Szemes Tamás molekuláris biológus: Áprilisra javulhat a járványhelyzet, de őszre újabb hullámra kell számítani - INTERJÚ

2021. február 5. - 09:38 | Belföld

A COVID-19 betegségről, a betegséget okozó SARS-CoV2 vírusról, a vírus mutációiról, a járvány megállításának lehetőségeiről és a ma rendelkezésre álló vakcinákról Szemes Tamás dunaszerdahelyi származású molekuláris biológussal, a pozsonyi Komenský Egyetem Tudományos Parkjának munkatársával beszélgettünk.

Szemes Tamás molekuláris biológus: Áprilisra javulhat a járványhelyzet, de őszre újabb hullámra kell számítani - INTERJÚ
Szemes Tamás (Fotó: Szemes Tamás archívuma)

Az interjúból megtudhatják:

  • Miért nem hisznek a tudósok abban, hogy a SARS-CoV2 mesterségesen előállított vírus?
  • Miért veszélyesebb a brit mutáció, mint a vírus első, wuhani változata, és „mit tud” a dél-afrikai változat?
  • Hány mutációja van már a vírusnak?
  • Védett-e a betegséggel szemben az, aki komolyabb tünetek nélkül vészelte át a betegséget?
  • Mennyire megbízhatóak a jelenleg használt vakcinák, ajánlja-e a Sputnik V-t és a kínai vakcinát?
  • Mikor olthatnak be gyerekeket is a vírus ellen?
  • Mikorra érhet véget a járvány, lesz-e újabb hulláma?
  • Gyárthatna-e Szlovákia is vakcinát?

Miért olyan veszélyes ez a 2019-ben felbukkant koronavírus?

Ez a koronavírus teljesen új, az ember először 2019 novemberében találkozott vele, a vírus terjedése pedig 2019 decemberében indult. Az első ismereteinket a vírus genetikai információiról, genomjáról 2020 januárjában szereztük, és ez alapján tudjuk, hogy teljesen új koronavírusról van szó, amely viszonylag nagymértékben különbözött a már ismert vírusoktól. A hozzá legközelebbi ismert vírus, amelynek a genomját ismerjük, egy denevérvírus, amely azonban csak 96 százalékban egyezik meg vele. Ez a vírusok esetében viszonylag nagy távolság. Amiben hasonlított a már ismert koronavírus okozta megbetegedésekre, azok a tünetek voltak: a komoly tüdőgyulladásos reakciók, amelyek sok esetben már kezdetben halált okoztak. Ezek a korábban ismert és a SARS-CoV2-höz, vagyis a COVID-19 megbetegedést okozó vírushoz hasonló emberi vírusok a SARS és a MERS vírusok, ezektől azonban még nagyobb távolságot mutatott a genomja.

Már kezdetben is felmerültek olyan álhírek, amelyek azóta is tartják magukat a közösségi oldalakon, hogy ezt a vírust mesterségesen, laboratóriumban hozták létre. A tudósok határozottan állítják, hogy nem mesterséges vírusról van szó. Min alapszik ez a meggyőződésük?

Ezt az alapján állítják, hogy a SARS-CoV2 milyen nagy mértékben különbözik más ismert organizmusoktól. Említettem, hogy a legközelebbi ismert vírusra, egy denevérvírusra csak 96 százalékban hasonlít.

Ez a négy százalékos eltérés a genomban nagy távolság, ebben az esetben 1200 változást jelent a nukleotid szekvenciában. Ez olyan nagy eltérés, aminek a modellezése és célzatos előállítása gyakorlatilag emberfeletti munka lenne.

Ezt nem tudja elvégezni még egy nagy tudóscsoport sem értelmezhető időn belül, rendkívül sokáig tartana. A nukleotid szekvencia minden egyes változását ellenőrizni kellene, megnézni, hogy hatékonyabb-e valamiben a korábbinál. Ez még egy nagy és nagyon jó tudóscsoport számára is megvalósíthatatlan feladat.

Teljesen megoldhatatlan lenne ez a feladat?

