Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
Csallóközi lenyomatok I.
Kalocsa Róza író, műfordító, lapszerkesztő, pedagógus. Az Arad megyei Kovácsházán született 1838-ban, elhunyt 1901-ben, Debrecenben, ahol utcát neveztek el róla.
Írásai a Családi Kör, a Hölgyfutár, a Gyereklapok, a Koszorú, a Kertész gazda, a Szamos, a Szatmár, az Ország Világ, a Protestáns Új Képes Napló, a Debreceni Reggeli Újság, a Méhecske, a Leányvilág stb. című lapokban jelentek meg. Regényei, meséi, fordításai (angolból és franciából) a kor ismert írónőjévé tették. A családi és társadalmi életben követendő illemszabályokat összefoglaló kézikönyve, Az illem könyve máig ismert. Okleveles (igazgató)tanítóként Szatmáron, Újpesten, Cegléden és Somorján működött. A pesti református felső leányiskola, később a debreceni református felsőbb leányiskola internátusának igazgatói tisztét is betöltötte. A nőneveldékben ő vezette be és honosította meg a magyar nyelv rendszeres tanítását. Mint özvegy Márkus Elekné halt meg életének 63., tanítói pályájának 37. évében.
Kalocsa Róza 1887-ben került Somorjára, majd 1893-tól haláláig ismét Debrecenben szolgált. Csallóközben töltött pedagógusi éveiről egyelőre kevés ismerettel rendelkezünk. Viszont tudjuk, hogy ő alapította és (fő)szerkesztette a Csallóköz című folyóiratot. A periodika első száma a budapesti Futár társlapjaként jelent meg 1889. november elején, Somorján. Kiadta az „Irodalmi Társulat“. Kiadóhivatala egy időben két helyen működött: Somorján, a Városház utcában, a Severa-házban, illetve Budapesten, a Terézkörúton. Nyomda: Márkus Samu, Budapesten. Hogy kik voltak az „Irodalmi Társulat“ kiadói és/vagy írói karának tagjai, ma még nem tudjuk. Minden valószínűséggel egy, a budapesti Futár köré szerveződött alkotói kör, melyhez maga Kalocsa Róza is tartozhatott.
A csallóközi vasút építésekor az elsők között ismerte föl annak előnyeit: a forgalmat könnyíti, olcsóbbá teszi a termés elszállítását, elősegíti a szükséges cikkek behozatalát stb. Felemelte szavát annak érdekében, hogy a majdani vaspálya a város közvetlen közelében haladjon, ne pedig az öt kilométerre levő Úszoron keresztül – harcias vezércikkben mutatta be a felső-csallóközi Somorja társadalmi helyzetét.
Lelkes Vince
