltan pánikbetegnek valló Alena Zsuzsová ügyvédje ugyanis már az előző nap kérelmezte, hogy az igazságügyi orvosszakértő kihallgatására zárt ajtók mögött kerüljön sor, mivel védence nem járul hozzá ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az egészségügyi állapota.

Mivel érzékeny adatokról van szó, és az ártatlanság vélelmét figyelembe véve Zsuzsovát is megilleti személyes adatainak védelme, a bíróság eleget tett a vádlott kérésének. Azonban mielőtt ez megtörtént volna, nem mindennapi közjáték játszódott le a per színhelyén.

Büntetést kaptak a sajtó képviselői

Amikor az újságírók beléptek a tárgyalóterembe, azonnal észrevették, hogy a padsorok közül eltűntek a kényelmüket – és eszközeik töltését – szolgáló hosszabbítók, amelyeket a per előző napjain használtak. Az őrök csak annyit közöltek a sajtó képviselőivel, hogy majd a bíróságtól megtudják, miért történt a változás, és amikor a tárgyalás elkezdődött, a szenátus elnöke, Ružena Sabová azonnal a jelenlévő több tucat médiamunkáshoz szólt – nem túl kedves hangnemben.

Sabová közölte: álláspontja szerint egyes hírportálok "percről percre" közvetítései sértik az eljárásrendet, ami pedig még felháborítóbb, hogy a Pluska.sk munkatársai néhol elfogadhatatlan hangnemben tudósítanak a tárgyalásról.

“A bíróság a boncolási jegyzőkönyveket ismerteti, amely a jelenlévők nagy részét szórakoztatja. Lipšic folyamatosan a telefonját nyomkodja"

– idézett egy kifogásolt mondatot a Pluska hétfői, írásos közvetítéséből a bírónő, majd azonnal a szenátus elé rendelte a szöveget jegyző újságírót, és megkérdezte tőle, mit fűz hozzá mindehhez.

Az újságíró közölte, álláspontja szerint semmi olyat nem írt le, ami ne történt volna meg, majd megszégyenülve visszakullogott a helyére. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a hosszabbítók megvonása tulajdonképpen egy csoportos szankció, amit a bírónő még azzal is megfejelt, hogy megtiltotta a sajtó képviselőinek, hogy kedden bármilyen fotót vagy mozgóképet rögzítsenek a tárgyalóteremben.

Titkos állapot

Röviddel ezután a nyilvánosság kivonult a teremből, hiszen Anton Heretik igazságügyi orvosszakértő órákig tartó kihallgatása következett.

A tárgyalás délutáni része újra nyilvános volt, és ekkor a bíróság tömören ismertette a többi vádlottat – Marián Kočnert és Szabó Tamást – jellemző komplex elmeorvosi vizsgálatok végkövetkeztetéseit. Ezek egyébként rendkívül fontosak lesznek az eljárás legvégén, hiszen a bíróság az ítélethozatalkor figyelembe veszi majd, hogy a vádlottak tisztában vannak-e tetteik következményeivel, illetve, hogy pozitív-e az ún. reszocializációs prognózisuk.

Például – ahogy az a csallóközi maffiaper esetében is tapasztalható volt – ha a vádlott bűnbánást tanúsít, és az orvosszakértő szerint később képes lehet megfelelő módon visszailleszkedni a társadalomba, nem valószínű, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést szabnak ki rá.

Mivel Alena Zsuzsová adatait nem ismertették, esetében kizárólag a vádiratban lévő információk ismertek. Azok alapján pedig bár a komáromi nő rendelkezik valamilyen "diagnózissal", azonban tettei tudatában van, és az orvosszakértő szerint felelősségre vonható.

A gútai Szabó Tamás és a Kuciak-gyilkosság feltételezett megrendelője, Marián Kočner a szakértők szerint szintén beszámíthatók.

Szabó Tamás (Fotó: TASR)

Szabó esetében a vizsgálat nem állapított meg betegséget, alkohol- és kábítószerfüggőséget, ám kiderült, hogy személyisége helyenként érzelmi labilitás jeleit mutatja. A pszichológusok szerint Szabó számára vonzók lehetnek az olyan tevékenységek, amelyek nem mindennapiak, kalanddal, feszültséggel, pénzügyi jutalommal járnak. Ugyanakkor a szakvélemény nem zárta ki azt, hogy egy esetleges szabadságvesztést követően Szabó képes volna visszailleszkedni a társadalomba.

A visszailleszkedés Kočner esetében is lehetséges, ám kérdésesebb. Ő nem volt hajlandó alávetni magát a vizsgálatnak, így a szakemberek csupán a vele folytatott rövid konverzációból, a nyomozati iratból, illetve megfigyeléséből tudtak következtetéseket levonni.

Ezek szerint a visszailleszkedése bár lehetséges, de kevésbé valószínű. Mellette szól átlagon felüli kommunikációs készsége, végzettsége, vagy épp az, hogy eddig nem volt büntetve. Ugyanakkor a prognózis nem lehet teljes, ha a vádlott nem hajlandó alávetni magát a komplex vizsgálatnak, és éppen ez az, ami esetleges visszailleszkedése ellen szól, ahogyan például idősebb kora is.

Megint bezárhatják az ajtókat

A tárgyalás február 6-án, csütörtökön folytatódik, és további tanúk kerülnek terítékre, mégpedig nem is akárkik: a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) rendőrei és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) szakemberei. Őket arról fogják kérdezni, hogyan nyerték ki Marián Kočner lefoglalt telefonjából az adatokat, többek között a Threema alkalmazásból előzőleg kiexportált csevegéseket.

Bár ezeket a dolgokat a mai napig homály fedi, és nyilvánvalóan mindenki szívesen hallaná ezekre a magyarázatot, nem biztos, hogy a nyilvánosság mindezt meg is tudhatja. Ennek oka, hogy az ügyész indítványozta, hogy a szóban forgó kihallgatásokra szintén zárt ajtók mögött kerüljön sor.

"A szakértők valószínűleg olyan metódusokat fognak ismertetni a bíróság előtt, amelyek nem tartoznak a széles nyilvánosságra, és kiszivárgásuk biztonsági rizikót jelenthetne"

– indokolta indítványát az ügyész.

Az ügyet minden bizonnyal azért kívánják ilyen érzékenyen kezelni, mert Kočner iPhone-ját nemcsak "feltörni" sikerült, hanem kinyerték belőle azokat az adatokat is, amelyek a készülékből előzőleg törlésre kerültek.

Abban, hogy az említett rendőröket zárt ajtók mögött hallgassák ki, a vádlottak ügyvédei és a károsultak képviselői is egyetértettek, ám arról, hogy a csütörtöki tanúvallomások nyilvánosak lesznek-e, csak aznap reggel, a per kilencedik napján dönt a bíróság.

(db)