„Szeretnénk, ha a gyerekek értékelnék a másságukat, s tudnák, a palócságuk nem hátrány”

2019. július 18. - 16:23 | Kultúra

A színház minden alkalommal egy különleges világba kalauzolja nézőit. Olykor szomorú pillanatokat élünk meg, olykor hahotázva ülünk végig egy-egy színdarabot. A színészek közelségének köszönhetően sokkal erősebben átéljük a látottakat. Halljuk a szereplők lélegzetvételét, látjuk a homlokukon lecsorgó verejtéket, az arcukon megjelenő apró ráncokat. Képesek vagyunk teljesen átadni magunkat a színpadon történteknek, beleélve magunkat az aktuális cselekménybe és a színészek által kialakított érzelemvilágba. Különleges világ ez, megteremtéséhez mégis elég akár egy aprócska közösség, teli lelkesedéssel.

„Szeretnénk, ha a gyerekek értékelnék a másságukat, s tudnák, a palócságuk nem hátrány”
Angyal Sándor és Szvorák Zsuzsa felvételei az idei Duna Menti Tavaszon készültek (Továbbiakért kattints!)

Fülek a Besztercebányai kerületben található, megközelítőleg 11 ezer lakossal rendelkező város. A helyi középiskolának, a Füleki Gimnáziumnak a Berchtold kastély ad otthont. Az iskola 1952-ben alakult, 2012-ben kibővítette érdekkörét és megnyitotta a nyolcosztályos gimnáziumot. A kisgimnázium alsó tagozatos tanulóinak száma alig éri el a negyvenet, ennek ellenére számos tehetséget rejtenek az osztálytermek. Ezt bizonyítja a Füleki Gimnázium és a Csemadok helyi alapszervezet égisze alatt működő Zsibongó kisszínpad, melynek vezetője Szvorák Zsuzsa.

Szvorák Zsuzsa egész kislány kora óta kedveli a színház világát. Már a kezdetekben elvarázsolta a színjátszás, így, amikor elkezdett tanárnőként praktizálni, azonnal belekezdett a diákszínjátszás gondozásába. 1986-ban, Kerekes Évával együtt megalapította a füleki Zsibongó kisszínpadot, mely egy rövid kihagyás után, nyolc évvel ezelőtt éledt újra.

A füleki nyolcosztályos gimnázium színjátszói hetente összegyűlnek és gyakorolnak.

„A szülők és a diákok kérésére indítottuk újra a kisszínpadot. Ez az a hely, ahol a gyermekek bátran, gátlások nélkül kibontakozhatnak, megmutathatják a tehetségüket. Ezen túl nagyon fontos, hogy közösséget képeznek általa, ahol jól érzik magukat. Az iskolásokon és csoportokon belül ők egy kis család”- kezdte Szvorák Zsuzsa.

A csoport újjáéledése óta résztvevője a Duna Menti Tavasznak. Idén 16 kisdiák állt a színpadra, hogy bemutassa a Móricz Zsigmond által megírt, A kis kuruc című dramatizált mesét, mely a kurucok és a labancok harcáról szólt. A kurucok szerepébe a fiúk, míg a labancokéba a lányok bújtak. Eredetileg 17-en adták volna elő a darabot, azonban egy szereplő lebetegedett. Szerencsére ez nem vett el az előadásból, a gyerekek ügyesen helyettesítették hiányzó társukat. „Igazából mindenki tudja mindenki szövegét. A próbák során például egy alkalommal megcseréltük a szerepeket, mert a lányok is szerettek volna egy kicsit kurucok lenni, így a fiúk kelletlenül, de egy alkalom erejéig elvállalták a labancok szerepét”- mondta Zsuzsa.

Fél évig tanulták és próbálták e színdarabot, a gyerekek mégis az egész idő alatt lelkesen, élvezettel tették a dolgukat. Szvorák Zsuzsa elmondta, a szövegírásban segítségére volt a Petőfi Sándor program ösztöndíjas diákja, Endrődi Imre Attila, aki fiatalos ötletekkel, temperamentumos próbavezetéssel csempészte be magát a gyerekek szívébe.

Zsuzsa elárulta, rendre Fülekhez köthető történeteket dolgoznak fel a diákokkal. A Kis kuruc című darab sem kivétel, hiszen a kuruc-labanc harcok idején Fülek egy kuruc fészek volt, Losonc pedig a labancok birtokában állt. Egy alkalommal a labancok megtámadták Füleket, el akarták foglalni a füleki várat. Mindezt egy csel segítségével tették. Egy szekerest küldtek a kurucokhoz, aki részegre itatta az ott lévőket. Sikerült is volna a tervük, miszerint az éj leple alatt elfoglalják a várat, ha nincs a kurucok közt egy tízesztendős kisfiú, Törökverő Magyar Balázs, aki éber volt, s meglátta a közelgő labanc sereget. Megkongatta a vészharangot, felébresztve ezzel a kuruc katonákat, akik így meg tudták védeni a várukat.

„Fontosnak tartjuk a lokálpatriotizmust, s a palóc mivoltunk megőrzését. A palócoknak rengeteg néphagyománya és népszokása van. Az egyik ránk jellemző dolog például, hogy kerek ’a’ hanggal beszélünk. Szeretnénk megerősíteni a gyerekekben a hovatartozásuk iránt érzett szeretetet. Célunk, hogy elfogadják és szeressék ezt a különleges másságot. Így szinte bármilyen mesét képesek vagyunk átírni Fülekre. Tavaly az Oda az igazság című Mátyás király mesének is füleki helyszíneket adtunk”- emelte ki a csoport vezetője.

Zsuzsa elmesélte, néhány évvel ezelőtt, ha elutaztak valahova a diákokkal, még érezték rajtuk a zavart, amiatt, ahogyan ők beszélnek, szégyellték a tájszólásukat. A Kassa vagy épp Csallóköz környékén élők sokszor nem értették meg az általuk használt tájszavakat. Idővel azonban sikerült elengedniük az emiatt érzett szorongásukat. „Rájöttek, hogy a versenyeken a zsűri nem a kiejtésükre figyel, hanem az igazi tehetségre. Látták, hogy palócként is érhetnek el sikereket. A helytállások megerősítették bennük a tudatot, hogy az úgynevezett másságuk nem hátrány.”

Szvorák Zsuzsa kiemelte, szeretnek különféle megmérettetésekre járni a csoporttal.

„Szeretnénk bebizonyítani, hogy bár kevesen vagyunk, mégis sokat érünk. Szívesen mutatjuk meg az általunk használt módszereket, melynek a lényege, hogy a gyerekek felszabadultak legyenek. Lehet, hogy nem mindig vagyunk látványosak, s nem mindig vagyunk a legkülönlegesebbek, de a felszabadultság a védjegyünk."

A Zsibongók tehetsége vitathatatlan, több díjat is bezsebeltek már, legutóbb gyémántsávos minősítéssel térhettek haza Dunaszerdahelyről, a Duna Menti Tavaszról. Bár már javában zajlik a nyári szünidő, a kisdiákok alig várják, hogy ismét együtt állhassanak a színpadra.

Szlávik Cyntia