1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Az USA elnökválasztása kedden volt ugyan, de a végeredményre még mindig várni kell. Egyre biztosabb azonban, hogy Donald Trump nem kap újabb lehetőséget, habár a választás éjszakáján még ő látszott befutónak. A helyzet azóta megfordult, az elektorokért folyó versenyben Joe Biden vezet, az állás e cikk élesítésének idején 253:213 volt Biden javára. Ha megnyeri azt a két államot, ahol vezet - Arizonát és Nevadát - akkor már megvan a szükséges 270 elektora, de más államokban is fordíthat még. Végeredmény várhatóan már ma lesz, de az biztos, hogy a hivatalos eredményre még sokáig kell várni, lehet, hogy csak december elején lesz meg. Magyarics Tamással, az ELTE amerikanisztika-professzorával beszélgettünk.
Most már biztosra lehet venni Biden győzelmét?
Valóban nagyon komoly az esélye ennek, mert gyakorlatilag 4-5 olyan állam maradt, ahol nem számolták meg az összes szavazatot, és ezek közül elég lenne Bidennek a legkevesebb elektori helyet biztosító Nevadát megnyerni. Ezzel már biztosítani tudná a minimálisan szükséges 270 elektort. A másik hármat, Pennsylvaniát, Georgiát és Észak-Karolinát akár el is veszítheti, ez nem befolyásolná az eredményt.
Magyarics Tamás (Fotó: Paraméter)
És hát Nevadában ő vezet, igaz, csak néhány ezer vokssal.
Valóban nagyon szoros a verseny, három tagállamban pedig Trump vezet minimális különbséggel. Valószínűnek tartom azonban, hogy a szükséges 6 elektori szavazatot már meg fogja kapni Biden, ha nem Nevadában nyer, akkor valamelyik másik tagállamban a három közül. Mindegyikben fokozatosan csökken ugyanis Trump előnye az utóbbi órákban.
Trump viszont bízik abban, hogy Arizonát megfordítja, amit már a legtöbb média Bidennek ítélt. Ez 11 elektori szavazatot jelentene neki. Van erre valamennyi esélye?
Ez már csak utólag várható. Trump és a választási csapata már bejelentette, hogy több helyen újraszámlálást kérnek illetve csalás gyanúja miatt feljelentést tesznek. Ez azt jelenti, hogy azokban a tagállamokban, ahol nagyon szoros eredmény született – 1-2 százalékpontos különbség, ez tagállamonként változik – akkor a választási törvény lehetőséget ad arra, hogy bármelyik fél kérje az újraszámlálást. Az biztos, hogy Trump stábja több államban – Arizona mellett Michiganban és Wisconsinben – kérni fogja az újraszámlálást vagy a bíróságon támadják meg a választás eredményét. Már most arról beszélnek, hogy Pennsylvaniában is ez várható, pedig ott még ő vezet, és javában számolják a szavazatokat. Pennsylvaniában azt a bírósági döntést kifogásolják Trumpék, amely lehetővé tette a szavazás napja után beérkező levélszavazatok beszámítását is. Arra hivatkoznak, hogy a választások szabályait a törvényhozásnak kell meghoznia az egyes tagállamokban, nem pedig a bíróságnak. Tehát az eredmény még akkor sem lesz biztos, amikor lezárul a szavazatszámlálás, meg kell majd várni a különböző jogi procedúrák eredményét is.
A verseny állása pénteken reggel (Forrás: 270towin.com)
A levélben szavazás lehetőségét már a választási kampány idején is élesen bírálta Trump. Miért ellenzi ennyire ezt a lehetőséget, hiszen ezzel az ő választói is élhetnek?
Igen, természetesen ez a lehetőség mindenkire vonatkozik. Elvileg tényleg igaz, hogy ez egyik jelöltet sem hozza előnyösebb helyzetbe, de az előzetes felmérések, közvélemény-kutatások szerint a demokrata jelölt szavazóinak körülbelül a kétharmada mondta azt, hogy a levélszavazást választja, míg a republikánusoknak csak az egyharmada. Tehát feltehetően sokkal több demokrata szavazott levélben.
