1
Fotók: Cséfalvay Á. András
Megosztás
A szlovák kormányfő a minap egy 40 milliárd eurós uniós pénzcsomagról szóló zseniális hírrel tért haza Brüsszelből. Ez a szép summa meglódította a fantáziáját néhány politikusnak, mire (is) lehetne költeni ezt az összeget. Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője szerint okosan ki kellene használni az adandó alkalmat és végre egy állandóan halogatott beruházást lehetne nyélbe ütni: itt az ideje belevágni egy földreformba. Ez lökést adhat az agrárium fejlődésének is.
A korábbi földművelésügyi miniszter azt mondja, Szlovákia tovább nem tologathatja maga előtt a pénzigényes földreform kérdését. A jelenlegi helyzet az, hogy az országban 2 milliónál is több a földtulajdonos, és a telkek ilyen méretű felaprózódottsága bénítóan hat a hazai infrastrukturális és mezőgazdasági fejlesztésekre. A mostani állapotokra jellemző, hogy sokaknak akár több tucat parcellában van tulajdonrésze, és azt kellene elérni, hogy egy parcellának egyetlen tulajdonosa legyen, azaz az apró parcellákat egységesíteni kell. Mivel ez a reform idő- és pénzigényes folyamat, a kormányok ezt mindig félretették. Most viszont éveken keresztül komoly eurómilliárdokra nyílik kilátás, ideje rendezni ezt a kérdést.
Napjainkban a telkek (parcellák) sok esetben 10-15 vagy még több tulajdonos között oszlanak meg, magyarázza a pártelnök. Ez a tulajdonosi struktúra ellehetetleníti a tulajdonjog hatékony és gyors érvényesítését. Akadályt jelent az infrastrukturális befektetések előkészítésénél (a telkek felvásárlása ill. kisajátítása nem ritkán tovább tart, mint az utak megépítése), a hatékonyabb természetvédelemben (a nemezti parkok zónákra osztása), akárcsak a mezőgazdasági támogatások elosztásánál.
A felaprózott telekviszonyt nem lehet csak az öröklésről szóló törvénymódosítással megszüntetni úgy, hogy közben nem kerül sor a tulajdonrészek egyesítésére. De nézhetjük másik irányból is, ésszerűtlen a telkeket egyesíteni, ha öröklés útján ismét elaprózhatóak. Egyszerre kell megoldani a parcellák egységesítését, és megváltoztatni az öröklésről szóló jogszabályt.
A bársonyos forradalmat követően bár elfogadták a telekegyesítések szabályait, az ún. telekjogi rendezést, azonban ez nem tett pontot a folyamat végére: az elmúlt harminc évben mindössze 430 kataszter került rendezésre, ami az ország területének mindössze 12%-a, ugyanakkor érintetlenül maradt további 3103 kataszteri terület. Aki tehát úgy véli, ez az „iram” kissé lassú, az nem veti el a sulykot.
Az ingatlantulajdont, beleértve a földtulajdont is, mindig is az állam szabályozta. Meghatározza a földek öröklési, tulajdonlási és használati módját. A rendszerváltás előtti időszakban– azaz 1950 és 1989 között – a szocialista használati jog felülírta a magántulajdont, ezért a kommunista kormányzat pedig nem akadályozta a telkek nagyarányú felaprózódását.
Tehát a Szlovákiának folyósítandó uniós milliárdok egyik hatékony felhasználási módja lehetne a földreform finanszírozása. Ezért a Magyar Fórum felhívja a kormánykoalíció figyelmét arra, hogy ne mulasszák el földreform megvalósításának karnyújtásnyira lévő esélyét, amelynek alapján:
- a támogatások a valós tulajdonra és bérleti szerződésekre lesznek kifizetve
- jelentősen felgyorsul az infrastruktúra fejlesztése – utak, ipari parkok stb. építése
- gyorsabb és könnyebb lesz a természetvédelem és a védett területek zónákra osztása
- felgyorsul a már létező utak és vasutak stb. alatti telkeket érintő zavaros tulajdonviszonyok végleges rendezése
Simonék 10 éves időtávban megvalósítandó földreformot javasolnak, ami átalakítaná a használati- és tulajdonjogot és eltávolítaná a parcellák felaprózottságát.
– Mintegy 850 millió euró elkülönítésére lenne szükség a telekjogi rendezésekre (egy kataszter átlagnagysága kb. 1000 ha, hektáronként az átlagköltség a szlovák földművelési tárca árjegyzéke szerint 2017-ből 270 000 €.)
– Költségcsökkentést javasolnak – légi felvételek segítségével. Szerintük nem szükséges helyben, fizikailag kijelölni minden tulajdonos parcelláját, csak a használat szerint.
– A jelenlegi földbérlőket motiválnák, hogy a földegyesítés aktív kezdeményezői legyenek, mégpedig azzal, hogy a bérleti szerződések a telekegyesítéseknek a Kataszteri Hivatalba való bejegyzése után is érvényben maradnak, és csak aktualizálják őket az új telekviszonyok szerint (például a jelenlegi 50 szétaprózott telek helyet 3 egyesített telket fognak bérelni ugyanattól a tulajdonostól).
– Ahol a telekjogi rendezés végbement, ott nem szabadna engedélyezni a parcellák további felaprózását és albérleti szerződések megkötését. A Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) a valós állapot után fizetné ki az agrártámogatásokat. (Elhárulnak a dotációk körüli problémák.)
– A Polgári Törvénykönyv örökösödésre vonatkozó részének megváltoztatása úgy, hogy megakadályozzák a telekjogi rendezés utáni parcellaaprózást.
– A reform segít a még a szocializmus idejéből visszamaradt, az állami infrastruktúra építése során keletkezett hiányosságok felszámolásában is, hiszen máig vannak az állam részéről tulajdonosaiktól fel nem vásárolt rendezetlen parcellák. A telekjogi rendezés keretében ez is megoldhatóvá válik.
Simon úgy véli, a reform kedvezne a földtulajdonosoknak, mert növelné a vagyonuk értékét, és hatékonyabban élhetnének az alkotmány által garantált tulajdonjogaikkal. A földek birtoklása, bérbe adása és a támogatások kifizetése jóval egyszerűbb és átláthatóbb lenne. Ha maradnak az átláthatatlan és bonyolult tulajdoni és bérleti viszonyok, az ország és különösen az agrárium fejlődése megtorpan, szögezte le Simon Zsolt.
(sp)