Spišiak: Amikor az emberek nem bíznak a rendőrségben, akkor szerez hatalmat az alvilág

2020. július 24. - 19:29 | Belföld

Miért nem bíznak az emberek a szlovák rendőrségben? Hogyan lehet visszaszorítani a maffiát? Miért van rosszabb állapotban a rendőrség most, mint tíz évvel ezelőtt, és mi kell ahhoz, hogy a polgárok és a rendőrök is elégedettek legyenek?

Spišiak: Amikor az emberek nem bíznak a rendőrségben, akkor szerez hatalmat az alvilág
Jaroslav Spišiak (Fotó: SITA)

Jaroslav Spišiak egykori országos rendőrfőkapitánnyal beszélgettünk, aki jelenleg a belügyminiszter civil tanácsadójaként vesz részt a rendőrségi reformot előkészítő munkacsoportban. INTERJÚ


Az utóbbi időben már tudni lehet, hogy tanácsadóként segíti Roman Mikulec (OĽANO-jelölt) belügyminiszter munkáját, tegnap (július 23-án) pedig kiderült az is, tagja annak a munkacsoportnak, amely belügyi-rendőrségi reformokat készít elő. Pontosan mi a szerepe a jelenlegi felállásban?

A belügyminiszter korábban megkérdezett, hogy tudnék-e a személyi tanácsadójaként dolgozni. Az indíttatása az volt, hogy a kormányprogram és az ő saját vállalásai szerint rendőrségi reformot kell véghezvinni, hogy a rendőrség olyan legyen, amilyet a polgárok megérdemelnek.

Jelenleg a szlovákiai lakosság rendőrségbe vetett bizalma a legalacsonyabb az EU-tagállamok között, tehát nyilván indokolt a változás. Tekintettel arra, hogy hosszú ideig dolgoztam rendőrként, a miniszter megszólított, hogy hajlandó volnék-e segíteni bizonyos változások átültetésében.

Ön szerint melyek a lakosság rendőrséggel szemben tanúsított bizalmatlanságának legfőbb okai?

Szlovákiában az emberek nem igazán elégedettek semmivel. Sem a rendőrséggel, sem a bíróságokkal, sem az ügyészséggel, vagy akár az orvosokkal. Általános az elégedetlenség az állam vagy más szervekkel szemben, a rendőrséggel szemben pedig különösen. Az országban valamit rosszul csináltak, ami miatt a polgárok bizalmatlanok lettek.

Mit csinált rosszul a rendőrség?

A belügyminiszter által összehívott munkacsoport feladata, hogy elemezze ezt a kérdést is. Miért van ez így? Milyen állapotban van a rendőrség? Mik azok a faktorok, amik gátolják a polgárok bizalmának növelését? Mi a probléma? Először válaszokat kell találnunk ezekre a kérdésekre, és ha megtaláljuk a válaszukat, tudni fogjuk, mit kell helyrehozni, mit kell máshogy csinálni, milyen úton kell elindulni annak érdekében, hogy a rendőrség megbízható legyen. Ez az első lépés a szervezett, legmagasabb szintű bűnözés felszámolása felé.

Ha a polgár veszélyeztetve érzi magát, akkor az első dolog, aminek eszébe kéne jutnia, az a rendőrség, vagyis, hogy a rendőrséghez fordul.

Ha úgy érzi, ezzel nem oldódik meg a helyzete, akkor a Főügyészséghez fordul, vagy egyenesen a belügyminiszterhez - és ez még a jobbik eset. A probléma akkor kezdődik, ha az ember mindenféle “ügyintézőkhöz” fordul, akik ismerősökkel rendelkeznek bizonyos helyeken, és különböző kétes figurákon keresztül akarja elérni az igazságszolgáltatást. Ekkor veszi át a stafétát az alvilág, amely az állam alkalmasságát ássa alá.

Amikor az emberek elveszítik a bizalmat a hivatalos szervek iránt, akkor szerez hatalmat magának az alvilág - ez minden országban így működik. Ezért szükséges úgy szervezni, úgy irányítani a rendőrséget, hogy az emberek bízzanak a hatóságban.