Trump szerint a levélszavazással a demokraták csalni akarnak. Fennáll ennek a veszélye?
Elméletben előfordulhat. A levélszavazás szabályozás sok helyen elég, államonként változik. Van, ahol automatikusan mindenkinek kiküldik a szavazólapot, máshol kérni kell, és meg kell indokolni, hogy miért akar levélben szavazni. Például előfordulhat, hogy elküldik az adott címre a szavazólapot, de közben az illető meghal, ennek ellenére beküldik a kitöltött választócédulát. Az is elképzelhető, hogy nem az adott szavazó tölti ki, hanem megmondják, neki, hogy kire kell szavazni, vagy kitöltik helyette. Az is engedélyezett néhány helyen, hogy a kitöltött szavazócédulákat, a levélszavazatot a szavazó egy közeli családtagja viszi el a választási urnához, ami nem is biztos, hogy a választási irodában van, hanem valamelyik plázában. Tehát van elvi lehetőség csalásra, és mivel várhatóan kétszer annyi demokrata szavazott levélben, ezért elsősorban a levélszavazatok ellenőrzését fogják követelni néhány államban. A levélszavazatokkal magyarázható az is, hogy sok tagállamban a szavazatok számlálásának megkezdése után Trump vezetett, majd az arány megfordult, mivel előbb a rendesen leadott szavazatokat kezdték számolni, csak azután fogtak neki a levélszavazatok megszámolásának. Ezért van, hogy a már említett Wisconsinban vagy Michiganben előbb Trump vezetett, de végül Biden fordítani tudott.
Sok államban valóban rendkívül kicsi a különbség a két jelölt között, Nevadában például mintegy 6 ezer voks a leadott mintegy 1,4 millióból. Pedig a közvélemény-kutatók nagyobb előnyt jósoltak Bidennek. Sokak szerint megint csődöt mondtak, mint négy éve. Ön szerint ezt mi okozta?
Biden igazi nagy előnyét országosan, az egész USA-ra vonatkozóan mérték, mintegy 8 százalékot, ami szintén túlzottnak tűnik (országosan mintegy 72 millió voksot kapott, míg Trump 68 milliót). Viszont az úgynevezett csatatér államokban, ahol általában szoros a verseny, a hibahatáron belül mérték az eredményt. De voltak hibák is: Iowában például döntetlenre hozták ki, Trump viszont győzött mintegy 7 százalékpontnyi különbséggel. Floridát és Texast is úgy mérték, hogy éles verseny lesz, közben viszont Trump könnyű győzelmet aratott. Ez főleg két okra vezethető vissza, ha nem tételezzük fel, hogy tudatosan manipulálni akarták az eredményt. Az egyik ok, hogy a megkérdezettek 10-12 százaléka nem hajlandó válaszolni a közvélemény-kutatóknak, a másik pedig az, hogy a Trump-szavazók körében sokan vannak, akik nem akarták vállalni, hogy ők Trump-szavazók. Főleg a nagyobb városokban jellemző ez az utóbbi jelenség, ahol a Trump-ellenes fősodratú média képes legalábbis ilyen szinten befolyásolni a közvéleményt. A vidékre ez annyira nem jellemző. Ez a két ok akár elég is lehet annak megmagyarázására, hogy miért nem voltak pontosak a közvélemény-kutatások, miért nem mérték pontosan Trump támogatottságát. Érdekes módon az elmúlt négy év alatt Trump még az afro-amerikaiak és a spanyol anyanyelvűek körében is tudta javítani támogatottságát, megítélését.
Trump a választás éjszakáján (Fotó: TASR/AP)
Trump már a választások éjszakáján szinte győztesnek kiáltotta ki magát, pedig mindenki tudta, hogy még messze van a végeredmény. Miért tette ezt? Nem kell attól tartani, hogy ezzel felhergelte saját választóit, ha a számlálás alapján fordul a helyzet, és mégsem ő nyer? Kell tartani zavargásoktól, utcai erőszaktól?
Nem tudom, hogy ezt mennyire mérlegelte, az elképzelhető, hogy ebben a felfokozott helyzetben, ha bármelyik jelölt veszít, a tábora nem fogja ezt békésen tudomásul venni. A szélsőjobb és a szélsőbal oldalon is sok olyan elem van, aki a saját jelöltjének a vereségét nem biztos, hogy békésen el fogja tűrni.
