Megosztás
Az elmúlt tíz évben Szlovákia - a V4-es országokon belül - átvette a vezetést a közepes- és csúcstechnológiai ágazatoknál dolgozók foglalkoztatásában. 2017-ben Szlovákia minden alkalmazottjának 45,6 százaléka dolgozott ezen a területen. Ez a visegrádi országok fenntartható fejlődéséről szóló kiadványból derül ki, amelyet pénteken tett közzé a Szlovák Statisztikai Hivatal.
A témában a V4-es országok közül Magyarország végzett a második helyen – 44,9 százalékos aránnyal. A harmadik helyre Csehország került 44,7 százalékkal, a negyedik pedig Lengyelország lett 37,2 százalékos eredménnyel. „Szlovákia ezáltal megközelítette az egész EU-ra jellemző arányszámot” – közölte Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Továbbá: Szlovákia esetében volt megfigyelhető a legnagyobb előrehaladás is az elmúlt tíz évben. Az említett területeken dolgozók száma 2008 óta 5,8 százalékponttal emelkedett.
Szlovákia – a többi V4-es országhoz képest – a legnagyobb mértékben használja ki a vasúti és a vízi teherszállítást is. Ezenkívül az országban a második legnagyobb például a 30 és 34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya, de Szlovákia mezőgazdasági termelésén belül is a második legnagyobb az ökologikus gazdálkodás mértéke.
Más mutatók esetében azonban az ország a ranglétra másik végén helyezkedik el. Szlovákiában a legkisebb az óvodások aránya a többi V4-es országhoz képest. 76,5 százalékos arányról beszélhetünk, amely 18,8 százalékponttal marad el az EU-s átlagtól. A végzősök munkavállalásával is gondok vannak, mivel Szlovákiában a legkisebb azoknak az aránya, akik a tanulmányaik befejezését követő három évben el tudnak helyezkedni. Ebben az időszakban csupán a férfiak 87,6 százaléka és a nők 75,6 százaléka talál munkát. Csehországban és Magyarországon jóval nagyobb ez az arány, mint Szlovákiában.
Szintén Szlovákiában a legalacsonyabb a 30 és 34 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya. Ebben a korosztályban a férfiaknak csupán a 26,7 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel. Ez 8,2 százalékponttal kevesebb az EU átlagához képest. Az ország ezenkívül a kutatások és fejlesztések területén is elmarad a többi visegrádi ország mögött.
TASR