„Számomra ez egy utópisztikus állapot, hiszen eddig 7,5 milliárdan gyilkoltuk a Földet” – Beszélgetés Németh Lajos meteorológussal

A magyarországi Németh Lajos neve sokak számára ismerősen csenghet. Számtalanszor láttuk őt a televízió képernyőjén, s vártuk, hogy megmondja, tervezhetünk-e a hétvégére egy kis kiruccanást. A meteorológus 1975. szeptember 1-jén kezdte pályafutását. Ma, 68 évesen előadásokat tart, hogy így próbálja felhívni a figyelmet a minket fenyegető veszélyekre. Németh Lajos nemrégiben Csilizpatason járt, ekkor portálunknak alkalma nyílt faggatni kicsit a szakembert.

„Számomra ez egy utópisztikus állapot, hiszen eddig 7,5 milliárdan gyilkoltuk a Földet” – Beszélgetés Németh Lajos meteorológussal
Németh Lajos(Fotó: Cséfalvay Á. András)

Miért választotta hivatásaként ezt az utat?

Nagy kihívás, hogy megfejtsem a légkör titkait. Az ember mindig szeretne a jövőbe látni. Ehhez nem kell meteorológusnak sem lenni, így élnek meg a jósok például. Azért állt közel hozzám e szakma, mivel vidéki, parasztcsaládból származom. A nagyszüleim és a szüleim egyaránt gazdálkodtak, így ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Tizenévesként mindig azt figyeltem, hogy a nagyapám feltekint az égre, s imádkozik a Jó Istenhez, hogy bár ilyen vagy olyan idő lenne. Már akkor elhatároztam, milyen jó lenne neki segíteni. Nyilván nem ez motivált elsősorban, de ez is benne maradt az agyamban. A fő indoka az volt, hogy matematika-fizika szakos tanárnak tanultam az egyetemen. Az első évfolyamban 150-en voltunk. A baráti társaságomból egy srác említette, hogy meteorológia különórára megy. Addig nem is tudtam, hogy létezik ilyen, nem is igazán hittem el neki, így elkísértem őt. Elvitt a meteorológiai tanszékre, ahol a professzor úgy fogadott, mintha ezer éve ismert volna. Velem együtt öten voltunk, ezért a szobájában tartotta az órát. Leültetett és megkérdezte, kávéval, vagy teával kínálhat-e meg bennünket. Nagyon jól esett ez a fogadtatás, plusz még érdekes dolgokat is mondott a professzor, így hát felvettem a szakom mellé a meteorológiát.

Mit is jelent meteorológusnak lenni?

A meteorológia, mint a légkör tudománya több fajta ágazatból áll. Jómagam a médiameteorológia szegmensét választottam.

A közönség elé tárom azt, ami egy közös munka eredménye. Minden csapatmunkából születik meg. Több meteorológus dolgozik egy előrejelzésen, s a legjobb tudásuk szerint próbálnak eljárni. Nem céljuk becsapni az embereket.

A rendelkezésükre álló információbázisból a legtöbbet kívánják kihozni. A legvalósabb előrejelzést igyekszünk meghatározni. Úgy gondolom, mostanra nagyon fontos lett a meteorológia veszélyjelzés ágazata. Az ő feladatuk, hogy 1-3 órával előre megmondják a bekövetkezendő katasztrofális időjárást. Ezen túl kiemelten fontos az éghajlatkutatás.

’75-ben kezdte a szakmát. Ma mennyivel tudnak pontosabb előrejelzést adni, mint akkor?

Kijelenthetjük, hogy ma megbízhatóbbak az előrejelzések. ’75-ben egy, vagy két napra adtunk ki előrejelzéseket. Akkor azok megbízhatósága volt olyan fokú, mint ma az öt-hét napra előre megadott „jóslás”. Ennyit fejlődött a tudomány, a technikai háttér. Elsősorban a számítógépek segítik a munkánkat. Persze mindenki évszakokra előre szeretné tudni az időjárást, de ilyen hosszú távú előrejelzést nem lehet készíteni.

Mi az oka a mostani változékony időjárásunknak?

Sokáig nem hittem ebben, de most felelősségem teljes tudatában kijelentem,

a szélsőségessé vált időjárás az éghajlatváltozás, a melegedés következménye.

