1
Eurostat
Megosztás
Az új év első napjára, azaz a szilveszteri rendbontás utánra időzítette az EU statisztikai hivatala, az Eurostat annak a felmérésnek az ismertetését, amely a szomszédoktól és az utcáról beszűrődő zaj, illetve az arra érkező panaszok problémáját hasonlítja össze az Európai Unió tagországaiban - számol be a Telex.hu hírportál.
A felmérés eredménye szerint 2019-ben az uniós népesség 17,3 százaléka jelentette, hogy problémát okozott neki az otthoni nyugalmát megzavaró zaj. Ez az arány jóval magasabb a nagyobb városok lakóinak körében (24,1 százalék), mint azoknál, akik kisebb településeken élnek (10,4 százakék.)
Érdekesség, bár szintén nem meglepő, hogy minél többen laknak egy adott háztartásban, annál kevésbé ítélték zavarónak a kívülről jövő zajt, talán azért, mert volt belőle bőven házon belül is. Míg az egyedülállók 20,8 százalékát zavarta a zajongás, ugyanez a pároknál 17,8 százalék volt, ahol pedig három vagy több felnőtt él együtt, ott már csak 15,5 százalék. A gyerekes-gyerektelen tengelyen is megfigyelhető ugyanez a hatás: előbbiek 18,2 százalékát, míg utóbbiak 16,4 százalékát zavarta a lárma. Életkor szerint is jelentkezett különbség: a 65 év alattiaknál 25,2 százalék jelentett ilyen problémát, az idősebbeknél viszont csak 14,9 százalék.
Országonként elég nagy különbségek vannak az uniós állampolgárok zajtűrő képességében. A legnagyobb problémaként a máltaiak (28,3 százalék), a hollandok (26,6) és a németek (26,1) élték meg az otthonaikba türemkedő zajt. Ugyanezt a horvátok, az észtek és az írek (mindenhol 8,2 százalék) találták a legkevésbé zavarónak. Utánuk a bolgárok jönnek (8,9 százalék), majd alulról az ötödik helyen áll Magyarország (9.7%) . Közvetlenül utána jön Szlovákia, ahol az uniós felmérés szerint csak az emberek 10.5 százalékát idegesítik szomszédból vagy az utcáról beszűrődő hangok.
Telex/para