1
Igor Matovič önkéntesként a tesztelés alatt (Fotó: TASR)
Megosztás
Bár kezünkben lobogtatjuk az országos tesztelés eredményét, annak hatását a járványgörbére még nem látjuk. Az Egészségpolitikai Intézet korábbi vezetője reméli, hogy a lakosság növekvő mobilitása csak egy átmeneti állapot, mert a tömeges tesztelés "nem nyújt mindig" pontos képet a megvizsgáltak állapotáról. Egy másik szakember, Vladimír Krčméry három forgatókönyvet vázol fel, ami segítene felvenni a küzdelmet a koronavírus elleni harcban.
Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet korábbi irányítója szerint az antigénes tesztelést követő "mozgásszabadság" jellemezte helyzetet az atomfegyver lökéshullámához hasonlítja, ami több kárt okozhat, mint amilyen az országos tesztelés haszna lehetne. Amíg a – remélhetőleg – pozitív trendek be nem beigazolódnak, döntő fontosságúnak tartja a szakember, hogy az energiánkat a fekvőbeteg-ellátás támogatására és megszervezésére összpontosítsuk. Smatana úgy véli,
valószínűleg ebben a hónapban várható a kórházak legnagyobb leterhelése, ami a korábbi napokban tapasztalt rengeteg fertőzött beazonosítása és a kórházi kezelésük szükségessége közötti időeltolódással függ össze. A két tömeges tesztelés után egyre több lesz a rendkívül kimerült egészségügyi dolgozó, ezért döntő kihívás előtt állnak a kórházaink.
Az egészségügyi szakember, aki jelenleg az oktatásügyi miniszter tanácsadójaként dolgozik, megjegyezte, a járvánnyal legeredményesebben küzdő országok világos akciótervvel rendelkeznek, amiben felvázolják, melyik helyzet esetén milyen lépéseket kell tenni. Ennek a tervnek apolitikusnak kell lennie, olyannak, amit a tudományos élet képviselői is támogatnak és ezt a programot világosan kell kommunikálni is. Az országban tapasztalható helyzet inkább rögtönzésnek tűnik, ami menet közben valósul meg.
Az érzelmek felesleges korbácsolása, a szerencsétlen kijelentések – lásd: kék certifikátum egyenlő a szabadsággal – csupán az álhíreket, a hoaxokat táplálja, valamint az óvintézkedésekkel szembeni bizalmatlanságot. Érvényes a képlet, hogy minél alacsonyabb a közbizalom, annál inkább ki vagyunk téve a vírus terjedése veszélyének.
A Comenius Egyetem orvostudományi kara keretében működő mikrobiológiai intézet vezetője tennivalóként három lehetséges forgatókönyvet sorol fel. Vladimír Krčméry szerint:
1. vagy le kell tesztelni a veszélyeztetett csoportokat, azaz a telepek lakóit és azokat a településeket is, ahol korábban sok vírusost mértek, továbbá a szociális intézetek lakóit, az egészségügyi intézetek dolgozóit, és az eredmények tükrében karanténba kell helyezni a fertőzötteket
2. vagy szükséges lenne letesztelni a különböző létesítmények – éttermek, színházak, templomok – látogatóit. Például 30 perccel a látogatás vagy esemény előtt is sort lehetne erre keríteni és a 24 óránál nem régebbi – antigénes vagy PCR-tesztek alapján kapott – eredményeket is el lehetne fogadni
3. vagy az úgynevezett jelzőlámpa – vagy szemafor – rendszer bevezetését is lehetne alkalmazni, az országos tesztelés második körében kapott eredményeknek megfelelően. Szerinte be lehetne vezetni a motivációs jellegű nyitás politikáját vagy éppen ellenkezőleg, a vörös régiók teljes lezárását. Ilyen esetben egy dinamikusan változó – 14 napig tartó – motivációs modell bevezetéséről lenne szó.
(denníkn)