És ha ez a bizalom megvan, akkor automatikusan a háttérbe szorulnak a “feketézők”.

Kik még a tagjai a frissen felállt munkacsoportnak, amely a bizalom visszaállítását megcélzó reformokat készíti elő?

A csoport tagjai a rendőri testület irányítói, vagyis a rendőrség mindegyik hivatalának vagy szolgálatának legfelsőbb vezetői. Rajtuk kívül ebben a bizottságban helyet kaptak a belügyminisztérium törvényalkotási, szociális-személyzeti, oktatási-képzési főosztályainak igazgatói. Tehát mindenki, akinek koordinálva kell együttműködnie a hiányosságok feltárásában, és kialakítani azt a képet, hogyan kéne működniük a dolgoknak. Mindenki fel lett kérve, adja elő az elképzeléseit, és aztán a bemutatott elvárások alapján ki lehet dolgozni, hogyan kéne kinéznie a rendőri testületnek. Mivel a választási időszak négy év múlva ér véget, igazából azt kell eldönteni, hogyan kell kinéznie 2024-ben a rendőrségnek.

Fokozatosan kell haladni, nem lehet mindent egyszerre elérni. Nem lehet új eszközöket vásárolni, amíg azokat nem tudjuk használni. Nem lehet eljárni az új törvény szerint, amíg a rendőrök nem ismerik annak alkalmazását. Nem hajthatnak végre olyan műveleteket, amire nincsenek kiképzeve. Ezt lehet látni az aktuális, medializált esetekben, hogy a járőrök felkészületlenek.

Tehát történések sorát kell bebiztosítani annak érdekében, hogy 2024-ben a rendőrség hatékonyan tudjon dolgozni, és használni mindent, ami rendelkezésére áll - eszközöket, jogszabályokat, eljárásokat. Továbbá látjuk, hogy a gazdasági bűnözés nemzetközivé vált, így nagyon fontos, hogy a rendőrség képes legyen a nemzetközi együttműködésre is.

Szó esett azokról a dolgokról, amik azt szolgálják, hogy a polgárok jól járjanak a rendőrséggel. Amikor tíz éve rendőrkapitány lett, változtatott volna az előléptetések rendszerén is, de azt a reformot a Radičová-kormány bukása miatt nem sikerült végbevinni. A mostani reformokkal jól járnak majd a rendőrök is?

Ha a rendőrökről van szó, az a fontos, hogy a rendőrök elégedettek legyenek. Ha ők elégedettek, akkor minőségi munkát végeznek.

Biztosak magukban, hisznek abban, hogy tudják, mit kell tenni. Elégedett az eszközeivel, a bérével, a karrierlehetőségeivel, motivált - ekkor lesz elégedett. A karrierlehetőségek azért fontosak, hogy ne lehessen szubjektíven, mondjuk ismeretségek árán előrelépni, éppen ellenkezőleg, definiálni kell az előléptetések feltételeit - főként a munka objektív, szigorú minősítését. Hogy az, aki az objektív értékelések alapján a legjobb, annak ne esélye legyen a haladásra, hanem biztos lehessen benne, hogy feljebb kerül a ranglétrán.

Annak idején ez volt az első lépésem, de most komplexebb a helyzet, mivel a rendőrség sokkal rosszabb állapotban van, mint akkor.

Például 2011-ben a budapasti Rendőrnapon beszélgettem a cseh rendőrfőkapitánnyal. Elmondtam neki, hogy milyen állapotban van a rendőrség nálunk, és hogy milyen változásokat tervezek. Az ötletek nagyon megtetszettek neki, és meghívott Prágába, ahol a cseh rendőrség vezérkarának előadtam, milyen reformokra készülünk Szlovákiában, mi a koncepció. Át is akarták ezt venni tőlünk.

