1
Olasz István és Bandor Éva
Megosztás
Az idei dunaszerdahelyi Tündérkerten láthattuk Bandor Éva és Olasz István, a komáromi Jókai Színház két művészének színházon kívüli produkcióját. Ha ott jártál, azért, ha pedig nem, akkor meg azért olvasd el, mit mond Olasz István az egész előadás megszületéséről, felcseperedéséről.
Hogyan született meg a Szer + elem + ez? ötlete bennetek Bandor Évával? Mi adta meg tulajdonképpen a kezdő lökést?
Több kollégámmal, köztük Bandor Évivel is tervezgettük már egy ideje, hogy csináljunk valamilyen produkciót a kőszínházi berkeken kívül. Korábban is csináltam előadásokat Gál Tomival, Czajlik Jóskával, Benkő Gézával és ezek máig maradandó élmények, mert ezeket a produkciókat magunk hoztuk létre minden háttérapparátus nélkül, ami a színházban biztosított. Csakhogy az utóbbi időben ezek a tervek mindig valamilyen oknál fogva meghiúsultak. Évivel azt mondtuk, hogy most már szedjük össze magunkat, és vágjunk bele valamibe komolyan, vigyük végig ezt az elhatározást.
A Komáromi Selye János Gimnáziumnak tavaly készítettünk egy rövid verses összeállítást a világirodalom gyöngyszemeiből egyszeri alkalomra. Ezután elkezdtünk gondolkodni Évivel, hogy kellene egy érdekes, izgalmas verses összeállítást készíteni, ami a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt vonzó lehet. Már akkor eldöntöttük, hogy ez ne egy olyan verses műsor legyen, ami sokunk képzeletében él, hogy szépen de szárazon elmondunk verseket és kész.
Valami olyasmiben gondolkodtunk, amivel a költészet világát érdekesebbé és befogadhatóvá tehetjük. Amolyan színháziassá, hogy jelenetekbe ágyazzuk és adjunk az egésznek egy történetet. Ja, és hogy a témája legyen a szerelem, mert annak különféle oldalait mindenki ismeri.
Milyen folyamaton ment keresztül a kezdeti ötlettől a végleges változatig ez az egész produkció?
Közel fél éves munkánk van ebben az előadásban, megszakításokkal, persze. Tavaly nyáron elkezdtük gyűjtögetni a verseket. Először a világirodalomból is merítettünk, de rájöttünk, hogy akkor már olyan óriási a tárházunk, hogy abból nehezen hozunk össze egy max. 1 órás produkciót. Úgy döntöttünk, hogy merítsünk csak a magyar költészetből, hiszen büszkék lehetünk a magyar lírára.
Igen, ugye, de mi szerint következzenek egymás után a szerelmes versek?
Ekkor találtuk ki azt a dramaturgiát, hogy induljunk el a gyermekkortól a kamasz érzelmeken keresztül, a vágyakozáson át a beteljesült szerelemig, majd a szakítástól az újra egymásra találásig, végül az öregkorban az egymáshoz ragaszkodásig.
Tehát ezekhez az állapotokhoz válogattuk a verseket. Jó néhány hónapig csak az íróasztal fölött ülve tologattuk ide-oda a műveket, hogyan lenne jobb a sorrendjük, majd a térben elkezdtük ezeket próbálni, jelenetekbe ágyazni.
Mi alapján szűkítettétek a még így is óriási vershalmazt, és hogy alakult ki a végleges verzió?
Azt fontos szempontnak tartottuk, hogy lehetőleg sok kortárs verset használjunk fel, mert azok nyelvezete mégiscsak közelebb van a mai emberhez, de persze klasszikus óriásaink költeményeiről sem akartunk lemondani. Azt viszont szintén célul tűztük ki, hogy ne a csontig lerágott szerelmes versekből válogassunk, hanem ismertessünk meg a közönséggel sok új gyöngyszemet. Természetesen a felvidéki költők műveiből is válogattunk, Laboda Robi és Barak László képviselik a felvidéki színeket.
Manapság divatos és poénos dolog lett dalszövegeket elmondani. Mi nemcsak ezért tettük bele a Belga és a Halott Pénz szövegét, illetve tátogom el én Sickratman: Evvel a dalban c. számát, hanem mert az előadásunk világába nagyon belepasszoltak ezek a szövegek.
Nagyon jó fejek voltak a zenekarok, hogy engedélyezték a szövegeik felhasználását. Szintén nagyon fontos szempontnak tartottuk, hogy az előadás hangulata szépen hullámozzon a felhőtlen kacagás és a mélyen szántó gondolatok között.
Milyen küldetést szántok ennek a projektnek?
Ha csak egy kicsit is kedvet adunk a nézőknek verset olvasni, felütni egy kötetet, akkor az az abszolút sikeres küldetése az előadásnak.
Annak is nagyon örülünk, ha a mindennapi érzelmi életünkre, szerelmi kapcsolatainkra is adunk valami választ vagy teszünk fel éppen kérdést.
Hol láthatjuk legközelebb, illetve az elkövetkezendő hónapokban?
Legközelebb július 7-én az őrsújfalusi Ekhós-szekér Fesztiválon lépünk fel, július 12-én a Gombaszögi Nyári Táborban, augusztus 11-én pedig a párkányi Forma Festen látható a Szer+elem+ez?. Ősszel várjuk a további felkéréseket és folytatjuk a középiskolás előadásokat is. Minden információ megtalálható a facebookos oldalunkon.
(SzT)