Szivárványt csodálni buziság?
Figyelj! Bárki, akinek fájt már a foga, képes beleélni magát bármilyen testi fájdalomtól szenvedő ember helyzetébe. Aki viszont heteroszexuális, az képtelen beleélni magát egy homoszexuális ember világába...!
Ahogy képtelen beleélni magát egy fehérnek született ember a feketének, sárgának vagy hupikéknek született ember helyzetébe?! Normális az, hogy egy fehérnek született ember kijelenti: az ember fehér?! És az rendben lenne ha a feketének vagy sárgának született ember hirdetné: az ember fekete, illetve sárga...?!
Más: hallottál olyasmiről, hogy anorexia? Ami valamilyen testképzavar. Olyan vágy, hogy minél soványabb legyél! Amikor minden más dolognál fontosabbá válik ez a vágy, elveszíti az érintett a képességét arra, hogy reálisan képes legyen megítélni a külsejét.
Képzeld el, hogy vannak emberek, akik úgy jöttek a világra, hogy képetelenek elfogadni női, illetve férfi mivoltukat…! Hogyan lenne viszont képes egy férfinek született ember megérteni, hogy van olyan férfi, aki inkább nőként szeretné leélni az életét?! Vagy fordítva! Sehogyan! Mert ez az életérzés egyáltalán nem olyan, mint a fogfájás!
Az viszont igenis bárkivel megesik, hogy elvisel olyasmit is, ami számára szokatlan, mi több, idegen! Ennek kellene a normalitásnak lennie! Hogy például képes vagy elfogadni, léteznek a földkerekségen olyan emberek, akiknek más a bőrük színe, avagy más a szexuális orientátságuk, mint a tiéd. Akik azonban ezért egyáltalán nem kevesebbek, mint te.
Csak MÁSOK!
A szexuális orientáció ráadásul egyáltalán nem ragályos! Megtanulni pedig legalább annyira lehetetlen, mint a vízen járást! Vagy talán elhiszed, hogy egy ízig-vérig férfi képes egy Alexanderért dobni Alexandráját? Csak azért, mert két anyuka vagy két apuka nevelte...?! Ugyan már...
Az a komoly gond, hogy tele van a kelet-európai közbeszéd rasszista meg homofób ostobasággal. Ennek a ténynek egyetlen oka van. A hatalomra törekvő vagy épp a hatalomhoz mindenáron ragaszkodó politikusoknak sokkal egyszerűbb meghatározniuk, hogy kiket, miket, miért kell utálni és gyűlölni, mint azt, hogy kiket, miket és miért illene elfogadni, de legalább megtűrni...
Tény, hogy az emberek többsége számára az idegenség, a puszta másság szimpla lehetősége is felforgató erejű lehet. Az ebből fakadó lélektani feszültség aztán az elszigetelés, de még a megsemmisítés vágyát is provokálhatja akár tömegesen is! Egy ilyen helyzetben pedig még csak agresszív tisztogatásra sem kell bíztatni a célszemélyeket. Elég, ha ott munkál a hatalmi központokban az idegenség, a másság iránti viszolygás, hogy aztán a köznép elvégezze a piszkos munkát. A mindenekfeletti undor, az elutasítás logikája jegyében!
Így jut el egy közösség oda, hogy senkit nem érdekel már semmilyen összefüggés: Lényegtelen, hogy melyik politikus, vezető miként, kitől és mennyit lop! Kizárólag ezért dagad meghatározott időközönként, ám a választások küszöbén mindig komoly problémává, hogy emberek-e egyáltalán, akik a többiektől különböző testi sajátosságokkal születtek! Buziság-e például szivárványt csodálni...?
