Szövetség: a kormány továbbra is diszkriminálja az ország déli és keleti régióit, északon várható csak komolyabb útépítés

2021. április 29. - 17:05 | Belföld

A kormány magára hagyja az ország déli és keleti régióit, állítják az alakuló Szövetség képviselői, amit az is bizonyít, hogy a gyorsforgalmi utakat a déli régióban továbbra sem erőlteti a kabinet. Az álláspontjukat erősíti a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése is, amely szerint a lakosság közel 70 százaléka elégedetlen a kormány regionális politikájával. Az úthálózat határidős fejlesztési tervét már szerdán el kellett volna fogadnia a kormánynak, de mivel nincs egyetértés a koalíciós párt között, jövő hétre halasztották.

Szövetség: a kormány továbbra is diszkriminálja az ország déli és keleti régióit, északon várható csak komolyabb útépítés
Fotó: Paraméter

A kormány szerdán nem fogadta el közlekedési fejlesztési prioritásokat, amely pontosan megmutatná, hogy az egyes autópályák, gyorsforgalmi utak és első rendű utak melyike milyen prioritást élvez, és várhatóan mikor készül el vagy mikor újítják fel. „ A nyilvánosságra került dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy Dél-Szlovákiát ez a kormány a következő 10-15 évre teljesen leírja” – állítja Sólymos László, a Híd elnöke. Kifogásolja, hogy olyan fontos szakaszok, mint például a Szoroskői alagút Rozsnyó és Kassa között, vagy a vágsellyei elkerülő út is csak a alacsony prioritást élveznek.

„Az R2-es Tornaljáig tartó szakaszának és a Szoroskői alagútnak az építése már 2023-ban elkezdődhetne - véli Sólymos. – Az R7-es építése is folytatódhatna egészen Dunaszerdahelyig, már a telkek felvásárlása is befejeződött.”

Elhibázott koncepció

Mózes Szabolcs szerint a fejlesztések meghatározásának szempontjaival van gond.

„Elhibázott a koncepció, korábban arra hivatkoztak, hogy utakat kell építeni, ami vonzza majd a befektetőket, most pedig ugyanazokban a régiókban akarnak fejleszteni, mondván, ott vannak a befektetők, vállalatok, szükség van a fejlesztésre” – magyarázta az Összefogás elnöke.

Szerinte ilyen hozzáállással sohasem lesz gyorsforgalmi út a gazdaságilag leszakadó régiókban, péládul Gömörben vagy Nógrádban, ami azt is jelenti, hogy ezeknek a régiókban a fejlődése is stagnálni fog.

Közlekedési minisztérium: a koalíciós partnerek miatt késik az elfogadás

A közlekedési minisztériumnak most már a konkrét, határidőkkel kiegészített megvalósítási tervet kell a kormány elé terjeszteni. A szerdai ülésre a dokumentum általános leíró részét fel is töltötték a kormány honlapjára, de a konkrét határidős terveket tartalmazó részt nem. A közlekedési minisztérium a koalíciós partnerekre hivatkozik a dokumentum elfogadásának csúszása miatt. „A határidős terv elfogadását azért halasztottuk el, mert a koalíciós partnerek szeretnének vele alaposabban megismerkedni” – tájékoztatta a Paramétert Ivan Rudolf, a közlekedési tárca szóvivője. Tájékoztatása szerint a dokumentumot már jövő héten újra a kormány elé terjesztik.

A határidős terv alapja a pénzügyminisztérium Értéket a pénzért részleg (Útvar hodnoty za peniaze – ÚHP) tavaly szeptemberben elkészült elemzése.

Ez alapján például az R7-es csak Albárig lesz négysávos, az Albár-Érsekújvár és az Érsekújvár-Losonc szakasz csak kétsávos lesz, pontosabban csak félprofilban épülne meg.

A minisztérium a legfontosabbnak a D1-es befejezését, és a D3-as megépítését tartja.

A Szövetséget létrehozó három párton, az MKP, a Híd és az Összefogás képviselői tavaly is bírálták a közúti prioritások tervét.

Farkas Iván: ha most nem fejlesztünk, később már nem lesz rá pénz

Farkas Iván (MKP) szerint az ÚHP és a közlekedésügyi minisztérium is hibás számok alapján határozta meg a prioritást. „A megtérülés kapcsán a ma érvényes forgalmi mutatókkal számolnak, pedig ha elkészülne a déli gyorsforgalmi út egészen Kassáig, akkor a D1-es forgalmának nagy részét is” – jelentette ki az MKP szakmai alelnöke. Szerinte most dőlhet el, hogy belátható időn belül, hozzávetőlegesen az évtized végéig milyen közlekedési beruházások valósulnak meg.

„Ha ebben az időszakban nem kezdődik el a déli régió úthálózatának a fejlesztése, akkor az teljesen elmaradhat, mivel 2028 után az unió a kohéziós, vagyis régiófejlesztési támogatásait jelentősen csökkenteni fogja” – magyarázta Farkas.

A lakosság szerint is rossz a kormány regionális politikája

A Focus ügynökség április elején készült reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a lakosság túlnyomó része elégedetlen a kormány regionális fejlesztési politikájával.

„A lakosság 69,5 százaléka elégedetlen a kormány regionális politikájával, csak 28,4 az elégedettek aránya” – tájékoztatott a Híd elnöke.

A Focus a következő kérdést tette fel: Ön mennyire elégedett azzal, ahogyan a kormány azt a régiót fejleszti, ahol ön él?

- lpj -