Szociális csomag újra elhalasztva - a kormány mindent megtesz, hogy mindenkit magára haragítson
Ismét eltelt egy hét, és a kormánypártok még mindig nem tudtak megegyezni az infláció hatását enyhítő szociális csomagban. Pedig a – közel – végleges tervezetet már április közepén, éppen négy hete mutatta be a koalíció teljes pompában és szinte teljes felállásban. Csak az SaS hiányzott. Azóta pedig vétózta a csomag egy részét.
260 millió euró idén, jövőre pedig több mint egymilliárd. Talán 1,3 milliárd, ezt sem árulják el pontosan. Ezt a csomagot jelentették be három kormánypárt – az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí – képviselői április 21-én. Első gyorssegélyként 133 milliót akartak adni a leginkább rászorulóknak és a gyerekes családoknak, év végéig további 130 milliót, jövőre pedig – a családtámogatást tovább növelve – már gyerekenként és havonta 200 eurót ígértek.
Ez valóban komoly ugrás lenne a családtámogatásban, amely jelenleg 50 és 73 euró között mozog a gyerek korától függően, ráadásul a családi pótlék és az adóbónusz összeadásával. Még akkor is, ha ennek csaknem harmadát – 60 eurót – egyfajta utalvány formájában kapnának meg a gyerekek.
Az így megugró családtámogatás évente több mint egymilliárd euró pluszkiadást jelentene – a másik oldalról nézve viszont ennyivel több bevételt a családoknak.
Azóta eltelt csaknem négy hét, és még mindig csak az ígéret szintjén tart a koalíció. Pontosabban kicsit visszaléptek, mivel az ma Sas bejelentette, hogy a csomag néhány elemét megvétózza, és ez a vétót a koalíciós partnerek is elismerik. Elsősorban 60 eurós utalványokkal van problémájuk – ezt vétózták meg –, de nem tetszik nekik az adóbónusz emelése sem, ami – mivel a személyi jövedelemadót csökkentené – az városok és falvak önkormányzataitól vonna el pénzt. Ez utóbbit csak nem akarják megszavazni.
Az SaS érvelésével ezúttal többé-kevésbé egyet lehet érteni. A legnagyobb gond nem azzal van, hogy a kormány nagyobb támogatást akar adni a kisgyerekes családoknak, és ezt hosszú távon fenn akarja tartani. Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy nem kellene-e esetleg jövedelmi korláthoz kötni a támogatást – vannak gazdag családok, akiknek a gyerekenként plusz 120-150 euró nem olyan nagy plusz –, de még ezt is el lehet fogadni azzal, hogy „ne tegyünk különbséget gyerek és gyerek között jövedelem alapján”. És a szlovákiai családtámogatási rendszer valóban gyalázatosan alacsony, minden emelést támogatni kell.
Az már kicsit nagyobb gond, hogy a legrosszabb helyzetben lévő gyerekeknek nem biztos, hogy „szabadidős tevékenységre” adott 60 eurós utalvány a legjobb segítség, amikor lehet, hogy cipőre vagy ruhára, vagy akár csak a meleg lakás biztosításához kellene a pénz a családnak.
És természetesen abban is igaza van a SaS-nak, hogy a „szabadidős tevékenység” helyett inkább az „iskolai tevékenységet” kellene határozottabban támogatnia a kormánynak, pontosabban jobb lenne, ha az összeg egy részét a tanárbérek emelésére fordítaná. Ha már Matovič nem talál pénzt a béremelésre.
Míg az utalványok évente mintegy 500 milliót vinnének el, a 10 százalékos béremelésre elég lenne 180 millió, és a gyalázatosan keveset kereső hazai pedagógusok kedélyállapotán ez a 10 százalék is nagyon sokat javítana. De erre valahogy a pénzügyminiszter nem akar költeni.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter az elmúlt csaknem négy hétben nem volt képes elmondani, hogy mivel akarja betömni – jövőre – a most már 1,3 milliárdosnak tartott lyukat, amit elsősorban ez a megugró családtámogatás üt a költségvetésen. Az eddigi magyarázatai – a tervezettnél nagyobb adóbevételek plusz a „leggazdagabb cégek” megadóztatása – egy pénzügyminisztertől elfogadhatatlanul pongyola, homályos meghatározás. És ha hinni lehet az SaS-nek, akkor Matovič a koalíciós partnereinek sem árult el többet a szociális csomag finanszírozásáról.
Persze lehet, hogy minden rendben van, lesz pénz, és még az is kiderülhet, hogy nem kell hozzá adóemelés sem. Csak akkor meg az az érthetetlen, hogy a koalíció miért hergeli szándékosan maga ellen az embereket, a saját választóit – vagy korábbi választóit – is beleértve. A közel 10 százalékos infláció már az év eleje óta itt van velünk, az enyhítésére szolgáló terv is csaknem négy hete készen van, a megvalósítás viszont késik. Ezzel csak azt érik el, hogy mire kiosztják a pénzt, már az is kevesellni fogja, aki négy héttel ezelőtt még örült volna neki.
Mintha szándékosan magukra akarnának haragítani mindenkit, aki még egy kicsit bízik bennük, vagy aki még úgy gondolja, hogy egy smeres kormánynál minden jobb.
