Mi köze a javítósejteknek a lézeres szemműtéthez?

Bármilyen védtelennek tűnik is az emberi szem, számos módon küzd a sérülések ellen. Ilyen védvonal például a szemöldök és a szempillák sora, de valójában a szem legkülső rétege, a szaruhártya is képes védekezni. Ha a szaruhártyát ugyanis valamilyen külső behatás éri, mondjuk belerepül valami kerékpározás közben, vagy belemegy egy kis homok, amikor a gyerekeket igyekszik kiimádkozni az ember a homokozóból, akkor aktivizálódnak a javítósejtek, hogy megpróbálják visszaállítani a sérülés előtti állapotot.

Úgy kell elképzelni a javítósejtek munkáját a szemfelszínen, mint ahogy a bőrünkön gyógyulnak be a sebek, hogy aztán (ha nem túl mélyek) nyomtalanul eltűnjenek.

De hogyan kapcsolódik ez a lézeres szemműtéthez?

Nos úgy, hogy a lézer is módosítja a szaruhártya felszínét – persze nem olyan kellemetlen módon, mint mondjuk a játszótéri homok. A javítósejtek azonban nem tesznek különbséget a szándékos módosítás és a szemfelszínt véletlenül felkarcoló homokszemek között, ezért ugyanúgy működésbe lépnek a szemműtét után is, mint a játszótéri balesetet követően. Viszont az emberek nem azért döntenek a lézeres látásjavítás mellett, hogy ezek a túlbuzgó sejtek eltöröljék a műtét eredményét, ezért a szakorvosok olyan szemcseppet írnak fel, amely visszafogja a javítósejteket.

Szerencsére nem kell attól tartanunk, hogy túl gyorsan kezdik meg a sejtek a javítást, vagy hogy a szemcsepp majd örökre visszafogja őket, hisz csak addig kell pihenőre fognunk őket, ameddig szükséges, ezt az időtartamot pedig remekül meg tudják határozni a nagymúltú Focus Medical kiváló orvosai. Nekünk aztán már csak az a dolgunk, hogy ne felejtsünk el cseppenteni.

Melyik látásjavító eljárásnál kisebb a javítósejtek aktivitása?

Nem árt tudni, hogy minél jobban érinti a látásjavító lencseműtét a szaruhártya felszínét, annál nagyobb aktivitásra számíthatunk a javítósejtek részéről. A régebbi típusú PRK kezelések például kifejezetten a szaruhártya felszínén zajlanak, ezért jelentős felbolydulást eredményeznek a javítósejtek körében. Ezzel szemben a lebenyes típusú eljárások (amilyen például a FEMTO is) csak egy apró bemetszést igényelnek a szaruhártyán, hogy a mélyebb rétegekben végezhesse el a lézer a szükséges módosításokat. Ebből adódóan a lebenyes kezelések után kevésbé aktívak a javítósejtek.

Visszaronthatják a látást a javítósejtek?

Ha becsületesen használjuk a felírt szemcseppet körülbelül fél évig, akkor a javítósejtek nem tudják visszaállítani a korábbi, nem kívánt állapotot. Ennyi idő után ugyanis már nem érzik “újnak” a szövetet, és békésen várják, hogy esetleg újra szükség legyen rájuk pár oda nem illő homokszem miatt.

(PR-cikk)