Nem mondom, hogy teljesen lehetetlen, de rendkívül kicsi a valószínűsége. Vannak olyan készülékeink, amelyek szó szerint képesek gének nyomtatására, és laboratóriumban ezeket össze tudjuk rakni. De anélkül hogy tudnánk, hogy ezeknek a változásoknak milyen a hatásuk, nem tudunk megtervezni egy ilyen vírust. Az pedig végképp megoldhatatlan, a laboratóriumban modellezzünk olyan körülményeket, amilyenekkel a vírus kint, az emberek között találkozik. Meg tudjuk tervezni egy emberi sejt megfertőződését az emberi szervezeten kívül, ahol nem védi a szervezet immunrendszere, de ez teljesen más eset, mintha a fertőződés az emberi szervezeten belül történne. Ott túlságosan sok a változó ahhoz, hogy ezt modellezni tudjuk.

Miért ennyire fertőző ez a vírus?

Ennek az az oka, hogy a vírus nagyon könnyen tud kapcsolódni a sejt AC2 receptorához. Más koronavírusokkal összehasonlítva 1000-szer erősebb kötésről beszélünk. Ennek köszönhetően már a légzőrendszer magasabb szerveiben is képes kapcsolódni, például az orrgaratban, ahol szaporodik és a légzés folyamán mélyebbre kerül a szervezetbe.

A vírus több mint egy éve terjed az emberek között, és már több mutációja is ismert. Most a brit verziót tartják a legveszélyesebbnek. Miben különbözik ez az eredeti vírustól, és miért fertőzőbb?

Az eredeti, wuhani vírussal szemben 17 eltérésről beszélünk, amelyek változást eredményeznek a proteinekben is, és további hat mutációról, amelyek nem változtatják a proteineket.

Ha százalékban akarjuk kifejezni, ez hány százalékos változás az eredetihez képest?

Ez egy ezreléknél is kisebb, tehát nagyon kis változásról beszélünk. Az S-protein változásáról van szó, amely az emberi sejtekhez való kapcsolódásért felelős. Ez a változás a kapcsolódás erejét növeli, vagyis még erősebb, mint az eredeti vírus esetében volt. És itt újra csak feltételezésekről van szó.

Mi a genetikai eltéréseket már nagyon könnyen fel tudjuk fedezni, de ezek hatásának kimutatása, megértése már sokkal lassabb folyamat.

Ez hasonlít ahhoz, mint amit a mesterséges vírus létrehozásáról mondtam: ott 1200 ilyen változásnak a hatását kellett volna lekövetni. A vírusok genetikai módosulása azonban teljesen természetes, amikor az egyik állatfajról átkerülnek egy másikra.

Jelenleg hány változata ismert a SARS-CoV2-nek? Beszélnek brit mutációról, dél-afrikairól és brazilról is.

A mutált vírusok számát pontosan nem ismerjük. Ma már több mint 100 millió fertőzött ember van a világon, de csak 400 ezer fertőzés esetében elemeztük a genomot.

Vagyis a változások teljes palettáját nem ismerjük, de hozzávetőlegesen több mint 80 ezer változatot írtak le.

Ezek közül jelenleg a brit változat a legveszélyesebb?

A dél-afrikai változat esetében találtak egy olyan veszélyt is, amely a megszerzett immunitásra vonatkozik: nem védettek ezzel a változattal szemben azok, akik úgy szereztek immunitást, hogy a vírus egy másik változatával fertőződtek meg. A vakcinával szerzett immunitásra ez nem érvényes.

De a vakcinák egyelőre minden mutáció ellen védenek?

Több tudományos munka is azt igazolja, hogy a jelenleg létező vakcinák hatásosak az ismert új mutációk ellen is. A kérdés inkább az, hogy milyen hosszú időszakon keresztül nyújtanak védelmet.

Aki átvészelte a betegséget, az milyen hosszú időre szerzett védettséget?

Feltételezzük, hogy az így szerzett védelem is hosszabb távú, mert nemcsak a kialakult antitestek jelentik a védelmet.

Az immunrendszer komplexebb módon védekezik, a sejtimmunitás hosszabb távú védelmet biztosít ez ellen a vírus ellen, ha ugyanarról a változatról van szó.

Mit jelent a hosszabb távú védelem? Hónapokat, esetleg éveket?

Egyes kutatók szerint éveket. Az antitesteken alapuló védelem legalább 6 hónapot jelent.

Annak az esetében is, akinek nem voltak erős tünetei? Azt mondják ugyanis, hogy aki tünetmentesen vészelte át a betegséget, annál nem alakul ki, vagy csak gyengébb lesz az immunitás.

