Sulík rendkívüli lépést szorgalmaz, hogy csökkenteni lehessen a villanyáram árát
A gazdaságügyi miniszter azt javasolja, hogy tegyen 180 fokos fordulatot az energetikai politika Európában.
Amikor az Európai Bizottság tavaly év elején jóváhagyta a „zöld” célkitűzéseit, az valóságos földrengést okozott az energetikai piacon. Ez alapján a földgázt 2026-ig legalább 30 százalékban megújuló energiaforrásokkal és alacsony kibocsátású gázokkal kellene pótolni, 2035-ig pedig teljes egészében le kellene cserélni– írja a HNonline.
A szennyezőanyag-kibocsátási kvótaárak emelkedni kezdtek, őszre megduplázódtak, közel 70 euróra nőttek tonnánként. Ezzel egyenes arányosságban pedig az elektromos áram piaci ára is megduplázódott, elérte a 100 eurót megawattóránként. Az oroszok ukrajnai inváziója csak rontott a helyzeten, az ára pedig mostanra elérte a 200 eurót.
Ez rendkívüli számlanövekedést eredményezett elsősorban a cégek számára, bizonyos vállalatok már kénytelenek voltak korlátozni a termelést. Hogy legalább a háztartások ne érezzék meg az ugrásszerű áremelkedést, a kormány aláírt egy memorandumot a Szlovák Villamosművekkel, amely által rögzítették az árakat.
„Ha nem lenne a Szlovák Villamosművekkel kötött memorandum, a mostani piaci árak mellett az áram szabályozott ára megközelítőleg 80 százalékkal emelkedett volna” – mondta a HN-nek Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke.
Richard Sulík gazdaságügyi miniszter azonban tovább ment, és egy jelentős változást javasolt a minisztertanács hétfői brüsszeli ülésén. A szlovák tárcavezető azt javasolta, hogy függesszék fel az ETS-ként ismert uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert.
„Annak érdekében, hogy csökkenjenek az energiaárak, és ez pozitív hatással legyen más árakra is" - mondta Karol Galek gazdaságügyi államtitkár a HN-nek. Elismerte ugyan, hogy ez a lépés jelentős fordulatot eredményezne Brüsszel „zöld” politikájában.
„A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat igényel. Van, amikor tényleg fel kell adni az intézkedéseket” – jegyezte meg Galek, hozzátéve, egy átmeneti időszakra fel lehetne függeszteni az intézkedéseket, hogy ezáltal segítsenek a gazdaságnak.
Egyelőre ez csak javaslat, és kérdés, hogy azonosulnak-e vele az európai államok. Lukáš Lipovský, az XTB elemzője szerint ez rövid távon segítene enyhíteni az energiaárak miatt az országokra nehezedő nyomást. "Hosszú távon azonban az EU zöld kezdeményezése állna a háttérben" - figyelmeztet.
Akadnak azonban olyanok is, akik szerint a javaslat nem helytálló. „A piaci árhelyzet ingadozásait általában nem szabad rendszerszintű intézkedések és szabályok megszüntetésével kezelni. Ráadásul a kibocsátási engedélyek eltörlése az EU-ban azt jelentené, hogy nem vethetünk ki „kibocsátási vámot” az importra” – véli Karel Hirman elemző.
Mário Jičínský tőkepiaci elemző is hasonló állásponton van. Kiemelte, a magas energiaárak fő okai teljesen mások, gyakran Európán kívüliek. „A fő ok Putyin és az ő háborúja Ukrajna ellen és ellenünk” – állapította meg.
A nagyobb ipari intézmények üdvözlik Sulík kezdeményezését. A Klub 500 szerint jelenleg nincs valódi alapja az EU klímacéljainak. Hasonlóan gondolja a Munkaadói Szakszervezetek és Egyesületek Szövetsége is. "Teljes mértékben támogatjuk ezt a kezdeményezést, különösen a jelenlegi válsághelyzetben, amikor a háború alatt sokkal rosszabb a légszennyezettség, és a kibocsátási engedélyek jelentősen megemelkedett ára csak gyengíti a szlovák és az európai gazdaságot" - mondja Roman Karlubík, a szervezet első alelnöke.
