Szlovák brexitelés

Fotó NRSR

Idéztem már József Attilát, de megint csak idekívánkozik. Azért is, mert jól jönne az „eszmélet”. És azért is, mert lassan egész Európa ezt műveli.

Mármint a brexitelést. Valaki egyfolytában valamit deklarál, de amikor tényleg meg kellene csinálni, mindent elkövet, hogy az ellenkezője történjen meg. A brexit-párti brit politikusok mást sem akarnak, csak kilépni az Unióból, de amikor el kéne a lábukkal rugaszkodniuk a kifelé vezető irányba az adott pillanatban, rájönnek, ehhez a bandzsizsampinghoz nincs sem elég merszük, sem elég gumikötelük. Felvették az ugrásra kész pózt, de kakiló póznak tűnik már, olyan sokáig időznek benne.

Mi tagadás, én is így brexitelem a komposztdombot. Január óta készülök szétdobni a kert ágyásaiban, hogy legyen hely az újnak, és a növénykéim tápanyagokhoz jussanak, de valahogy mindig csak az átöltözésig jutok, a lapát nyelét még nem fogtam meg, hiszen mindig akad valami fontosabb, ami miatt halasztom a komposztterítést.

Az SNS és Danko doktorovics kapitányszkij minden zsét kipergetne az EU-s kaptárból (á-la OV), miközben a mézet Moszkvában adná el.

Jaroslav Paška, aki az SNS uniós képviselője, tehát még uniósabb SNS-es, mint a többiek, nem bírja felfogni: ha az USA a NATO-nak mint a nyugati típusú demokrácia (nem, nem egyeztethető össze azzal a Moszkvával, amely miatt a NATO létrejött…) katonai védelmezőjének leghosszabb furkósbottal rendelkező állama, hogy finom legyek, akkor az USA pénze inkább kell nekünk reptérfelújításra, mint a kiszuperált orosz Migek rozsdás darabkái repcsimodelleket legózni. A védelmi miniszter dettó nyugatpárti, de csak ha a bátyuska is áldását adja rá a keleti kereszténység vörös csillagával…

A legnagyobb kormánypárt pedig úgy NATO-párti , hogy a NATO legnagyobb ellensége, azaz Oroszország az ő számára nem jelent fenyegetést. Akkor sem, ha a szomszéd országot már lerohanta és egy részét elfoglalta. Így hát szankciókra sincs szükség, hanem kseftekre van szükség.

Ugyanaz a kormánypárt valami európai kemény maghoz akar tartozni, csak közben ne kelljen

garantálni a sajtószabadságot (sőt, nyirbáljuk, meg, ugyebár) és ne kelljen elfogadni az európai erkölcsi normákat. Ugyanakkor simán lehet az ő értelmezésében valaki jó kommunista (a kampánycsend miatt egy nevet kihagyok, de a másik pl. Fico) úgy, hogy közben a legnagyobb katolikus. E kör négyszögesítéséről lásd a legutóbbi Bezák-interjút (szintén a kampánycsend miatt nem linkelem).

Mindezt azzal sikerült most jól megfejelnie a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak elleni, valamint a nemek közti diszkrimináció elleni intézkedéseket támogató, annak keretet adó, ehhez nemzetközi mechanizmusokat szervezetten megalapozó, nem mellékesen már évekkel ezelőtt elfogadott (csak még nem mindenütt ratifikált) Isztambuli egyezményt a szlovák parlament annak ratifikálása helyett úgy defenesztrálta, mint részeg ember a józan észt. Mondván, összedől a püspöki kar és a szlovák nemzeti szociáldemokorruptokrácia, ha valaki leírja a gender (értsd sátán) és a nemi sztereotípia (értsd szintén sátán) és az egyenjogúság (értsd a következő sátán) kifejezéseket. Tudjuk, kedves katolikus egyházfők és általuk támogatott komcsi és náci politikusok: asszony verve jó, politikából csurranó pénz olvasva, felvilágosodás évszázadok óta letagadva. De azért irány a kemény mag… Lefordítom én a választóknak ezt a kemény magot, jó? Európai Egyesült Államok. Igen persze, csak az ne legyen, mert az is a Sátán, sőt lehet, hogy egyenesen két Sátán. Vagy több. Legyen inkább egy Putyin vezette, kommunisták által irányított, középkori erkölcsi skanzent a püspöki konferencia által fenntartó, de a nyugat által pénzelt fehér keresztény heteroszexuális férfiparadicsom, lehetőség szerint német és francia (lásd a mi szlovák autógyárainkat példának okáért) pénzből. Szétlophatóan. Ámen.

Na, van a hátsó udvarban egy görbe bodzarudam, faragok belőle fujara helyett hatszögletű vaskarikát…

Ha már a kutyaszaros komposztdombbal máig nem boldogultam a bretixelés (tökölődés) miatt.