„A szórólapot felszúrhatják, ahova akarják” – forrtak az indulatok a nagyszarvai testületi ülésen
Nem nyitnak szlovák tanítási nyelvű osztályokat a nagyszarvai alapiskolában. Az önkormányzati képviselők kedden elutasították a javaslatot, legközelebb az őszi önkormányzati választások után foglalkoznak ismét a témával. A helyi szlovák szülők szerint azonban hátrányosan megkülönböztetik a gyermekeiket.
A Nagyszarván (Dunaszerdahelyi járás) és a környező községekben lakó szülők kedden, május 29-én ismételten szlovák osztályok nyitását követelték a község testületi ülésén, melyre a nagyszarvai kultúrházban került sor.
A nyilvános képviselő-testületi ülésnek fő témája azoknak a kérelmeknek és petíciónak a megtárgyalása volt, amelyek szlovák tannyelvű alapiskolai oktatást szorgalmaznak a Felső-Csallóközben.
Mint ismert, a közeli Somorja szlovák iskolája nem fogadja be a környékbeli községekben lakó gyerekeket, ezért a hivatalok azt ajánlják a szülőknek, hogy a bősi alapiskolába írassák be őket, a várossal ugyanis közös iskolai körzetet alakítottak ki. A felső-csallóközi szlovák nemzetiségű szülők elfogadhatatlannak tartják, hogy gyerekeiknek egészen Bősig kellene utazniuk azért, hogy saját anyanyelvükön tanulhassanak.
A községben végzett felmérés alapján Nagyszarváról idén két gyermek látogatná a szlovák alapiskolát, arra vonatkozó pontos adatok azonban egyelőre nincsenek, hogy a környező településekről mennyi diákot íratnának be. Nagyszarván korábban működött szlovák tannyelvű iskola, ez azonban az érdeklődés hiányában 2003-ban megszűnt. Az oktatási tárca rendelete alapján az iskolák fenntartójának, tehát a városoknak és községeknek a feladata, hogy biztosítsák a megfelelő oktatási nyelvű osztályokat az egyes iskolákban.
A kezdeményezéshez a nagyszarvai szlovák szülők mellett a csallóköztárnoki, bacsfai, sárosfai, keszölcési, macházai és felbári szülők is csatlakoztak. Mindannyian hangsúlyozzák, törekvésük összekötő, nem pedig szétválasztó szándékú.
A keddi önkormányzati ülésen Horváth Jenő, Nagyszarva polgármestere ismertette a körülményeket, felolvasta a szülők által benyújtott petíciót – amelyet 58-an írtak alá –, illetve a környező települések állásfoglalásait. Felbár vezetősége szerint nem okoz számukra problémát a szlovák iskola hiánya, hiszen a községből jelenleg is többen a bősi szlovák tannyelvű iskolába járnak, és autóbusz-közlekedés szempontjából is előnyös az összeköttetés.
Balra Horváth Jenő, Nagyszarva polgármestere
Sárosfa állásfoglalásában az áll, hogy a község támogat minden olyan javaslatot, amely hozzájárul ahhoz, hogy elérhető legyen az alapvető oktatás a Felső-Csallóközben. Macháza vezetősége szerint községükből senki nem íratta a bősi szlovák alapiskolába a gyermekét, Nagyszarvára viszont jó az összeköttetés.
Lenka Žárová, az érintett falvakban lakó szülők képviselője hangsúlyozta, nemcsak a nagyszarvai, hanem a környező települések szlovák diákjai érdekében is szeretnék, ha alsó tagozatos szlovák osztályokat nyitnának Nagyszarván. A kezdeményezés szervezője szerint nem helytálló a község érvelése, miszerint a nagyszarvai alapiskolának nincs meg a kellő kapacitása és az anyagi kerete szlovák osztályok nyitására, továbbá az, hogy nincs elegendő, szlovák nemzetiségű gyerek. Žárová szerint egy felmérés alapján 12 leendő elsős járna a szlovák iskolába.
Lenka Žárová
„A képviselők és a polgármesterek elképzelése szerint a gyerekeknek háromnegyed órát kellene utazniuk oda, és háromnegyed órát vissza. Ráadásul nem iskolabusszal, hanem csak egy átalakított járattal, amellyel más emberek is utazhatnak”
– mutatott rá Žárová, majd hozzátette, egy hatéves gyerek számára az utazásnak ez a módja elfogadhatatlan.
Lenka Žárová megköszönte a képviselőknek, hogy foglalkoznak az üggyel, és egyúttal hangsúlyozta, azt akarják, hogy ne különböztessék meg a gyerekeket a nemzetiségük alapján.
Roman Kriško nagyszarvai születésű lakos nyílt levélben fordult a polgármesterhez, amelyben leszögezi, egyes helyi képviselőkkel ellentétben meg vannak győződve arról, hogy Nagyszarván emelkedni fog a szlovák nemzetiségű lakosok száma, ezért a szlovák tanítási nyelvű iskolának nemcsak perspektívája van, hanem szükséges is. Kriško a keddi ülésen is elutasította, hogy a törekvésükkel a magyar nemzetiségű diákokat károsítják meg, és azt is határozottan cáfolta, hogy be akarják záratni a nagyszarvai magyar tannyelvű alapiskolát.
