Megosztás
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) a talajközeli ózon csökkenő értékei miatt ma délután visszavonta a Komáromi járásra vonatkozóan hétfőn bejelentett szmogriadó tájékoztatási szintjét. Megszólítottunk pár szakembert, mit kell tudni erről a jelenségről.
Komáromnál a talajközeli ózon okozta készültség hétfőn 14 órakor lépett életbe, és az intézet szakembere szerint ez szerdán 15:30-ig tartott. A hazai meteorológusok még tegnapelőtt azt közölték: a riasztás 180 mikrogramm/köbméteres légszennyezettségi koncentrációnál lép életbe, és ha az meghaladja ezt a határértéket, egészségi problémák jelentkezhetnek. A Duna-parti városnál a hét első napján 188 mikrogramm/köbméteres adatot mértek egy óra alatt, és az SHMÚ azt javasolta, hogy az emberek keveset tartózkodjanak a szabadban, rövidebb ideig szellőztessenek, és korlátozzák a légszennyezéssel járó tevékenységeket.
Szerdán délután az SHMÚ munkatársa, Peter Holomáň arról tájékoztatta a portálunkat, hogy a komáromi állomáson 24 órán keresztül olyan szintre süllyedt az ózon koncentrációja, hogy a szmogriadót fél négykor lefújták.
A magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa a portálunknak elmagyarázta, milyen folyamat "terméke" ez az ózon. Kuntár-Molnár Anna, az OMSz Időjárás-előrejelző osztály szakembere elmondta, hogy ez a troposzférikus – azaz a Föld légkörének legalsó rétegén kialakuló – ózon egy másodlagos szennyező anyag, ami azt jelenti, hogy nem közvetlen módon kerül a levegőbe, hanem egyes, úgynevezett prekurzorok, előanyagok (nitrogén-dioxid, szén-monoxid, metán, valamint az illékony szerves anyagok) kémiai reakciói során képződik fény hatására. A prekurzorok legnagyobb forrása a gépjárműforgalom, valamint a fosszilis tüzelőanyagok égetése. Általában a kora reggeli csúcsforgalom idején kezd el növekedni a nitrogén-monoxid (NO), szén-monoxid (CO), koncentrációja, majd a délelőtt folyamán a NO-ból és a CO-ból nitrogén-dioxid képződik, melyből a napfény hatására végül ózon keletkezik.
A meteorológus megjegyezte, hogy a gyenge szél, magas hőmérséklet, alacsony légnedvesség és nagy besugárzás következtében van a legnagyobb esély a fotokémiai szmog keletkezésére, emiatt inkább a nyári időszakban gyakori, amikor intenzívebb a napsugárzás, hozzátéve, hogy a magas ózonkoncentráció miatt kialakuló szmogot nevezik fotokémiai szmognak. A szmogriadónak 2 fokozatát különböztettik meg:
tájékoztatási, amikor a légszennyezettségi szint meghaladja azt az értéket, aminek rövid idejű hatása is veszélyt jelenthet a különösen érzékenyekre (3 egymást követő órában meghaladja a 180 mikrogramm/m3-t) – ez az, ami Komáromnál jellemző.
ennél súlyosabb a riasztási fokozat, amikor a teljes lakosságra nézve veszélyt jelenthet, ilyenkor egyéb intézkedéseket is be kell vezetni (amikor 3 egymást követő órában meghaladja a 240 mikrogramm/m3-t, vagy 72 órán túl meghaladja a 180 mikrogramm/m3-t).
Magyarországon amúgy ritkán figyelhető meg a fotokémiai szmog, de az elmúlt napokban a szomszédos országban is magas volt a troposzférikus ózon koncentrációja több mérőállomáson. És bár Kuntár-Molnár Anna szerint Dél-Komáromban nincs ilyen létesítmény, azonban a közelben is előfordultak magas értékek, és meghaladták az egészségügyi határértéket (azaz 8 órán keresztül nagyobb volt a koncentráció 120 mikrogramm/m3-nél). Ám a szlovákiaihoz hasonlóan a tájékoztatási, – illetve a riasztási – fokozatot Magyarországon nem érte el, így nem lett szmogriadó elrendelve.
A szakember figyelmeztetett a troposzférikus ózon ártalmasságára is, mert az a tüdőbe kerülve légzési nehézségeket okoz, elősegíti az asztma kialakulását, ezen kívül szemirritációt és fejfájást is indukálhat.
Az OMSz egy másik egységének, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központnak a munkatársa szerint Európában mindenütt előfordul az ózon koncentrációja határértékének túllépése, amit ezen a térképen lehet követni. Itt az aktuálisan mért koncentrációk jelennek meg, maximum pár óra csúszással, és az eltérő színezés jelöli a szennyezés súlyosságát.
(sárp)