Szövetség: Egymillió euróval több támogatás kellene a szlovákiai magyar kultúrára, egyes szervezetek működését is támogatni kellene

Nem a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) támogatási területeit kellene bővíteni az alakuló Szövetség kultúrpolitikusai szerint, hanem a forrásokat. Emellett pedig egyes szervezeteket nemcsak programtámogatásban, hanem működési támogatásban is részesíteni kellene.

Plusz egymillió euró kellene

Orosz szerint a jelenleg évente a magyar kultúrára fordítható mintegy 4 millió eurós állami támogatás kevés. Ez a KKA által évente kiosztott támogatás mintegy fele. Szerinte az arány is elhibázott, mivel a magyar kisebbség lakosságaránya mintegy 20 százalékkal magasabb a többi kisebbséghez képest.

A magyar kultúra támogatásának növelését azonban szerinte nem a többi kisebbség, az ő költségvetési támogatásuk kárára képzeli el.

„Szerintem arányosítani kellene a kisebbségi támogatás felosztását, de nem úgy, hogy bármelyik kisebbségtől elveszünk, hanem ahhoz adunk hozzá, ahol ez az arány alacsonyabb – véli Orosz. – Úgy vélem, hogy a magyar kisebbség esetében mintegy egymillió euróval kellene növelni a támogatást, ez lehetővé tenné, hogy próba jelleggel, a középtávú pilotprojektek támogatása beinduljon.”

A támogatási összeg növelése mellett a támogatás rendszerén is kellene módosítani, Orosz szerint lehetővé kellene tenni a hosszabb 3-5 éves projektek és egyes szervezetek működési költségeinek támogatását is. A hosszabb távú projekteket már ma is támogathatná a KKA, de eddig ilyen pályázatot nem írt ki. „Nem intézményeket kellene listázni, hanem olyan, középtávú futamidővel rendelkező projektrendszert megalkotni, amelyben 3-5 évre pályázhatnának szervezetek, hiszen vannak olyan rendezvények, amelyeket 30 éve évente megvalósulnak, és nagyon nehezen kiszámítható számukre egy évről-évre beadandó pályázatokon alapuló rendszer” – véli Orosz Örs, az Összefogás képviselője.

Rigó: nem baj a kisebb létszámú kisebbségek pozitív diszkriminációja

Nagy vonalakban Orosszal egyetért a másik két párt képviselője is, de vannak kisebb nézetkülönbségek. „A jelenlegi arányrendszert a kisebbségek között mi javasoltuk, és ezt jónak is tartjuk, mert szolidáris a magyarnál kisebb létszámú kisebbségek irányában – magyarázta álláspontját Rigó Konrád, a Híd politikusa, volt kulturális államtitkár. –

Abban viszont egyetértünk, hogy növelni kellene a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatást, és intézményi hálózat fenntartását biztosítani kell, hogy ez biztosítani tudja a kisebbségi kultúra fejlődését.”

Őry Péter (MKP) szerint különbséget kellene tenni az államilag fenntartott és a nem állami kisebbségi kulturális intézmények között. A szlovákiai magyar kultúra intézményrendszeréről szerinte társadalmi vitát kellene indítani. „El kell dönteni például, hogy akarunk-e könyvkiadást, akarunk-e kreatív filmipart, milyen legyen az utánpótlásképzés a kultúrában, ami jelenleg egyáltalán nem működik. Ennek a rendszernek a felépítése szerintem a Szövetség feladata kell, hogy legyen a következő években” – jelentette ki Őry. Szerinte a magyar kisebbség kulturális támogatásának arányosítására azért is szükség van, mert a szlovákiai magyarok nem kapják meg a befizetett adójuk arányában járó kulturális szolgáltatásokat.

Őry: a magyarországi támogatások átláthatóságának javítása a magyar kormány hatásköre

Orosz és Őry is hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyar kultúra intézményei rendezvényei nem tudnának működni magyarországi támogatás nélkül, ami sok esetben összemérhető a szlovák állam által biztosított támogatással. Őry szerint azonban a magyarországi támogatás elosztása a magyar kormány feladata.

„Mi nem vagyunk magyar kormányzati szerv, nem vagyunk magyarországi politikai erő sem, a magyarországi támogatási rendszert csak véleményezni tudjuk, de beleszólni nem tudunk” – mondta saját nevében az MKP politikusa.

