Százéves kolerabaktérium génjeit térképezték fel a kutatók

A Vibrio cholerae baktérium egy első világháború idején izolált törzsének teljes génkészletét térképezték fel kutatók.

Százéves kolerabaktérium génjeit térképezték fel a kutatók
-illusztráció- (Fotó: Wikipédia)

A kórokozót, amelyet a V. cholerae baktérium legrégebbi, hozzáférhető mintájaként tartanak számon, 1916-ban izolálták egy koleraszerű tüneteket mutató brit katona székletéből, amikor a férfi Egyiptomban lábadozott.

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált eredmények szerint a genetikai elemzésből kiderült, hogy nemtoxikus baktériumtörzsről van szó, vagyis a katona feltehetőleg más fertőzéstől szenvedett.

Az azonosított törzs ugyanakkor távoli rokonságban áll a kolerabaktérium azon törzseivel, amelyek jelenleg is járványokat okoznak a világban.

A cambridge-i Wellcome Sanger Intézet munkatársaként dolgozó Nick Thomson szerint a betegséget nem okozó törzsek tanulmányozása ugyanolyan fontos, mint a betegséget okozóké.

"A különböző korszakokból származó minták betekintést nyújthatnak számunkra ennek a baktériumfajnak az evolúciójába, valamint segíthetnek összefüggésbe hozni azt a járványokkal kapcsolatos történelmi beszámolókkal"

- jegyezte meg a szakember.

A kolera elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, valamint az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség erős hasmenéssel és hányással jár, ami gyors kiszáradáshoz, akár halálhoz is vezethet. Elsősorban a fejlődő országok nyomortelepeit érinti, ahol nem megfelelőek a higiéniai körülmények. A történelem során számos jelentős kolerajárvány pusztított a világban. A szakértők szerint az egyik ilyen járványkitörés épp egybeesett az első világháborúval.

Jelenleg több országban, köztük Jemenben és Mozambikban is elterjedt betegségnek számít a kolera. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kolera "globális fenyegetést" jelent és a szakértői becslések évente 1,3-4 millió közé teszik a kolerás esetek és 21 ezer-143 ezer közé a kolera okozta halálozások számát világszerte.

A tanulmány egyik készítője, Matthew Dorman szerint az 1916-os minta elemzésekor a kutatók bizonyos hiányosságokat is azonosítottak a törzsnél, köztük a helyváltoztatásban szerepet játszó ostor (flagellum) hiányát.

(MTI)