Szlovák oviból magyar iskolába
Nem csak a falusi kisiskolák, de a városi kilencosztályos intézmények számára is fontos, hogy évről évre több elsőst írassanak be hozzájuk. Beiratkozási körképünkben három városi iskolát is megkérdeztünk arról, hányan lesznek a következő iskolaévben az elsősök és mivel próbálják a szülőket arra motiválni, hogy hozzájuk adják a csemetéiket.
A galántai Kodály Zoltán alapiskolában szeptemberben 41 elsős kezdheti majd a tanévet. Az utóbbi évek átlagát tekintve ez nem is rossz, mondja Oláh Hajnalka igazgatónő, ugyanis az elmúlt években az elsősök száma 36 és 50 között mozgott. Már szinte mindenhol találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a magyar szülő a szlovák iskolába íratja a gyermekét, Galántán pedig egyre több ilyen esetről hallani, ráadásul, ha az ember belép a szlovák alapiskolába, a szünetben szinte alig hall szlovák megnyilvánulást, ugyanis majdnem mindenki magyar.
„Hozzánk meglepően sokan hozták a gyerekeket a szlovák óvodából, ezzel betartották az ígéretüket, mert úgy egyeztünk meg, hogy a szlovák óvoda után a Kodály Zoltán iskolába adják a csemetéiket. Így is tettek” – vázolja a helyzetet az igazgatónő.
Sok iskola a tanulmányi programjával, a felszereltségével és az eredményeivel próbálja felhívni magára a figyelmet, és motiválni a szülőket, hogy oda vigyék a gyereküket. „Mi végezzük a munkánkat. Nekünk elég jól működik az úgymond PR-unk, a honlapunkat és a Facebook-oldalunkat folyamatosan frissítjük, s itt nem csak az eredményeket tesszük közzé, de a mindennapi munkánkat is bemutatjuk. Meg aztán a szülők is továbbviszik egymás között az iskola jó hírét, van, ahol a nagyobb gyerek ide járt, ezért a kisebbiket is hozzánk íratják” – mondja az igazgatónő. Az iskolában jelenleg 323 diák tanul összesen.
Kapcsolódó cikk:
Somorján a Corvin Mátyás alapiskolába 45 diákot írattak be a következő tanévre, akik főleg somorjaiak, így három osztályt nyitnak szeptemberben. „A tavalyi évben valamivel több diákunk volt, az előző években viszont kevesebb, tehát ez egy változó szám. A diákok zöme helyi, ám a beíratott elsősök közül 10-12 a környező falvakból érkezik” – tájékoztat Bugár Gabriella iskolaigazgató. A legtöbb „külföldi” diák általában Bacsfáról, Nagyszarváról, Tárnokról és Sárosfáról érkezik, onnan is, ahol működik kisiskola.
„Úgy gondolom, hogy ennek az oka az, hogy több a lehetőség a nagy iskolában, hiszen biztosítunk szakos pedagógust, ez az elsődleges, és talán jobb teljesítményt tud nyújtani az iskola, a szülő igényeinek jobban meg tud felelni” – ecseteli az igazgatónő.
Ez azonban örök vita tárgya, vajon melyik a jobb, a falusi kisiskola, vagy a városi kilencosztályos nagy tanintézmény? Mindenki hazabeszél, hiszen a nagy iskolában oktatók is a sajátjukat, a kisiskolai pedagógusok szintén a sajátjukat preferálják és reklámozzák. „Szerintem már a nagy iskolában is az a helyzet, hogy az osztályok létszáma nem sokkal nagyobb, mint egy kisiskolában, de én úgy gondolom, hogy a lehetőségek sokkal jobbak egy nagy iskolában, ez pedig távlatilag is megmutatkozik, hiszen merem állítani, hogy a gyerekeink jobban megállják a helyüket például a nyolcosztályos gimnáziumban, mint a kisebb iskolából érkezők. Ez a mi tapasztalatunk” – magyarázza Bugár Gabriella.
Hatszáznegyven diák – ennyien látogatják nap mint nap a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskolát, a következő tanévre pedig 93 gyermeket írattak be. Az utóbbi években ez a szám nem sokat változott, 90 és 110 között mozog.
„Örülünk annak, hogy sokan jelentkeznek hozzánk, de sajnos nem olyan a kapacitásunk, hogy mindig mindenkit fel tudunk venni. Az utóbbi két esztendőben azonban sikerült mindenkit felvennünk, nem kellett senkit elutasítani. Örömmel mondhatom, hogy nálunk nincs létszámcsökkenés” – meséli Masszi János igazgató.
Az iskola diákjai között fele-fele arányban oszlanak meg a falusi és a városi tanulók. A dunaszerdahelyi gyerekek mellett érkeznek diákok Medvéről, Somorjáról, Csallóközcsütörtökből, de leginkább persze a Dunaszerdahelyhez közeli falvakból.
(ls)
