Szövetség: Az ország déli településein alig van csatornahálózat, és még évtizedekig nem is lesz

2022. január 25. - 14:50 | Régió

A szlovákiai települések csaknem felén nincs csatornahálózat, és nagyon sok település lakói tiszta ivóvízhez sem jutnak hozzá. A Szövetség felmérése szerint ez a probléma sokkal jobban érinti a déli régiókat, legsúlyosabban az ország délkeleti részeit, de a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban is nagyon alacsony azoknak a falvaknak az aránya, ahol a csatornahálózatot már kiépítették. A kormány által tervezett ütemben pedig még évtizedekig fog tartani a probléma megoldása.

Szövetség: Az ország déli településein alig van csatornahálózat, és még évtizedekig nem is lesz
Fotó: Paraméter

Több mint 3 milliárd euróba kerülne kiépíteni Szlovákia minden településén a vízvezeték- és a szennyvízhálózatot, véli Farkas Iván, a Szövetség szakpolitikusa, Nyitra megyei képviselő. Állítása szerint

szennyvízhálózat még a települések több mint felében hiányzik, és a tiszta ivóvízellátás sem elérhető nagyon sok településen.

A központi ivóvízellátás is csak a szlovákiai lakások 85 százalékában megoldott, derül ki a tavalyi népszámlálás eredményeiből. A szennyvízcsatornára pedig országos szinten is csak a házak 48 százaléka van rákötve, a regionális eltérések pedig hatalmasak. Míg a legjobban ellátott Pozsony megyében 72 százalék az arány,a legrosszabb helyzetben lévő Besztercebánya megyében csak a fele, vagyis a házak 36 százaléka kapcsolódik a központi csatornarendszerre.

Évente két település

A víz- és csatornahálózat fejlesztése a ráfordított kormányzati támogatás alapján nem prioritás a jelenlegi kabinet számára, véli Forró Krisztián, a Szövetség elnöke.

„A 2000 lakosúnál nagyobb községek csatornázására mindössze 270 millió euró uniós forrást hagytak jóvá a következő 10 évre, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan két település csatornázása készülhet el 2030-ig” – magyarázta Forró.

A kisebb települések sem állnak jobban, a 2000 lakosnál kisebb falvak 150 milliót kapnak, amiből évente átlagosan még két települést sem lehet csatornázni. Ez annál is szomorúbb, mert a szlovák kormány még a 2004-es uniós csatlakozásunk idején vállalta, hogy tíz éven belül, vagyis 2014-re csatornázza a 2000 főnél több lakosú településeket. Ez azonban a mai napig sem sikerült.

A csallóközi ivóvízbázist sem védi a kormány

Farkas Iván megdöbbentőnek tartja, hogy a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, a Dunaszerdahelyi járás országos szinten is jóval az átlag alatt szerepel. „A csatornázott települések aránya csak mintegy 22 százalék” – jelentette ki Farkas. Mivel azonban általában városok és a nagyobb falvak csatornázottsága magasabb szintű, a csatornahálózatra kötött házak esetében az arány magasabb. A népszámlálás szerint a Dunaszerdahelyi járásban a házak 46,5 százaléka kapcsolódik a szennyvízhálózatra. Azonban ez az arány nemcsak országosan, hanem megyei szinten is nagyon alacsony: Nagyszombat megyében az átlag 58,6 százalék, a Dunaszerdahelyi járás a 46,5%-kalaz utolsó helyen van a házak csatornázottsági aránya tekintetében. Az első helyen – mint általában minden megyében – a megyeszékhely áll 75,88 százalékkal, a Galántai járás pedig a 3. helyre került 61,5 százalékkal.

Forrás: Statisztikai Hivatal, Paraméter

A Komáromi járásban a házak negyede sincs rákötve a hálózatra

Nyitra megyében sokkal alacsonyabb az arány, mint Nagyszombat megyében – mindössze 38,39% –, amivel az utolsó előtti helyen szerepel országos szinten. Mindössze a legutolsó helyen szereplő Besztercebánya megyét előzte meg, amely 35,6 százalékos szinten áll. A járások közti különbségek is nagyobbak, mint Nagyszombat megyében, az első és az utolsó közt csaknem 50 százalékpontnyi az eltérés.

A megyében az utolsó három helyen a három déli járás, a Komáromi, az Érsekújvári és a Lévai szerepel 24,44, 25,5 és 27,87 százalékkal, míg a legjobb ebben az esetben a Vágsellyei járás 72,85 százalékkal. Vágsellye még a megyeközpontot, a Nyitrai járást is megelőzi, amely 52 százalékkal a harmadik helyre szorult.

„Ha a Komáromi járás települései közül kivesszük Komáromot, akkor az arány még rosszabb, a 20 százalékot sem éri el” – jelentette ki Farkas Iván.

A csatornázás egyébként nemcsak kényelmi vagy egészségügyi szempontból fontos, hanem anyagilag is olcsóbb a szennyvízkezelés azon a településen, ahol van szennyvízhálózat. „Egy pozsonyi lakos akár tízszer is kevesebbet fizethet a szennyvízkezelésért, mint egy olyan település lakosa, ahol nincs szennyvízhálózat, és a legközelebbi szennyvíztisztító is kilométerekre van” – magyarázta Farkas.

Forró Krisztián szerint a kormánynak mielőbb stratégiát kellene kidolgoznia a települések víz- és szennyvíz hálózatának kiépítésére, amit az állami vízgazdálkodási vállalatokkal közösen kellene megvalósítani. „A kisebb településeknek a csatornahálózat projektjének a kidolgozására sincs pénzük, ez ugyanis több tízezer euró, a kormánynak ezt is át kellene vállalnia” – jelentette ki Forró.

- lpj -