Szar a sajtó helyzete Szlovákiában, de így is a legjobb a térségben

camera

1

Szar a sajtó helyzete Szlovákiában, de így is a legjobb a térségben

Facebook 

Megosztás

Az úgynevezett visegrádi országokban folyamatosan romlik a sajtószabadság helyzete, de ennek ellenére a V4-ek közül még így is Szlovákia dicsekedhet a legkedvezőbb állapotokkal, míg Magyarország szégyenkezhet a legrosszabb mutatója miatt – ismertette a legfrissebb felmérésének eredményeit az egyik legismertebb nemzetközi újságíró-szervezet.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) felmérése szerint míg az észak-európai államokban tombol a sajtószabadság, addig 8 helyet rontva Pozsony csupán a 35. helyet tudta elcsípni ebben a versengésben a 180 országot rangsoroló listán. Ez nem túl hízelgő teljesítmény, főleg ha mellétesszük az ország hét évvel ezelőtti legjobb helyezését, ami a 12. volt. De ha körülnézünk a szűkebb régiónkban, akkor bizony szembesülhetünk azzal, hogy ez a 35. pozíció a többi V4-es “versenytárshoz” képest relatíve nem is olyan rossz, tekintve, hogy Csehország a 40., Lengyelország az 59., és Magyarország mindössze a 87. helyet érte el.

2019-es jelentésük Szlovákiáról szóló részében “Az újságírókat molesztálják egy évvel a Kuciak-gyilkosságot követően” fejezetcímet adták, amiben beszámolnak Ján Kuciak megölésének előzményeiről, valamint annak politikai következményekről is (Robert Fico távozása a kormányfői pozícióból). Illetve azt is megállapítják, hogy Marian Kočnert megvádolták Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának megrendelésével. Az RSF emlékeztet a legerősebb kormánypárt elnökének, Ficónak az újságírókat gyalázó megjegyzésére, amikor azokat mocskos szlovákellenes prostituáltaknak bélyegezte.

A Kuciak-gyilkosság miatt újból firtatni kezdték egyesek, mi történhetett két szlovákiai újságíróval, akik közül az egyiknek 2008-ban, a másiknak pedig 2015-ben veszett nyoma.

Az elemzés kitér arra, hogy a helyi oligarchák némelyike bevásárolta magát a médiába, és a közszolgálati televíziót vagy 30-an hagyták faképnél az RTVS SNS-hez közeli új vezetése miatt. Az RSF megjegyzi azt is, hogy

a Smer és az Andrej Danko vezette nemzetiek újból szabályozni próbálják a sajtót, mivel a kritikus írások kapcsán bevezetnék a válaszadás automatikus lehetőségét.

A régiónk sereghajtójával, a 14 hellyel lejjebb csúszó Magyarországgal kapcsolatos rész a “Tulajdonjogok szélsőséges koncentrációja” alcímet viseli, és arról szól, hogy a magyar média tulajdonjogai még tovább koncentrálódtak Orbán Viktor miniszterelnökkel szövetséges oligarchák kezében. Ennek eredményeként a magyarországi médiakörkép teljesen átalakult az elmúlt években. „A legfontosabb kritikus sajtótermékeknek be kellett zárniuk, míg a többiek függetlenségét folyamatosan veszélyezteti a kormányhoz közelálló oligarchák jelenléte a vezetőségben, a részvényesek között vagy éppen a pénzügyi intézményekben, melyek finanszírozzák őket” – írták.

Az RSF egy kissé elveti a sulykot, mert

Orbán kormányát ultranacionalistának tünteti fel. De valószínűleg ezért sem véletlen, hogy a magyar állami hírügynökség, az MTI délután ötig nem számolt be a csütörtökön reggel 6:00-kor publikált jelentésről, míg a szlovák TASR “már” 14:17-kor megtette.

A 40. helyet elcsípő Csehország hat helyet csúszott vissza, és ezt javarészt Miloš Zeman cseh államfőnek köszönhető, aki néhányszor már kipellengérezte az újságírókat – egy 2017-es sajtótájékoztatón egy hamis AK47-es Kalasnyikovot fogott rájuk. Pár hónappal később pedig arról beszélt, hogy likvidálni kéne az újságírókat, mert "túl sok van belőlük." Az sem javított nyugati szomszédunk helyezésén, hogy a szlovák származású cseh miniszterelnök, Andrej Babiš néhány lapot felvásárolt és így tulajdonosa a két ottani legbefolyásosabb újságnak.

Lengyelország egyetlen hellyel került lépett hátrébb, így került az 59-ik pozícióba. Semmi nem állíthatja meg a varsói konzervatív kormányt attól, hogy a „lengyellé tegye újra a médiát” felütéssel indít az elemzés, amelyik szerint az ebbéli törekvés fő áldozata a sajtószabadság. Így nem csoda, hogy az ottani közszolgálati média a kormány szócsövévé vált.

A Riporterek Határok Nélkül 2002 óta vizsgálja meg évről évre, mennyire érvényesül az egyes országokban a médiapluralizmus, a sajtó függetlensége, mennyire tartják tiszteletben, védik az újságírók szabadságát, testi épségét. Azt is figyelik, hogyan változik az intézményi és infrastrukturális környezet.

A legjobb sajtós körülményekkel hagyományosan Norvégia, Finnország és Svédország dicsekedhet, míg a lista szégyenteljes végén Eritrea, Észak-Korea és Türkmenisztán kullog.

(sp)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program