Most pedig, amikor a miniszterrel elemezzük a helyzetet, sok szlovák rendőr mondja, hogy a csehektől kell példát venni, ők így csinálják, ők úgy csinálják… Nyolc évvel később már megint ott tartunk, hogy nem a csehek vesznek példát rólunk, hanem mi akarunk róluk. És az Eurostat szerint Csehországban a lakosság 68 százaléka bízik a rendőrségben. Nálunk 40 százalék - a legkevesebb Európában.

A testületet közben munkaerőhiány is sújtja, sok régióból jönnek olyan hírek, hogy nehéz alkalmas rendőrőket találni. Ezt a gondot magában a béremelés képes volna megoldani?

A rendőrök szociális biztonsága összetett dolog. Ennek egy része a bérezés, de sok más lehetőség van arra, hogyan lehet bebiztosítani a rendőr életét. Egy rendőrnek muszáj jogosultnak lennie a szociális biztonságra, mivel korlátozottabb a mozgástere, mint egy egyszerű polgárnak.

A rendőr nem vállalkozhat, nem csinálhat semmit, csak szolgálhat. Ezért biztos pontokra van szüksége, megbecsülésre, nyugdíjra.

Ha úgy végzik a munkájukat, hogy a polgárok azt gondolják róluk, “igen, a rendőr valóban megérdemli ezt a biztonságot”, akkor azt senki nem veszi el tőlük. De ha az emberek nem bíznak a rendőrökben, akkor a miniszter vagy a kormány nehezen tudja elérni, hogy megmaradjanak ezek a vívmányok, és ezek a források ne legyenek felhanszálva inkább a társadalom valamely más rétegében.

Ezt érteniük kell a rendőröknek is: nem a miniszternek kell garatnálnia a szociális biztonságukat, hanem saját maguknak kell garantálniuk azt - minőségi munkával.

Ami a rendőrség működését illeti, mi szorul leginkább reformra?

A munkacsoport nemrég kezdett dolgozni, és jelenleg a rendőrfőkapitány-választás módjának kérdéskörével foglalkozik. Egyúttal kezdjük az aktuális helyzet elemzését, elsősorban identifikálni kell a problémákat. Egyelőre itt tartunk, nem akarok előreugorni, és azt mondani, hogy szerintem ez vagy az a probléma, a munkacsoport dolga, hogy ezeket megnevezze.

A reformokhoz politikai akaratra is szükség van. Mennyivel biztosabb a változások politikai háttere, mint tíz évvel ezelőtt?

Minden kormányprogramban, az előző kormányéban is nagyon pozitív deklarációk szerepeltek a biztonságról, a polgárokat szolgáló fantasztikus munkáról, a rendőrség függetlenségéről, de a saját szemünkkel látjuk, hogy ezek nem valósultak meg.

Most azonban így lesz.

És miért lesz így?

Azért, mert a munkacsoport a rendőrfőkapitány-választást úgy reformálja meg, hogy nem a politikai jelöltségen, hanem szakmai eredményeken múlik majd a főkapitány sikere. És leváltani vagy értékelni is kizárólag szakmai, és nem politikai szempontok szerint lehet majd. Tehát csakis függetlenül, szakszerűen.

A jelenlegi javaslat szerint az országos rendőrfőkapitánynak célokat kell elérnie - amelyeket a kormányprogram mint politikai deklaráció tartalmaz. Neki pedig, mint a rendőrség vezetőjének feladatokat kell javasolnia, amelyek a rendőri munkán keresztül a célok elérését szolgálják. Mit kell létrehozni, mit kell megváltoztatni, teljesíteni, csökkenteni, növelni - ez lesz a főkapitány munkája, szakmai vállalásokat tenni a célok elérése érdekében. A miniszter mminden évben kiértékeli a feladatok elvégzését, és a kiértékelés is pontos kritériumok alapján történik majd.