Róluk azt tudjuk elmondani, hogy az antitesteket esetükben sokszor nem tudjuk kimutatni, de ez nem jelenti azt, hogy nem védettek. Éppen az említett sejtimmunitásról van szó, amelyet laboratóriumi vizsgálatokkal nem tudunk kimutatni, de ez az ő esetükben is kialakul.

A vakcinák mennyire hatékonyak?

Jelenleg az mRNA alapú vakcináknak, az AstraZeneca vakcinájának és most már az orosz Sputnik vakcinának is meglehetősen alapos tanulmányok bizonyítják a hatékonyságát. Mindegyik tanulmányt elismert szakfolyóiratokban közölték, például a Lancetben, amelyet az orvosok bizonyos szempontból úgy kezelnek, mint a bibliát. Vagyis az ott nyilvánosságra hozott tanulmányok megbízhatóak. Az mRNA vakcinák hatékonysága 95-95 százalék, ezek a Pfizer-BionTech és a Moderna készítményei, az AstraZeneca kicsit alacsonyabb hatékonyságú. Ennek a vakcinának az az érdekesége, hogy alacsonyabb hatékonyságot mértek akkor, ha két azonos mennyiségű adaggal oltották be az embereket, mint amikor az első adagot csak kisebb mennyiségben adták be.

A Sputnik V is megfelelő hatékonyságú?

Igen, annak is 91 százalék a hatékonysága, az ugyancsak a Lancetben megjelent tanulmány szerint. Ezt 21 ezer embernek adták be, a kontrollcsoport 20 ezer fő volt, vagyis megbízható az eredmény.

Van értelme válogatni ezek között a vakcinák között, vagy mindegy, hogy melyikkel oltanak be?

A legfontosabb mindenképpen, hogy az oltást megkapjuk. A jelenleg elérhető vakcinák, beleértve az orosz Sputnik V-t is, megfelelőek. A kérdés az, hogy mit kezdjünk a 85 év felettiekkel. Ez a csoport a COVID szempontjából nagyon veszélyeztetettnek számít, de esetükben komoly következményekkel járhatnak az oltás mindennapos mellékhatásai is, amelyek az egészségesek és fiatalabbak számára nem okoznak problémát. A 75 és 85 éves kor közöttieknek sem kell tartaniuk az oltás mellékhatásától.

Nem beszéltünk még a kínai vakcinákról. Azokról mit lehet tudni jelenleg?

A gyártó által bevallott hatékonyság az esetükben 100 százalék. Azt azonban tudni kell, hogy a Sinovac vakcina élő vírust használ, nem csak a vírus egy kicsi részét, amely az immunrendszer szempontjából releváns.

A Sinovac esetében élő, de inaktivált vírus van a vakcinában, amely ugyan az egészséges embert nem tudja megfertőzni, azonban éppen ezért ez az oltóanyag nem olyan biztonságos, mint például az mRNA alapú készítmények vagy vektorvakcinák.

Tehát kevésbé biztonságos, mint a nyugati vakcinák, illetve az orosz oltóanyag?

Én előnyben részesíteném a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca vakcináit vagy a SputnikV-t .

Az oltással kapcsolatban általában a felnőttekről, a 18 évesnél idősebbekről beszélünk. Mi lesz a gyerekekkel? A 18 év alatti korosztályt is lehet majd oltani?

Esetükben előbb még klinikai vizsgálatokat kell végezni.

Elvileg nem kell félni a fiatalabbak beoltásától sem ezekkel a vakcinákkal, de mivel klinikai kísérleteket nem végeztek ezen a csoporton, ezért természetesen senki sem vállalja, hogy gyerekeket is elkezdjenek oltani.

Amíg ezt a kutatást nem végzik el, addig várhatóan nem fogják oltani a gyerekeket.

Ezek a vakcinák védenek a vírus jelenleg ismert minden mutációjával szemben?

Azt mindegyik gyártó állítja a kutatásaikra hivatkozva, hogy a vakcinájuk a jelenlegi mutációk ellen is véd, de mindegyik hozzátette azt is, hogy dolgoznak a vakcinák fejlesztésén.

Milyen hosszú ideig nyújtanak védelmet?

Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a legalább 3-6 hónapos védettség biztosított, mert a klinikai kutatásokban ilyen idő elteltével ellenőrizték a betegség előfordulását a beoltottak között. Ez nem túl nagy időszak, de ezt éppen azért határozták meg ilyen hosszúságban, hogy a vakcina mielőbb használható legyen. Nagyon valószínű azonban, hogy az oltás hatására kialakult immunitás ennél hosszabb. Azok esetében, akik már átestek a betegségen, az immunitás legalább 6 hónapos, és úgy véljük, hogy az oltással szerzett immunitás ennél erősebb, vagyis hosszabb ideig marad meg.

Ön mit gondol, a COVID-19 ellen az influenzához hasonlóan évente kell majd ismételni az oltást, vagy egy oltással több évet is kibírunk?

Tartok tőle, hogy ez az első körös oltás nem lesz elég, szerintem egyszer meg kell majd ismételni, úgy gondolom azonban, hogy későbbi oltásokra már nem lesz szükség.

Tehát nem lesz idényjellegű, nem lesz szükség minden évben új vakcinára, amivel újra be kell majd oltani az embereket?

Nem. Köszönhetően az alkalmazott technológiának nagyon gyorsan, az igényeknek megfelelően módosítani tudjuk a már elkészült vakcinát. Az mRNA vakcina gyártói kijelentették, hogy ezt hat hét alatt meg tudják valósítani. Ennek köszönhetően a járvány újabb felbukkanására gyorsan tudunk reagálni új vakcinával. Ezzel a módszerrel szerintem el tudjuk érni, hogy a járványt visszaszorítjuk, és csak elvétve, lokálisan tud majd újra megjelenni.

Ön szerint ez mennyi időbe telhet? Mikor mondhatjuk, hogy vége a világjárványnak?

Egyes tudósok szerint az élet 2-3 év múlva térhet vissza a rendes kerékvágásba. Ez szerintem reális becslés. Jelenleg kulcsfontosságú az oltás lebonyolítása globális szinten. Minél több embert be kell oltani.

A 2-3 év rettenetesen hosszú idő. A jelenlegihez hasonló lezárásokat kell életben tartani még 2-3 évig?

Nem, szerintem a helyzet már áprilisra sokat javul, részben az oltásoknak köszönhetően, részben pedig azért, mert láttuk, hogy a nyár tavaly is viszonylag nyugodtan telt.

Számolni kell azonban azzal, hogy ősszel újabb hullám jön, amelyet ismét magával hozhatja a lockdown-t.

Az őszi hullám olyan erős lesz, mint a tavaly őszi volt, amely még most is tart?

Abban az esetben biztosan nem lesz olyan erős, ha hatékonyan végrehajtjuk az oltást. Ehhez az is kellene, hogy a vakcinagyártásba hazai gyártók is bekapcsolódjanak, hogy az év első felében el tudjuk végezni a lakosság többségének a beoltását. Ebben az esetben nem tartok nagyobb hullámtól ősszel. Ez azonban változhat, ha felbukkan egy olyan vírusmutáció, amely ellen nem véd az immunitás.

Nálunk van olyan cég, amely képes lenne a vakcina gyártására?

Szlovákiában van hagyománya a gyógyszergyártásnak, vannak biotechnológiai cégek is, amelyek a egyes vakcinatípusokat gyártani tudnák licenc alapján, a szükséges berendezések beszerzése után. Ez a gyártás nem túlságosan bonyolult, szerintem három hónap felkészülés után a gyártás elindulhatna.


Névjegy:

Szemes Tamás Dunaszerdahelyről származik. Az alap- és középiskolát Pozsonyban végezte. Érettségi után a Komenský Egyetem Természettudományi Karán, molekuláris biológia szakon tanult 1998 és 2003 között. A záródolgozatáért 2003-ban megkapta a Komenský Egyetem rektorának díját. A doktori iskolát is a Komenský Egyetemen végezte, 2010-ben szerezte meg a PhD. címet. Jelenleg a Komenský Egyetem Tudományos Parkjában vezeti a Genomika és bioinformatika laboratóriumot. Emellett tanít a Komenský Egyetem Természettudományi Karán is. 2006-ben kollégáival megalapította a Geneton nevű biotechnológiai start-up céget, ma a cég tudományos vezetője. Ő fejlesztette ki a nem-invazív prenatális Triszomy tesztet, és fejleszti ezt tovább a csoportjával. Jelenleg Modrán él családjával, ahol munkája mellett borászkodik is.

Lajos P. János