Svédország egy évnyi széndioxid-kibocsátásának felel meg az északi-sarkvidéki bozóttüzek emissziója

Az északi-sarkvidéki területeken az elmúlt másfél hónapban bekövetkezett bozóttüzek szén-dioxid-kibocsátása Svédország egy évnyi emissziójának felelt meg - közölte pénteken a Meteorológiai Világszervezet (WMO). 

"Június kezdete óta korábban nem látott természeti tüzeket tapasztalunk az Északi-sarkvidék térségében. Csak júniusban a tüzek során 50 megatonna széndioxid került a légkörbe, ami megegyezik Svédország éves emissziójával. Ez több, mint amennyit ugyanebben a hónapban 2010 és 2018 között összesen kibocsátottak a északi-sarkvidéki tüzek"

- mondta Clare Nullis, a WMO szóvivője az ENSZ egy genfi tanácskozásán.

Május és október között megszokottak az északi félgömbön az erdőtüzek, idén azonban szokatlan terjedelműek és intenzitásúak. 

A legtöbb tűz az amerikai Alaszka államban és Oroszország szibériai régiójában keletkezett, helyenként 100 ezer focipályányi növényzet vált a lángok martalékává. Egy Albertában, Kanadában pusztító tűzvész a becslések szerint több mint 300 ezer focipályányi területet tarolt le. 

Alaszka idén több mint 400 erdőtüzet élt át és naponta új kezdődik. 

Szibériában mintegy 10 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet júniusban, mint a korábbi átlag, miközben Alaszka a rendszeres mérések óta tapasztalt második legmelegebb júniusát élte át. Július 4-én a hőmérséklet elérte a 32 Celsius-fokot.

"Ez nem egy Alaszkára jellemző időjárás"

- mondta Nullis.

Az erdőtüzek felerősítik a globális felmelegedést azzal, hogy a fényvisszaverő fehér havat fekete pernyeréteggel borítják be, amely elnyeli a napfényt. Eközben növekszik annak kockázata is, hogy a permafroszt, vagyis az állandóan fagyott réteg megolvadhat és metánt juttat az atmoszférába. 

Káros füst is keletkezik, amely hosszú utat képes megtenni. Az alaszkai Fairbanks városában például a világ egyik legsúlyosabb légszennyezettségét tapasztalhatták az ott élők ebben a hónapban.

(MTI)