Szavazz a Csallóközre, hogy elnyerje az év dunai szigetének járó díjat!

2017. december 10. - 11:21 | Régió

Immár ötödik alkalommal hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást a Dunai Szigetek blog. Október 13-tól december 31-ig tart a szavazás a három jelöltre.

A verseny fő célja, hogy az emberek jobban megismerhessék a Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Ez már az ötödik szavazás, amellyel sikerült hagyományt teremteni, és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy Magyarországon és a környező országokban.

Az eddigi nyertesek:
2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
Idén ismét két szigetet választottak ki az olvasók a selejtező során, egyet pedig maga a blog javasolt.
Szavazni IDE kattintva lehet. Íme a jelöltek:
Csallóköz, Szlovákia
Aranykertként is ismert a Duna legnagyobb szigete (egyben Európa legnagyobb folyami szigete) az 1886 négyzetkilométeres Csallóköz. Tipikusan alföldi táj, aprófalvas térség, hiszen kb. 150 település található rajta. Legnagyobb városa Komárom. A jelölés apropója lehet egy Szlovákiával körvonalazódó határon átnyúló természetvédelmi kezdeményezés; a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park.
Babakáj-szikla, Al-Duna
Nem csupán a három jelölt között a legkisebb a Babakáj-szikla, de valamennyi dunai sziget közül is az. Az Al-Duna bejáratánál, Lászlóvára település mellett található, szemben Galambóc várával. Kevés olyan hely van még a Duna mentén, amely ennyire megragadná az emberi képzeletet. A helybéliek, a hajósok, akik csak erre hajóztak, az átvonuló seregek és népek mind hozzáköltöttek valamit a Dunából ujjként kimeredő sziklához. A legendák nagy része elveszett a történelem során, de szerencsére maradt néhány, amely a mai napig velünk él.
Prímás-sziget, Esztergom
Fényképen nagyon nehéz megragadni az esztergomi Prímás-sziget lényegét. Egyik csücske, amelyik közvetlenül a vár tövében végződik, városias képet mutat hidakkal, rendezett parkokkal és félkész betonépítményekkel, míg a Tát felé végződő nyúlvány már külterület, ártéri ősrengetegbe megy át. Erről a 2,7 km hosszú szigetről indul a Párkányba átívelő Mária Valéria híd. Eredetileg két részből állt, nevét az esztergomi érseki címről kapta.