A KKA átlátható, de van mit javítani

A Kisebbségi Kulturális Alap rendszerét mindhárom politikus átláthatónak tartja, habár azt elismerik, hogy a négy éve létrehozott rendszerben lehetnek hibák. „Egy európai szinten is egyedi projektet hoztunk létre, amikor az önkormányzatiság elvét alkalmaztuk az alap szakmai testületeinek a megválasztásánál” – emelte ki Rigó Konrád. A KKA az előző kormány idején jött létre, amelyben a Híd is kormánypártként szerepelt.

„A szakmai tanácsok döntését senki nem írhatja felül, sem a kulturális miniszter, sem az alap igazgatója” – magyarázta a Híd politikusa.

Elismerte, hogy előfordulhattak hibák is az alap működésében. „Ez egy négy éve működő intézmény, mint mindenhol, itt is előfordulhattak hibák, biztosan voltak is” – mondta Rigó. – De ez a legtranszparensebben működő dotációs alap Szlovákiában, a pályázatok értékelése, az összes döntéshozó pontozása nyilvános, a sajtó alaposan átvizsgálhatja a döntési mechanizmust, és ezt meg is tette az utóbbi években” – magyarázta a volt államtitkár.

Orosz Örs szerint is biztosan lehet javítani az alap működésén, de a döntéseket szerinte is transzparensen közli a KKA. „Szakmai tanácsok között is van különbség, nem mindegy, hogy hány szervezet választja a tagokat – mondta Orosz. – Hamarosan új tagokat választhatnak a kisebbségi szervezetek a szakmai tanácsokba, ebbe a választásba minél több érintett szereplőt be kell kapcsolni.”

Megszűnik a nemzeti kisebbségek egyetlen ilyen intézménye?

A kulturális minisztérium átalakítási elképzeléseit azonban mindhárom politikus hibásnak tartja. A minisztérium a nem nemzeti kisebbségek kultúráját is az alap működési területei közé sorolná, így például a gyengén látók vagy a szexuális kisebbségek is az alap hatáskörébe tartoznának, igaz, ezzel bővülne az alap rendelkezésére álló támogatás is.

„A nemzeti kisebbségeknek egyetlen ilyen, törvény által létrehozott intézménye van, ezzel az átalakítással ez gyakorlatilag megszűnne” – értékelte a minisztérium javaslatát Rigó Konrád.

Kifogásolta azt a törvénymódosítást is, amit koalíciós képviselők terjesztettek be a parlamentbe, de a kulturális tárca egyetértésével. Ez kizárná a gazdasági vállalkozásokat azok köréből, akik az alaphoz benyújtott pályázatokat értékelő szakmai bizottságok tagjait választhatják illetve javaslatot tehetnek a tagok személyére.

A minisztérium a civil társadalmat erősítené

Zuzana Kumanová (OĽaNO), a kulturális minisztérium államtitkára a gazdasági vállalkozások kizárását a választási folyamatból a civil társadalom megerősítésének tartja. Habár a javaslatot nem a minisztérium készítette, koalíciós parlamenti képviselők jegyzik, de a szaktárca is egyetért vele. „A támogatható pályázók köre nem szűkül, továbbra is pályázhatnak városok és falvak, nonprofit szervezetek és kereskedelmi társaságok is – tájékoztatta a Paramétert Kumanová. –

A szakmai tanácsok tagjait választó szervezetek körének leszűkítését a civil társadalom megerősítésének tartom.”

A javaslat azonban a civil szervezetekkel szemben csak egyetlen feltételt támaszt: két éves működés az adott szakterületen, sem a tagságukkal, sem a gazdálkodásukkal nem kell elszámolniuk.

Rigó szerint azonban ezzel a módosítással kizárják a döntéshozatalból a kreatív kulturális ipart. „Ha a kultúrára úgy tekintünk, mint ami nemcsak a javakat használja fel, hanem hanem képes javakat teremteni is, azt leginkább profitorientált jogi személyekkel, cégekkel lehet megvalósítani – véli Rigó. – Az, hogy ezek ne legyenek részesei a döntéshozatalnak, az egy hibás lépés.”

– lpj –