1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Rigó Konrád kulturális államtitkár a Pátria Rádió hétfő reggeli műsorában a közelmúltban sokat emlegetett bősi esetről, a nyelvtörvény betartását ellenőrzők ügyéről beszélt.
A szaktárca képviselője kifejezte megértését, több állításban igazat ad a felháborodásnak, hiszen nagyon érzékeny kérdésről van szó. Viszont elmondta azt is, hogy mindennemű ellenőrzés a komfortzónánkon kívül esik, és nem ért egyet a szlovákiai magyarság több jeles képviselőjével, amiért olyan szavakkal élnek, mint a nyelvrendőrség, razzia vagy sikanírozás.
“A szavaknak súlya és következményei vannak. Tehát aki ilyen szavakat használ, mint a nyelvrendőrség, razzia, kommandó vagy sikanírozás az hangulatot és akár félelmet kelt az emberekben, ami borzasztóan veszélyes dolog. Aki ilyen fogalmakat használ az árt a szlovákiai magyarságnak”- állítja Rigó.
Az államtitkár úgy véli a sajtóban túl sok a pontatlanság ebben a kérdésben, az emberek már nem egy objektív igazságot olvasnak és hallanak a médiából. Elmondása szerint még a korábbi államtitkár idején, augusztus 19-én történt bősi eset nem arról szólt, hogy a magyar feliratokat eltüntessék, hanem a szlovák feliratokat akarják feltüntettetni az ellenőrök. “Hogy konkrét példával éljünk: a cserkészek faliújságjának korrekciója illetve annak követelése téves információ, hiszen az augusztus 26-án kiadott jegyzőkönyvben nincs ezzel kapcsolatos utasítás” – nyilatkozta Rigó.
Mindemellet a reggeli beszélgetésben a felek azt is megvitatták, hogy nyelvrendőrök nem léteznek. A minisztérium állami nyelvvel foglalkozó szakosztálya mindössze háromtagú, amely többszöri panasz esetén ellenőrizni is jár, viszont szó sincs rendőrségről. A bizottság dolga, hogy ellenőrizze a nyelvtörvény betartását, még akkor is, ha ez a kulturális minisztérium számára is olykor kellemetlen. A szaktárca képviselője kihangsúlyozta, hogy a tárca nem magától írja ki az ellenőrzéseket, hanem kétes szándékú polgárok bejelentése alapján kénytelen így cselekedni. Így feltételezhetjük, hogy a törvény előírásainak minimális betartása javíthatna a bejelentések mennyiségén és minőségén is.
A sajtó több ízben felhozta, hogy a hivatalok nagyon aktívan próbálják betartatni a nyelvtörvényt, de hiányolta a kisebbségi nyelvhasználati törvény ellenőrzését. Az államtitkár azt is tisztázta a Reggeliben, hogy a kulturális minisztérium hatáskörébe az államnyelv tartozik. A kisebbségi nyelvhasználati törvény a kormányhivatal hatásköre, ahol most a kisebbségi kormánybiztos foglalkozik ezzel a kérdéssel. Természetesen, fokozottan figyelni kell arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználat ne sérüljön.
Rigó Konrád szerint, az ilyen eseteket felesleges túlreagálnunk, inkább következetesen élnünk kell jogainkkal, hiszen több olyan kisebbségi nyelvi jogunk van, amit nem használunk. “Bős esetében például helyi rendeletek, általános érvényű rendeletek, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei. Ezek mind olyan dolgok, amik nagyon komolyan befolyásolják a polgárok életét egy községben. De példaként említhetem a pályázati kiírásokat, versenykiírásokat is, amelyekre cégek jelentkezhetnek. Ez mind csak szlovákul jelent meg eddig Bős honlapján. Én azt tudom minden egyes községnek javasolni és buzdítani mindenkit arra, hogy éljünk a jogainkkal, használjuk ki ezeket a legbővebb skálán, és akkor sokkal könnyebben fogunk ebben a témában tájékozódni” – mondta Rigó.
A magyar-szlovák jó viszonyra irányuló kritikára a kulturális államtitkár azzal reagált, hogy pont a jó viszony miatt sikerül több mindent ezzel a koalíciós kormánnyal elérni. “Azaz a Kisebbségi Kulturális Alap létrejötte, a kisiskolák jogállásának biztosítása, a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlatba való átültetése. Nem szeretnék ebből politikai kérdést csinálni, örülnék, ha más sem tenné. Ahogy már mondtam, ha nagyon erős szavakat használunk, amiknek következményei vannak, akkor azzal csak ártunk a szlovákiai magyarságnak, azt pedig én semmiképpen nem szeretném.” – fejezte be Rigó Konrád, kulturális államtitkár.
(-)