Roman Kriško
Csupán azt akarják elérni, hogy a szlovák anyanyelvű diákok is hasonló feltételek mellett tanulhassanak, és elérhető legyen számukra is az anyanyelvi oktatás.
A nagyszarvai testület egyik képviselője, Horváth Balázs azt nehezményezte, hogy a kezdeményezéssel sikerült a magyarok és a szlovákok békés együttélését megbolygatni, azzal a szórólappal kapcsolatban pedig, amelyet a szlovák szülők két nyelven is közzétettek, annyit mondott,
hogy oda tehetik vagy felszúrhatják, ahova csak akarják.
A képviselő hozzátette, két gyerek miatt luxus lenne szlovák iskolát nyitni a községben, a hozzászólását pedig a jelenlévők zöme hangos tapssal értékelte. Egy másik felszólaló szerint azonban az nevezhető luxusnak, hogy az alapiskola 86 diákjára 10 tanár jut.
A nagyszarvai magyar tannyelvű alapiskola igazgatónője, Szilassy Alica elmondta, 64 éve működik a községben magyar alapiskola, az utóbbi években pedig ugyan kis mértékben, de növekszik a tanulók létszáma, jelenleg 86 diákjuk van. Az igazgatónő megerősítette, hogy hivatalosan az épület 242 tanuló befogadására alkalmas, a valóságban azonban nem tudnának ennyi gyerekeket megfelelő körülmények közt oktatni.
Az igazgatónő sajnálatát fejezete ki az elmúlt időszakban kialakult helyzettel kapcsolatban: „Az elmúlt hetekben többen megzavarták az iskola nyugodt munkáját, és olyan információk jelentek meg az intézményről, amelyek rossz irányba vitték az iskola hírnevét. Remélem, hogy az ügy mielőbb megoldódik, és továbbra is azzal foglalkozhatunk, ami az elsődleges feladatunk: az oktatás és a nevelés.”
Roman Kriško megjegyezte, elképzelhető, hogy néhányan attól tartanak, ha szlovák osztályok nyílnának a községben, több magyar szülő is inkább oda íratná a gyermekét. Kriško megjegyezte, ha probléma merül fel, a normális ember ilyenkor partnert és barátot keres, nem pedig ellenséget.
Az önkormányzati ülés végén a képviselők szavaztak: egyhangúlag elutasították a szlovák iskola megnyitását a községben.
A kérdést azonban nyitva hagyták, a testület ugyanis javasolni fogja, hogy az őszi önkormányzati választások után ismét foglalkozzanak az üggyel.
Horváth Jenő, Nagyszarva polgármestere elmondta, a képviselő-testület – az alacsony létszám és az oktatás finanszírozásának problémájára hivatkozva – elutasította a szlovák iskola megnyitásáról szóló kérelmet. „Teljes mértékben nem zártuk le az ügyet, a következő testületben tárgyalunk majd erről. A választások eredménye biztosan függ majd attól is, ki hogyan kampányol ezzel kapcsolatban. Felbolydította a község életét ez a kérés és annak megfogalmazása, de bízom benne, hogy a jövőben ezek a nézeteltérések megszűnnek a községben” – közölte érdeklődésünkre Nagyszarva polgármestere.
„Megértem a problémát, mert természetesen mindenkinek joga van az anyanyelvén tanulni, mind a szlovák, mind a magyar gyereknek. Viszont átérzem az önkormányzat problémáját is, a legnagyobb gondot az oktatás finanszírozásában látom. Mi is fenntartunk egy alsó tagozatos alapiskolát, és látom, hogy mekkora annak a támogatásnak az összege, amit a diákok létszáma alapján kapunk. Azt is megértem, hogy az önkormányzat a saját problémájával foglalkozik” – nyilatkozta a Paraméternek Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere, aki szerint a kialakult helyzetet inkább egy közös megegyezéssel és tehervállalással kellene megoldaniuk azoknak a településeknek, amelyeket kizártak a somorjai iskolakörzetből.
Felbár polgármestere elmondta, közösen próbálták megoldani a somorjai iskolakörzetből való kizárást. „A lehető legjobb döntés Bős volt, hozzáférhetőség és közlekedés szempontjából. Bős felé kényelmesebb az utazás, mint Pozsony irányába, jóval kisebb a forgalom. Az azonban kellemetlenül érintett, hogy községünket nem szólították meg közvetlenül a kezdeményezéssel kapcsolatban, hanem a médián keresztül értesültünk a kialakult helyzetről – nyilatkozta Felbár polgármestere, Bodó István.
Ľudmila Lániková, Macháza polgármestere már korábban is jelezte, hogy támogatja a javaslatot. „Macháza támogatja a nagyszarvai szlovák iskola létesítését, lépéseket teszünk ez ügyben, és reméljük, hogy sikerrel járunk” – nyilatkozta a polgármester asszony.
Az egyik kezdeményező, Beáta Obradovičová is megerősítette, hogy a szlovák osztályok létesítését kérvényező szülőknek egyáltalán nem áll szándékukban, hogy a magyar iskolákat bezárják.
Erika Krišková, nagyszarvai szülő csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, de leszögezte, nem adják fel, és a továbbiakban is próbálkozni fognak. Azt egyelőre nem pontosították, hogy milyen lépéseket tesznek majd ennek érdekében.
(parameter)
