Szlovákiától kis mértékben, Magyarországtól durván megvonná a támogatást Brüsszel

Illusztráció

2021-2027 között Szlovákia mintegy 10 százalékkal kapna kevesebbet Brüsszeltől, míg Magyarország számára a korábbiaknál csaknem az ötödével kevesebb kohéziós támogatást irányoz elő az EB. Erről szól a tegnap ismertetett uniós költségvetésről szóló bizottsági javaslat, amelyik az eddigi pénzosztási szempontokat némiképpen módosította.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami eleve kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt.

Szlovákia a következő hétéves időszakban - folyó árakon számítva - 13,3 milliárd euróra tarthat igényt, szemben a 2020-ig tartó ciklus 14,8 milliárdjával. Ezzel Maroš Šefčovič, az EB szlovák alelnöke szerint nem voltak megalapozottak azok a félelmek, amelyek a térségünk országait vagy 25 százalékos forrásmegvonással riogatták. Ezt a megnyugtató magyarázatot némiképpen árnyalja, hogy például Magyarország esetében jóval nagyobb arányú zsugorodásról beszélünk, ami a szlovákiai 10 százalékkal szemben eléri a 20 százalékot.

Számítások szerint ugyanis 20,2 milliárd eurót tesz majd ki a magyarországi kohéziós büdzsé összege, folyó áron, azaz ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ugyanezen az áron számítva mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok alapján.

Šefčovič úgy véli, a Brexittel megtépázott unió jelenlegi helyzetében Szlovákia számára „egészen jó eredmény” ebben a bizottsági tervezetben szereplő summa. Szerinte bár csökkent a kohéziós összeg, az ország így is a legnagyobb juttatásban részesülhet az egy főre jutó 310 eurónyi támogatási lehetőséggel.

Az EB szlovákiai tagja emlékeztetett arra is, hogy a kohéziós politikát befolyásolja az a tény is, hogy az uniós költségvetés nettó befizetőjeként az Egyesült Királyság elhagyni készül az EU-t, így eleve kevesebb pénz folyik be a közösbe. Arról nem beszélve, hogy

Szlovákia az elmúlt időszakban sokat fejlődött és már eléri az unió gazdasági átlagának 77 százalékát.

Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.

Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.

A téma szakértői úgy vélik, a legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország lehet. Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen.

A 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig kétszámjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok elsőszámú belépési pontja a kontinensen.

Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy "a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít".

Az Európai Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja. Ugyan a források elosztásának elsődleges kritériuma továbbra is:

• az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) maradna, új változókat is bevezetnének, hogy pontosabb képet lehessen kapni a valós helyzetről. Figyelembe vennék például

• a munkanélküliség, ezen belül is külön az ifjúsági munkanélküliség szintjét, továbbá

• kis mértékben a klímaváltozás hatásait, illetve

• a befogadott migránsok számát és integrációját.

A növekedés vagy a jövedelem terén lemaradásban lévő régiók a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek, de emellett beruházásokat valósítanának meg más térségekben is, mivel sok, gazdagabbnak számító régió küzd például az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizáció jelentette kihívásokkal.

A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra, az ipari modernizációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogja helyezni a bizottság.

Egyszerűsítenék a hozzáférést a pénzeszközökhöz, továbbá növelnék a rugalmasságot, mivel - mint írták - a 2015-ös menekültválság és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy a kohéziós politikai szabályoknak lehetővé kell tenniük a gyorsabb reagálást az előre nem látható eseményekre.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, szóval még hosszú hónapokig boncolgatni fogják az illetékesek az EB költségvetési tervezetét, és mindenki a maga vérmérsékletéhez hűen fogja csapkodni az asztalt, miért akkora a kiporciózott uniós "tortaszelet".

(sárp)