Fontos, hogy mit tekintünk a feladat elvégzésének, nem elég kijelenteni, hogy elvégeztük, vagy hogy igyekeztünk, de semmi…

Ha például a szervezett bűnözést akarjuk visszaszorítani, le kell szögezni, később mi alapján határozzuk majd meg, hogy ez sikerült-e. Ha pedig ez nem sikerül, akkor a miniszter akár le is válthatja a rendőrfőnököt, mert az nem teljesíti szakmai vállalásait. Persze a feladatokat sokszor objektív okok miatt nem sikerül teljesíteni - például nincs elég anyagi forrás rá, amit pedig a miniszternek kell bebiztosítania. Tehát nem automatikus a menesztés, de legalább a miniszternek lehetősége van arra, hogy objektív indokok alapján számonkérje, és akár le is váltsa az országos rendőrfőnököt - amire a jelenlegi szabályozás szerint nincs egyértelmű lehetősége.

Augusztus végén Milan Lučanský rendőfőkapitány leköszön. Ki lesz az utóda? Ön például már végleg elengedte ezt a lehetőséget?

Az asztalon lévő javaslat szerint a posztra az jelentkezhet, aki megfelel a kritériumoknak. Ezután a felvételi bizottság meghallgatja, elbírálja a jelentkezőket, majd a miniszter kinevezi a nyertest. A nyertes meg a legjobb jelölt lesz.

Én már voltam rendőrfőkapitány, a miniszterelnök szerint már volt egy esélyem, és elég volt. Úgyhogy talán elég volt, és inkább kapjanak esélyt a fiatalabbak.

Nekem nincs is jogom beavatkozni a rendőrség tevékenységébe, azzal vagyok megbízva a miniszter által, hogy segítsek a reformok megalkotásában. Ez az én szerepem, semmi több.

Mikorra várható, hogy a reformjavaslatok elkészülnek?

A koncepciónak év végéig kell elkészülnie, hogy a rendőrség 2021-től fokozatos lépésekkel megvalósíthassa a terveket 2024-ig. Persze ha a munkacsoport arra jut, hogy a reformhoz nem kell ennyi idő, akkor a reformok végrehajtása hamarabb is bekövetkezhet, mint 2024.

Érinti a szóban forgó reform mondjuk a rendőrség és az ügyészség viszonyát? Elképzelhető, hogy a belügyi tárcának más minisztériumokkal - például az igazságüggyel - is együtt kell majd működni a reform kapcsán?

Az elemzés elsősorban a rendőrség belső struktúráját, belső folyamatait, előírásait érinti, de szükséges megvizsgálni más jogérvényesítő szervek, mint például a vámhatóság, a pénzügyi igazgatóság, a titkosszolgálatok, az ügyészség viszonyát is, hogy a rendőrség jogilag olyan pozicióban legyen, hogy hatékony legyen az együttműködés az említett szervekkel. Ha ezen a téren nem lesz minden rendben, akkor módosítani kell azokat a jogszabályokat, amelyek ezt az együttműködést szabályozzák.

Jaroslav Spišiak 2011-ben - még országos rendőrfőkapitányként (Fotó: SITA)

2012-ben csalódott volt, amikor a rendőrségtől távozott. Mit gondol, a mostani tanácsadói szerepének végeztével elégedetten távozhat majd?

Úgy érzem, kiteljesedhetek ebben a funkcióban, abban, hogy tanácsot adhatok a mostani rendőröknek.

Hogy adnak-e a véleményemre, az már az ő dolguk, viszont az, hogy a részese lehetek egy ilyen jelentős reformnak, amit már nagyon rég véghez kellett volna vinni, az felvillanyoz. Elégedett vagyok ezzel a tanácsadói feladattal.

Tíz évvel korábban én akartam az lenni, aki végrehajtja a feladatokat, most viszont tanácsadó vagyok.

Másrészt, ami reform keretén belül szó esett arról is, hogy a nyugdíj előtt álló, idősebb, tapasztalt rendőrök olyan tevékenységet végezhetnének, mely során oktatják, képzik a fiatal rendőröket. A mostani felállásból ez a koncepció például teljesen hiányzik, a fiataloknak nincs kitől tanulniuk. Nincsenek iskolázások, tanfolyamok, ahol az idősebbek átadják tudásukat, foglalkoznak a fiatalok szakmai képzésével. Ha ezt is sikerülne átültetni, biztosan én leszek az első “öreg”, aki él ezzel a lehetőséggel.

(db)