„Szabadságszeretetünkért vezetőinken keresztül álltak bosszút rajtunk” – Potápi Árpád János Dunaszerdahelyen
Dunaszerdahelyen is megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzésének napjáról, a magyar nemzet gyásznapjáról. Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester mondta a köszöntőt, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnökségi államtitkár pedig az ünnepi beszédet.
„Nemzetünk történelme során többször megbotlott, de mindig talpra állt, és a botlást követően mindig jött olyan időszak, amire nemzetünk minden tagja büszke lehet. Október 6. a gyász napja, amikor hazánk fiai más nemzet fiaival együtt életüket áldozták a magyar szabadságért és a magyar szabadságon túlmutató egyetemes szabadságért” – mondta a megemlékezésen Hájos Zoltán, aki szerint a megemlékezés
„bizonyítás önmagunknak az összefogásról és jelzés másoknak nemzeti összetartozásunkról”.
Rámutatott továbbá: „Minden egyes alkalommal, jelenlétünkkel erősítjük magyar közösségünket, nemzeti identitásunkat a felvidéken, így a lélekben megerősített magyarok könnyebben ellen tudnak állni a z asszimilációnak és a globalizációhoz kapcsolódó közösségromboló hatásoknak.”
Potápi Árpád János arra figyelmeztetett, hogy a birodalom a szabadságharcosokat a rend és a béke ellenségének tekintette.
„Úgy tűnik, a birodalmi törekvések a magyarok szabadságvágyát azóta is mindig veszélyesnek ítélik, akkor is, ha éppen a rendért és a békéért szólalunk fel. (…) Szabadságszeretetünkért vezetőinken keresztül álltak bosszút rajtunk, máskülönben gyengének tűnt volna a birodalom” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy „a kivégzettek és a honvédek között is szép számmal voltak olyanok, akik nem magyarnak születtek, talán még a nyelvet is alig vagy csak törve beszélték. Az aradi hősök példája is megmutatja, hogy a magyarság nem alapvetően származás kérdése, hanem egy sorsközösséghez tartozás tudata.”
Kifejtette, „az elnyomó hatalmak végül mindig olyan terheknek bizonyultak, amelyektől nőtt a magyarság nemzettudata.” Úgy véli, a megemlékezés legfontosabb üzenete, hogy „a magyarságot világszerte egységesíti a nemzetünk sorsa iránti féltő szeretet. Ezt az összefogást az aradi vértanúk a sorsukban jelenítik meg”.
Rámutatott, hogy „az elkövetkező időszak hozni fog nehézségeket is, ezeket mindenki érzi ma Európában, azonban egyetlen nemzet sincs olyan egységes, mint a miénk”. Kifejtette, hogy erre az egységre azonban nemcsak a kultúrában és a gazdaságban, de a politikában is szükség van.
(SzT)
