Szövetség: Az oktatás nem prioritás a kormánynak, ahogyan a nemzeti közösségek támogatása sem
Sem a nemzeti közösségek támogatása, sem pedig az oktatás nem prioritása a kormánynak, állítja a Szövetség. Az oktatási költségvetés a következő években ráadásul még csökken is. A költségvetést bírálta a Költségvetési Tanács is, amely szerint a hiány a következő években magasabb lesz a tervezettnél. A háború és az energiaválság 700 millió euróba kerülhet évente.
A Szövetség szerint a kormány nem használja ki a rendelkezésére álló lehetőségeket, és a ezt mutatja a parlamentbe küldött állami költségvetés is. „Ez az elszalasztott lehetőségek kormánya, az állami költségvetés tervezete is az elszalasztott lehetőségekről szól” – jelentette ki Forró Krisztián pártelnök.
A költségvetés elemzése alapján a magyar párt úgy véli, hogy a kormány nem törődik a nemzeti kisebbségekkel sem, a kormányprogramban tett ígéreteket sem valósítja meg. „Az ambiciózus kormányprogram a be nem váltott ígéretek listája lett” – mondta Forró. Nem lesz kisebbségi hivatal, és nem fogadják el a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt sem, mivel ezeknek a megvalósítása pénzbe kerülne, aminek a költségvetésben is mutatkoznia kellene.
„A nemzeti kisebbségek jogainak bővítésére nincs sem pénz, sem politikai akarat” – állítja Forró.
Még az ideinél is kevesebb pénzt szán a kormány az oktatásra
A kormány az oktatáson, ezen belül a kisebbségi oktatáson is spórolni akar, pedig maga is elismeri, hogy a visegrádi országok közül itt jut a legkevesebb pénz erre a területre. „Alulfinanszírozott az oktatásügy, a V4-es országokkal való összehasonlításában, és ezt a mondatot a költségvetésből idéztem” – mondta Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy az egy tanulóra jutó állami támogatás összege csökken. „Idén 3235 euró jut egy tanulóra, jövőre már csak 3034 eurót tartalmaz a költségvetés, és ez ráadásul nominális összeg, pedig az infláció 12,4 százalékos” – mondta Mózes. Vagyis akkor sem lenne több pénz az oktatásban, ha egy főre 400 euróval nagyobb összeg jutna jövőre, mint idén, mert ez csak az inflációt kompenzálná.
2025-ig pedig fokozatosan 4000 euróra kellene emelnie a kormánynak az egy tanulóra jutó oktatási támogatást, hogy kompenzálja az inflációt, ezzel szemben Mózes szerint 2025-ig további csökkenés várható.
„2024-ben 3080, 2025-ben pedig csak 2973 euró jut majd egy tanulóra átlagosan” – mondta a Szövetség alelnöke.
Csak a jövő évi költségvetés a reális, 2024-től nem ülnek a számok
A költségvetést bírálta a Költségvetési Tanács (RRZ) is, amelynek a fő feladata éppen a beterjesztett tervezet ellenőrzése. „A költségvetés csak a jövő évre tartalmaz reális adatokat, a következő évekre vonatkozóan nem nevezhetjük reálisnak” – jelentette ki Ján Tóth, az RRZ elnöke. A jövő évre vonatkozóan a kormány szerintük fölé tervezte a hiányt, számításaik szerint ugyanis „csak” 5,6 százalékos lesz a hiány a tervezett 6,4 százalék helyett.
A következő években viszont a tervezettnél nagyob hiányra számít az RRZ. 2024-ben 4,3 helyett 4,6, 2025-ben pedig 4,1 helyett 4,8 százalék lesz a hiány a számításaik szerint.
Az orosz-ukrán háború és az energetikai válság az RRZ elemzése szerint a GDP kevesebb mint 1 százalékát teszi majd ki.
„Az energiaválság hatására GDP-arányosan mintegy 0,5 százalékkal nőnek a költségek, a háború egyéb hatásai, például a fegyverkezés 0,2 százalékpontot tesz hozzá” – mondta Tóth. Ez euróban kifejezve mintegy 700 millió eurót jelent.
- lpj -
