Szerdára háborút jeleztek a szomszédban, de kedden az oroszok váratlanul visszavonulót fújtak

Az oroszok még kedden megkezdik a visszavonulást, az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok még ma elindulnak a helyőrségek felé. A minisztérium megosztott több olyan videót is, amin állítólag a visszavonuló páncélos erők láthatók.

Южный и Западный военные округа начали возвращать войска в места дислокации после ученийhttps://t.co/BWI4YwLGjC pic.twitter.com/QVoQiDfdgr

— РИА Новости (@rianru) February 15, 2022

A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett. Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél valótlan állításnak mintősített. A kedvező hírek ellenére a teljes hadgyakorlatnak azonban még nincs vége, hiszen Belaruszban még a tervek szerint február 20-ig tart az orosz és belarusz erők Szövetségi Elszántság 2022 megnevezésű manőverezése.

A háború lehetséges kezdeteként hírbe hozott február 16., szerda Ukrajnában kiemelt nap lett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hétfőn este egy rendelettel ezt a napot a nemzeti egység napjává tette. Eszerint a középületekre is kikerül a sárga-kék nemzeti lobogó. Zelenszkij szerint az ország erős, hadserege is ütőképesebb, mint nyolc éve, és az egész világnak megmutatják, mennyire egységes az ukrán nemzet.

„Nagy háborúval ijesztgetnek bennünket és sokadszorra bejelentik a katonai támadás dátumát” – mondta, utóbbival a Nyugatnak is odaszúrva, hiszen ezek a dátumok főként titkosszolgálati információkra hivatkozó amerikai nyilatkozatokban merülnek fel.

Kijev szerint a fenyegetés ilyen drámai tálalása csak gazdasági és társadalmi pánikot okoz Ukrajnában, noha az ország már nyolc éve hibrid háborúban áll Oroszországgal, így a veszély eddig sem volt kisebb, de elhárítására nem a dátumokkal való dobálózásra, hanem további nyugati diplomáciai és katonai segítségre van szükség, amely visszatartja az elmúlt hetekben és hónapokban az ukrán határok mentén közel 130 ezer katonát összevonó Moszkvát az esetleges támadástól.

Az ukrán államfő felszólította az időközben külföldre menekült parlamenti képviselőket és állami alkalmazottakat, hogy haladéktalanul térjenek haza. Emlékeztete őket arra, hogy nem csupán az ország irányítására kaptak megbízást, hanem a védelmére is.

A Politico névtelen diplomáciai forrásokra hivatkozva már pénteken arról írt, hogy

február 16-án indíthatja meg az orosz hadsereg a támadást Ukrajna ellen. Állítólag erről Joe Biden amerikai elnök is beszámolt a nyugati vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésen. Ezeket az információkat erősítette meg a német Spiegel is.

Több európai diplomata forrás viszont arról beszélt, hogy ők nem teljesen így értelmezik a hírszerzési jelentéseket.

Péntektől több mint egy tucat ország jelezte – köztük már Németország is, de Franciaország egyelőre nem –, hogy minden állampolgárát Ukrajna elhagyására szólítja fel, hétfőre pedig Washington bejelentette a kijevi nagykövetség ideiglenes bezárását, a képviselet csökkentett létszámmal a nyugatabbra lévő Lvivbe költözik át. Több más nagykövetség is csökkentette kint lévő dolgozóinak létszámát. Sok légitársaság átmenetileg leállította kijevi járatát – vagy rövid időre éppen, hogy sűrített, mint Izrael, annak érdekében, hogy minden állampolgára elhagyhassa az országot –, de az ukrán vezetés komoly pénzeket áldoz arra, hogy zavartalan maradjon a légi közlekedés.

A vezető ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája frakcióvezetője is beszélt a piszkos anyagiakról. Szerinte az ukrán gazdaság havonta akár 2-3 milliárd dollárt is veszít az esetleges orosz invázióról szóló információs kampánya miatt. David Arahamija úgy véli,

"Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez most havonta 2-3 milliárd dollárba kerül az országnak. Nem tudunk hitelt felvenni a külföldi piacokon, mert a kamatlábak az egekbe szöknek.

Naponta számoljuk a gazdaság veszteségeit" . Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja az a döntés, hogy több nyugati ország a nagykövetségét Kijevből Lembergbe (Lviv) helyezi át. "Meg kellene érteniük: ha valakik úgy döntenek, hogy a nagykövetségüket Lvivbe költöztetik, az ilyen hírek több százmillió dollárjába kerülnek az ukrán gazdaságnak" – panaszolta a képviselő. Január végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az országból, miután a médiatérben megjelentek a "valószínű orosz invázióról" szóló hírek.

Közben Románia – amely ország Szlovákiához hasonlóan szomszédja Ukrajnának – felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba. Az ottani belügyminiszter a kedden véglegesítendő cselekvési tervről beszélt, ami magába foglalja a menekültek lehetséges érkezési útvonalainak feltérképezését, ideiglenes befogadótáborok kialakítását és elektromos energiával történő ellátásukat, valamint a menekültek egészségügyi gondozásának biztosítására is kiterjed. Az ukrán határ menti romániai megyékben leltárba vették a célnak megfelelő épületeket – sportcsarnokokat, kollégiumokat, panziókat és szállodákat -, valamint azokat a helyszíneket, ahol ideiglenes táborokat alakíthatnak ki.

Csehország is készen áll esetleges ukrán menekültek befogadására, ha kiéleződne Kijev konfliktusa Oroszországgal – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a nemzetbiztonsági tanács hétfő esti rendkívüli ülése után Prágában. "Felkészültünk különböző számú esetleges ukrán menekült befogadására" – mondta a miniszterelnök újságíróknak. A cseh kormányfő szerint országa kész segítséget nyújtani Szlovákiának is, és szükség esetén azonnal rendőri alakulatot küldhet a szomszédos országba, amely segítene a szlovák-ukrán határ felügyeletében és védelmében. Hasonló cseh rendőri egységek már Magyarországon és Észak-Macedóniában is segédkeznek a határvédelemben.

(Denníkn/MTI/Telex)