Tartani kell utcai zavargásoktól, erőszaktól? Vannak, akik arra számítanak, hogy rendkívül súlyos helyzetek is kialakulhatnak, tavasszal sok lőfegyvert adtak el a koronavírus-járvány kitörése után, de különben is sok lőfegyver van a lakosság kezében. Trumpot pedig sok szélsőséges fegyveres szervezet is támogatta.
Az igaz, hogy idén sok fegyvert adtak el, és sokan tartanak attól, hogy utcai erőszakra kell számítani a választások után. Sokan, elsősorban nagyvárosokban bedeszkázták üzleteik kirakatát a zavargásoktól tartva. Az az igazság, hogy már 2016-ban is voltak zavargások, amikor a Demokrata Párt nem ismerte el azonnal Donald Trump megválasztását. Az akkori helyzetet azonban nem lehet a maihoz hasonlítani, most sokkal kiélezettebb a helyzet, mint 4 éve.
Biden a választások után szinte azonnal arról beszélt – amikor már az ő győzelme volt valószínűbb –, hogy mindenki elnöke akar lenni, hogy számára mindegy, az adott állam piros vagy kék, hogy ki kire szavazott. Sikerülhet ez neki látva a rendkívül megosztott amerikai társadalmat?
Rendkívül nehéz lesz, de mást nem mondhat. Biztosan nem fog egyformán kezelni mindenkit. Hatással lesznek rá a mögötte álló érdekcsoportok, plusz még elég erős hatással lesz rá saját pártja baloldala, az úgynevezett progresszív oldal, amely most úgy tűnik, egyértelműen támogatta őt. 2016-ban Hillary Clinton részben azért veszített, mert a progresszívek nem támogatták őt olyan lelkesen, mint most Bident. Ráadásul azok a politikák sem fogják elnyerni mindenki tetszését, amelyeket végre akar hajtani. Csökkenteni akarja a fosszilisenergia-kitermelést, ami milliók munkahelyét érinti majd, adóemeléseket jelentett be évi 200 ezer dolláros jövedelem felett, visszaállítaná a vállalati adó korábbi mértékét. Nagyon nehéz elképzelni, hogy minden választói csoportnak a kedvére tudjon tenni, az fehér férfiaktól az afroamerikai nőkig, a déli farmerektől az északi munkásokig. Az valahol természetes, hogy minden politikus a saját választói csoportjait részesíti előnyben. Lehetetlen összeegyeztetni az összes érdekcsoport érdekeit.
Joe Biden visszafogottabban várta az eredményt (Fotó: TASR/AP)
Európában inkább Biden győzelmének örülne a legtöbb kormány, tudjuk, hogy Trump nem volt túl jó viszonyban például Emmanuel Macron francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral sem. Igaz, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kilóg ebből a sorból, inkább Trumppal volt jóban, pár nappal a választások előtt is neki szurkolt. Mi várható Biden győzelme esetén?
Mindenképpen jobb viszony várható, legalábbis a felszínen. Valószínű azonban, hogy az amerikai érdekek nem változnak, Biden nem fog kereskedelmi háborúról beszélni, de azt számon fogja tartani, hogy az európai piac sok szempontból zártabb, mint az amerikai, előnyöket élveznek például a gépkocsigyártásnál. Hangsúlyos marad az amerikai mezőgazdasági termékek védelme, a génmódosított termékeket is beleértve, tehát lesznek viták. Várhatóan ellenezni fogja ő is a NordStream II. gázvezetéket, amely miatt a németekkel fog összeütközésbe kerülni. A Trump-adminisztrációhoz hasonlóan megpróbálja majd az európaiakat eltávolítani Kínától, elég csak a Huaweire vagy az 5 G-re gondolni. Ezek a kérdések megmaradnak, Amerika érdekei nem változnak meg egyik adminisztrációtól a másikig. De a hangsúlyok eltolódhatnak, és a hangnem biztosan más lesz, talán zárt ajtók mögött hangzanak majd el az élesebb szavak.
Lajos P. János