A melegebb levegőben nagyobb energia halmozódik fel, s egyszerűen nem tud tartós nyugalom kialakulni a légkörben. Az Atlanti-óceán vízhőmérséklete lényegesen, 1-3 Celsius fokkal melegebb, mint ez elmúlt százéves átlag. A párolgás következtében sorra alakulnak ki azok a ciklonok, légköri képződmények, amelyek frontjai elég nagy sebességgel érkeznek ide be. Viharciklonok alakulnak ki Európában, melyekről az elmúlt 100-150 évben nem nagyon tudtunk. Olyan viharciklonok ezek, melyek csak az óceán felett szoktak előfordulni. Ilyenek érik el Németországot, Franciaországot. Nagyobb a légkör dinamikája, emiatt szeszélyes az időjárás.

Az előrejelzések azt mutatják, egyre jobban hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy egy-egy hirtelen, tartós melegedésnek egy erős hidegfront vet véget, viharral, jégesővel.

Ez kiszámíthatatlanul érkezik, ezért nagyon fontos, amit már említettem, a viharjelzés.

Mostanság nem dúskálunk a csapadékban.

Ez számomra is egy nagy tragédia. Csapadékhiánnyal indítjuk az idei esztendőt, de már az előző évekről is ez mondható el. A tendencia azt mutatja, a következő években szintén inkább az aszály lesz a jellemző. A csapadék eloszlása nagyon szélsőséges. Rövid idő alatt nagy mennyiségű felhőszakadás mérhető, azonban ez nem hasznosul. A csendes, nyugodt, áztatóesős időszaknak egyre kisebb az esélye, holott ez kellene a növényeknek.

Hogy áll a tengerszint?

Jelenleg nem egyenletes az emelkedés. Valahol néhány centiméterrel, de van, ahol fél méterrel magasabb a világóceánok szintje, mint az elmúlt száz év átlaga. Tehát megfigyelhető a vízszintemelkedés. Ez annak a következménye, hogy mind az Északi-sarkon, mind a Déli- sarkon a jég nagymértékben olvad. 10-20 évenként több százalékkal nagyobb mennyiségű jég olvad el. Azok az emberek, akik a Csendes-óceáni szigetvilágban élnek, már tanúi annak, hogy az ő lakószigetük egy jelentős részét dagálykor elönti a víz. A modellek azt mutatják, hogy ha ennek az évszázadnak a közepére két Celsius fokos lesz a melegedés, nagyon sok olyan, óceánokhoz közeli szárazföld kerül majd víz alá, ahol most tízmilliók laknak.

Hogy megállítható-e? Jó lenne megállítani! Többek közt minimalizálni kellene az üvegházgázok kibocsátását. Pillanatnyilag számomra ez egy utópiának néz ki. Amikor valamit törvényileg kellene szabályozni, az nagy ellenállásba ütközik. Nem vagyok optimista e dolog tekintetében.

Mit tud tenni a hétköznapi ember a szinten tartásért?

Megállítani nem, de a melegedés mértékét tudjuk mérsékelni. Ennek az évszázadnak a 2050-ig terjedő részéig szerintem ezt nem sikerül véghezvinni. Annyi energiatartalék van a világóceánokban, hogy ha most valamilyen csoda folytán nulla százalékos lenne az üvegházgáz-kibocsátás, akkor is folytatódna a melegedés. A hétköznapi ember tekintetében elsősorban ideológiai tevékenységre gondolok.

Tiszteljük a környezetünket, gondolkodjunk el azon, hogy nem természetes dolog, hogy van energiánk! A környezetvédelemmel, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységünk összefügg. Kizsákmányoljuk a Földünket. Ezt kellene mérsékelni és önmagunkba szállni.

Ebbe beleértem a hétköznapok szemetelését is. Nagyon sok bizonytalansági tényező van, de olyan területek olvadnak ki, ahol eddig örök fagy volt. Nem szeretek belegondolni ebbe, mert álmatlan éjszakákat okoz. Picinek érzem magam és a hét és félmilliárdot is picinek érzem ehhez a dologhoz, hiszen hét és félmilliárdan eddig itt gyilkoltunk.

Mi várható 2070 és 2100 közt?

Ekkorra várható a drasztikusabb melegedés. Kettős dolog munkálkodik bennem, a gondolataim is két szélsőséges irányba csaponganak. Az optimista lényem azt mondja, emberi életre alkalmas lesz a Föld jelentős részének éghajlata. A reálisabban gondolkodó Németh Lajos sajnos ennél sokkal rosszabb képet lát. Akár úgy is mondhatnám:

Kiszabadult a szellem a palackból.

Szlávik Cyntia