Szlovákia az unió egyik legcsóróbb országa, de legalább a világjárvány első évében produkált egy jó számot

2022. január 20. - 13:23 | Belföld

2020-ban minden uniós tagállamban visszaesett a háztartások - azaz a lakosság - fogyasztása, ami nem is csoda, hiszen két éve ütött be koronavírus, amire a kormányok különböző korlátozó intézkedésekkel reagáltak. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint tavalyelőtt fogyasztási szempontból a legjobb helyzetben Szlovákia és Dánia álltak mindössze 2 százalék körüli zsugorodással. Erre az adatra reagált Igor Matovič pénzügyminiszter úgy, hogy ismét igaza volt.

Szlovákia az unió egyik legcsóróbb országa, de legalább a világjárvány első évében produkált egy jó számot
Facebook

A szlovák pénzügyminiszter úgy véli, hogy a világjárvány kikényszerítette hazai intézkedések az ő hozzáállása miatt eredményezték azt, hogy 2020-ban az egész unióban Szlovákiában csökkent a legkevésbé a lakosság fogyasztása. "(Megint) igazam lett" - írta a közösségi oldalára az Eurostat grafikonját kommentálva.

A háztartások fogyasztásának aránylag kedvező alakulása azonban a DenníkN szerint elsősorban nem abban keresendő, amit a legerősebb kormánypárt vezetője állít, azaz hogy érdemes volt "az egészség és az élet védelmére" összpontosítani. Enné prózaibb okok állnak Szlovákia vezető helye mögött. Mégpedig az, hogy

nálunk az élelmiszerek és a lakhatással összefüggő költségek nagyobb szeletet hasítanak ki az összkiadásokból, mint az EU más államaiban. Mivel a szlovákiaiak az uniós átlagnál eleve kevesebbet keresnek, az alapvető szükségletekre szánt ráfordításaikat csak minimálisan lehetett visszafogni.

Az emberek a járvány miatt többet tartózkodtak otthon, és az első lezárások idején sokan az otthonuk, kertjük csinosítására fordították a felszabadult idejüket és pénzüket, rengeteg ehhez kapcsolódó terméket és eszközt vásároltak. Több élelmiszert is fogyasztottak, többet fűtöttek, ami kompenzálta azt, hogy a másik oldalon kevesebbet költöttek ruházkodásra, kultúrára és utazásra. Amíg Szlovákiában az élelmiszerek és a lakhatással összefüggő kiadások 2020-ban a lakossági fogyasztások 50 százalékánal nagyobb értéket mutatott, ugyanez az egész EU-ban 40 százalékot tett ki.

Ettől még a közgazdászok többsége igazat adna a pénzügyminiszternek abban, hogy hatékonynak bizonyult a kormány által a gazdaság szereplőinek megítélt támogatás. A gazdaságpolitika viszonylagos sikeressége abban is megmutatkozott, hogy csupán kis mértékben emelkedett a munkanélküliek aránya. 2020 februárjában 5 százaléknyian kerestek munkát, tíz hónappal később az állástalanok aránya 7,5 százalékra duzzadt, ami aztán tavaly novemberre 6,6 százalékra mérséklődött.

Visszatérve az uniós adatokhz, korábban soha nem látott mértékben, átlagosan 8 százalékkal csökkentek az EU-s háztartások fogyasztási kiadásai 2020-ban a megelőző évhez képest.

A visszaesés a koronavírus-járványnak és az azzal kapcsolatos intézkedéseknek tudható be: a távolságtartási intézkedések, az emberek szabad mozgásának, illetve a nem létfontoságú vállalkozási tevékenységek korlátozása is hatással volt a háztartások fogyasztására.

Egyrészt a kínálati oldalról: hatóságilag bezáratott üzletben, étteremben, moziban stb. nem lehet fogyasztani, így a háztartások kevesebbet költöttek. Másfelől keresleti oldalról, a járványválságban sokan elvesztették az állásukat (vagy legalábbis csökkent a fizetésük), ráadásul a bizonytalanság a háztartásokat jellemzően kiadásaik visszafogására és megtakarításra ösztönzi. Ennek megfelelően komoly különbségek húzódnak meg az egyes tagállamoknál a visszaesés okaiként. Ahol korábban vagy erősebben berobbant a járvány, illetve jelentősebb intézkedéseket vezettek be, ott ez jobban visszafoghatta a háztartások fogyasztását. A másik oldalról ahol az állam jobban támogatta a vállalkozásokat és a lakosságot a nehéz időszakok átvészelésében, ott ennek köszönhetően mérsékeltebb lehetett a fogyasztáscsökkenés.

Míg Szlovákiában a már emllített 2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása 2020-ban, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Máltán, és a horvát, a spanyol, a görög háztartások is 15 százalék fölötti fogyasztás-visszaesést szenvedtek el.

A magyar háztartások fogyasztása 4,6 százalékkal zsugorodott, ami - a csehországi - 8,7-el szemben - szintén jobb, mint az uniós átlag. Ugyanakkor a régiós országok közül nagyobb visszaesést jelent, mint ami Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában bekövetkezett.

A háztartások fogyasztása a járványtól függetlenül jó indikátora annak, amit a köznyelvben életszínvonalként, avagy annak hiányában szegénységként szokás emlegetni. A háztartások fogyasztási kiadásainak összevetése a GDP-s adatoknál például sokkal jobban mutatja, hogyan - mennyire jól - él a lakosság. A GDP-nek ugyanis vannak egyéb összetevői, amiknek kevés közük ahhoz, mennyit költenek magukra az emberek.

Ahogy azt láthattuk, a szlovák és a magyar háztartások uniós összehasonlításban relatíve jól vészelték át 2020-at, de mondjuk Magyarország tekintetében ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy egyetlen ország van az EU-ban, ahol kevesebbet költenének, az pedig Bulgária. Ami azt jelenti, hogy a magyar háztartásoknál csak a bolgárok élnek rosszabbul.

A kiadásokat úgynevezett vásárlóerő-paritáson számolva, - amely kiküszöböli az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket - azt látjuk, hogy amíg a bolgárok az unió legszegényebbjei, Magyarország a második leginkább rászoruló ország, a gyászos ranglétra harmadik helyén a horvátok állnak, és Lettország után Szlovákia az ötödik legcsóróbb ország. Csak érdekesség kedvéért, Csehország a 8., Lengyelország a 9. , és sokak meglepetésére Románia a 11.

(a DenníkN/és a hvg.hu cikkei alapján)