1
hu_kartya
Megosztás
Ma már a szlovákok nem távolságtartóak a magyar kisebbséggel szemben, ugyanakkor az elmúlt években növekedett a más csoportokkal szembeni idegengyűlölet a többségi lakosság körében – így értékeli az IVO társadalomkutató intézet a legutóbbi felmérésének eredményeit.
Az előbbi, közösségünkkel kapcsolatos pozitív fejlemény a legutolsó választások óta bekövetkező politikai változásoknak tudható be. Ez utóbbi, a xenofóbia általános elburjánzásáról szóló adat pedig a menekültválsággal hozható összefüggésbe, valamint azzal, hogy a sajtó gyakran számol be a radikális iszlámot és az illegális bevándorlást a terrorizmussal összekapcsolható eseményekről.
Kilenc évvel az IVO hasonló felmérése után a kutatóintézet az idei felmérésében is rákérdezett, hogy zavarná-e a válaszadót, ha valamilyen – nemzeti, vallási,faji, szexuális, stb. – kisebbség képviselője költözne a szomszédjába. 2008 óta földrengésszerű változások következtek be e tekintetben: az ellenérzés mértéke például a képzeletbeli muzulmán családdal szemben 41 százalékkal, a fejlődő országból bevándoroltak iránt pedig 38 százalékkal növekedett. Megugrott az összes vizsgált csoporttal szembeni averzió, még a testi fogyatékkal élőket is kevésbé tolerálja a szlovák társadalom (2008: 3 százalék, 2017: 6 százalék).
Ehhez képest ugyanakkor mindössze 1 százalékkal nőtt a magyar család beköltözését ellenzők tábora az elmúlt majdnem egy évtizedben, de még így is szinte minden ötödik szlovákot – pontosabban 18 százalékukat – zavarná, ha egy magunkfajta család költözne a szomszédságába. Az IVO szociológusai szerint az úgynevezett magyar kártya kiment a divatból, ami a 2016-os parlamenti választások óta szembetűnő.
A szakértők ezt annak tudják be, hogy ekkor lépett koalícióra a hazai politikai élet két ádáz ellenfele: az SNS és a Híd és ez lenyugtatta a helyzetet.
Az IVO felmérte az országra rátelepedett általános társadalmi bizalmatlanság mértékét is: a lakosok csupán 19 százaléka vallja azt, hogy általánosságban meg lehet bízni az emberekben. Ugyanakkor 89 százaléknak a meggyőződése az ellenkezőjéről. A felmérés szerzői megjegyzik, hogy a nálunk és a cseheknél ez a bizalmatlansági index magasabb, mint amit Magyarországon vagy Lengyelországban tapasztalni.
A kutatóintézet idézi a Globsec Policy Institute 2016-os felmérését is, ahol azt firtatták, mely országokkal legyen Szlovákiának a legszorosabb viszonya. Ebben a kategóriában hagyományosan Csehország a nyerő, a megkérdezetteknek 2/3-a véli így. A cseheket nagyobb lemaradással három szomszédos állam követi: Ausztria, Lengyelország és Magyarország, majd alig utánuk következik Németország és Oroszország.
Figyelemre méltó Magyarország kedvező pozíciója. 10-15 évvel ezelőtt a szlovák társadalom még a lehetséges fenyegetés forrásaként tekintett Budapestre, mára azonban ez megváltozott. Visszahúzódott a magyarellenes szlovák nacionalizmus, ami Vladimír Mečiar korszakát, de Robert Fico első kormányának időszakát (2006–2010) is jellemezte.
A kutatóintézet szerint a magyarokkal kapcsolatos pozitív elmozdulás mellett biztató jel az is, hogy a szélsőségesek politikai előretörését a lakosság háromnegyede komoly problémaként azonosítja.
(sárp)