Lényeg A Szputnyik mégsem annyira jó, mint amennyire rossz az AstraZeneca – hogy is van ez?

2021. április 6. - 20:48 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

A Szputnyik mégsem annyira jó, mint amennyire rossz az AstraZeneca – hogy is van ez?
Fotó: Cséfalvay Á. András

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!


Túléltük hát a húsvétot is, az ünnepek covidügyi történéseiről most csak annyit, hogy kiderült: annak ellenére javulnak a járványadatok az országban, hogy meghaladta a 10 ezret a koronavírus halálos áldozatainak száma Szlovákiában, sokan pedig ügyeskedve próbáltak hozzájutni az oltóanyaghoz. Rá is térhetünk a keddi nap eseményeire.

Ez a Szputnyik nem az a Szputnyik

– derült ki abból a kiszivárgott jelentésből, amely az orosz vakcina minőségét volt hivatott meghatározni. A The Lancet című, a legrangosabbnak tartott orvosi szaklapban a vakcina ugyan jó értékelést kapott, a Denník N azonban úgy tudja, a Szlovákiába érkezett oltóanyag nem pontosan egyezik meg azzal, amelyet a tanulmány szerzőinek küldtek. A hír hivatalos megerősítésére még várnunk kell, mindenesetre aligha valószínű, hogy kollégáink az ujjukból szopták volna ezt az értesülést.

Az egerek és a tengerimalacok ugyan túlélték az oltóanyag szlovákiai bevizsgálását, azonban úgy tűnik, idehaza továbbra sincs elegendő információ arról, hogy az oltóanyag biztonságos-e. Márpedig ez a lényeg.

A Szputnyik ügyre idehaza egyelőre csak a Matovič-kormány ment rá,

emberéletet nem követelt az orosz vakcina, igaz, nem is mentett.

Arról azonban már van némi áttekintésünk, hányan lennének hajlandóak beoltatni magukat Szputnyikkal. Egy ma megjelent felmérés szerint idehaza a megkérdezettek több mint 30 százaléka nem kérne az orosz oltóanyagból, ez az elutasítási arány a manapság egyre többet ragozott AstraZeneca esetében csak 2 százalékos.

Örvendetesen emelkedik viszont azok száma, akik szeretnék beoltatni magukat, hogy így elkerüljék (vagy legalább könnyebben átvészeljék) a Covid-19 betegséget. Az oltási hajlandóság tavaly decemberhez képest 20 százalékkal nőtt, ha tehetné, jelenleg a lakosság 41,8 százaléka nyújtaná oda a deltaizmát az oltást végző orvosnak.

Nekünk elég jó az AstraZeneca

És ha már szóba került az AstraZeneca, az is mai hír, hogy Szlovákiában továbbra sem állítják le a brit-svéd vakcina használatát, hiszen a hazai gyógyszerfelügyeleti szerv szerint a védőoltás előnyei még mindig felülmúlják a kockázatokat.

Néhány hete merült fel aggodalom amiatt, hogy néhány esetben agyi trombózis lépett fel olyanoknál, akiket az AstraZeneca vakcinájával oltottak be. Elővigyázatosságból több ország leállította a 60 év alatti korosztály oltását ezzel a vakcinával, amíg nem tudnak meg többet erről a jelenségről.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyik szakértője azonban valószínűnek tartja, hogy összefüggés van az AstraZeneca-oltások beadása és az utána előforduló vérrögképződéses esetek között. Nagy-Britanniában eddig 18 millió adagot adtak be az Astrából, és a beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés. Azt nem tudjuk, közülük oltás nélkül hányan kaptak volna trombózist. Szlovákia mindenesetre nem olyan óvatos, mint Németország, Olaszország, Svédország vagy Norvégia: nálunk továbbra is oltanak AstraZenecával.

Magyarország kinyit

A szomszédban jól haladnak az vakcinálással,

Magyarország jobban teljesít,

ezért az Orbán-kormány úgy döntött, szerdától újraindulhat az élet, vagyis kinyithatnak az üzletek, és a szolgáltatások, a fodrászatok, kozmetikák. Némi kozmetikázás ráférne a járványügyi adatokra is déli szomszédunknál, hiszen Magyarország világviszonylatban még mindig élen jár a 100 ezer lakosra vetített halálozás tekintetében, a törpeállamokon kívül ebben a szomorú statisztikában csak Csehország előzi meg. A vakcinálás tekintetében azonban valóban jók a mutatók, elérte a 2,5 milliót a beoltott magyarok száma. Orbán Viktor egy videóüzenetben azt mondta, „Magyarország lehet, Magyarország lesz az az európai ország, ahol a leggyorsabban jut vakcina mindenkinek.”

Megszámoltuk magunkat

De azért az oltáson túl is van élet. A statisztikai hivatal ma közölte, az online népszámlálás során az ország lakosságának 86 százaléka „számolta össze” magát, több mint 4 millió 800 ezer ember kattintgatta végig az elektronikus kérdőívet. Dunaszerdahely ugyan az átlag alatt teljesített, de más magyarok lakta településeken, Vágsellyén, Szencen, Somorján, Léván vagy Érsekújvárott meghaladta az országos átlagot az online önszámolók aránya. Arról egyelőre még szó sincs, hányan vallottuk magyarnak magunkat, a népszámlálás részletes eredményeire csak jövőre számíthatunk, az alapadatokat azonban már év végéig összesítené a hivatal. És a tervek szerint egészen 2024 végéig csámcsognak majd az adatokon, ekkorra várható ugyanis a komplex összesítés. Aki internet hiányában lemaradt volna a népszámlálás első szakaszáról, ne csüggedjen: népszámlálási asszisztensek segítségével az önkormányzatok azokat is számba veszik, akik az online cenzusban nem vettek részt.

Juhász László

Címkék: LÉNYEG