Eleven nőcik – Takács Tímea: "Meghatározó volt, mikor először megkérdezték a véleményem"

A nőci, ha eleven sorozatban eddig szerepelt hölgyek:

Horváth Reni (kezdeményező) – Antal Ágota, Babos Kitti, Bartalos Tóth Iveta, Bertók Tóth Katalin, Bíró Bea, Bokor Réka, Botka Ildikó, Bott Domonkos Lívia, Bugár Anna, Csölle Rita, Dékány Nikolett, Dobos Bacu, Dudás Viktória, Durica Kati (interjú nélkül), Eliaš Bosák Tünde, Gasparik Kriszta Maja, Gál Mislay Enikő, Gyenge Veroni, Hodossy Katalin, Horváth Melani, Igari Annamária, Jakoda Rátz Katalin, Kacz Éva, Kaszmán-Saróka Liliána, Kiss Kósa Annamária, Kiss Limpár Éva, Kiss Márta, Kurucz Klaudia, Lantos Borbély Katica, Lovas Mária, Mészáros Krisztina, Molnár Karácsony Emőke, Mórocz Magdolna, Nagy Szilas Ildikó, Nagy Tímea, Norina Hella, Ollé Kulcsár Gabi, Pálfy Ella, Pápay Annamária, Pukkai Judit, Rencés Kovács Julianna, Récsei Noémi, Sebestyén Kitti, Štefkovič Patasi Ági, Szarka Zsófi, Szarka Zsuzsanna, Takács Noémi, Tóth Erika, Tóth Helen, Tóth Tünde, Varga Lívia, Virág Anita, Volner Nagy Melinda.

---

TAKÁCS TÍMEA

A Csaplár Benedek VMK igazgatónője, a Novus Ortus diákszínpad alapítója, vezetője – Dunaszerdahely

Itt keresd:

Facebook: Csaplárkult / Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ / Takács Kosár Tímea

Ha egyetlen bővített, de tömör mondatban kellene bemutatnod, ki vagy, és mivel foglalkozol, az hogy hangzana?

Két leánygyermeket egyedül (fel)nevelő anya, pedagógus, drámapedagógus, rendező, kulturális szervező, több kulturális rendezvény megálmodója és szervezője…

Tevékenységedet, szívügyedet illetően mire vagy a legbüszkébb?

Hivatásom pedagógus, de emellett megtalált a drámapedagógia, ami a szívügyemmé vált. Mindig azzal foglalkoztam, az volt és ma is az a tevékenységem, a munkám, amit imádok. Elmondhatom, hogy a munkám a hobbim és a hobbim a munkám. A legbüszkébb arra vagyok, hogy 15 évvel ezelőtt megalapítottam a saját diákszínjátszó csoportomat, a Novus Ortus Diákszínpadot – a csoport 2019-ben polgármesteri díjban is részesült. De a Dunaszerdahelyi Udvari Muzsika nyári koncertsorozata is fontos a számomra, amelynek keretében számos hazai és külföldi művész mellett a fiatal tehetségek is fellépési lehetőséget kapnak idestova tíz éve. Büszke vagyok, hogy a nulláról építettem fel a csoportot és a rendezvényt is.

Tevékenységedben, szívügyedben mit szeretsz a legjobban és legkevésbé?

Mindent pillanatát imádom, de a kudarc az, ami sokszor megtorpant. Aztán felállok, és megyek tovább…

Kérlek, írj le egy, a tevékenységedhez kötődő konkrét kedves/emlékezetes szituációt/történetet!

Szívügyem a fiatal tehetségek „felkutatása”, és számukra fellépési lehetőség keresése, biztosítása. Ebből a célból indítottam el Dunaszerdahelyen a „GiMiTud”, a „Gyereksziget”, vagy a „Fiatal tehetségek bemutatkozása” című programokat. Látni a csillogást és a boldogságot a szemükben…., mikor átölelnek – ez a nagy boldogság és megelégedés számomra.

Ki az az inspiráló személy vagy melyik az az esemény, aki/ami erre a pályára terelt?

Jelenleg a kultúrában dolgozom, ahova véletlenszerűen sodort a sors. Hálás vagyok annak az Embernek, aki meglátta bennem a lehetőséget, és munkát ajánlott ezen a területen, amit csak egy hónap után vállaltam el. Ismeretlenül is, vakon megbízott bennem.

Említs olyan tényezőket, amiktől a kezdetek után, egy folyamat végén az lettél, aki ma vagy!

Mikor Réka lányom 8 hónapos volt, a családdal Budapesten éltünk. Egy este bementünk egy kisboltba vásárolni, ahol az elárusítótól kellett kérni az árut. Én „tejecskét” és „kenyerecskét” kértem. A fiatal elárusító szó szerint kiröhögött, hogy mi vagyok én, talán kisbaba?! Nagyon elszégyelltem magam.

Elhatároztam, hogy eljött az idő, hogy valamit tegyek magamért. Jelentkeztem az első főiskolámra. Tizenegy évet kellett várnom arra, hogy a pedagógiai tanulmányaimat 2. fokozaton is (magyarul) elkezdhessem. Mivel azt hittem, hogy erre sosem lesz módom, elkezdtem a gazdasági főiskolát. Így párhuzamosan végeztem a fősulit az egyetemmel.

Mindig folyamatosan képeztem magam, rengeteg tanfolyamon, képzésen vettem már részt, de autodidakta módon is megtanultam több dolgot. Meghatározó volt az életemben, mikor először megkérdezték a véleményem (akkor már kétgyermekes anya voltam, s az első főiskolámat végeztem). Ekkor ébredtem rá, hogy minden rám bízott munka és feladat csakis a hasznomra válhat.

Hogyan tekintesz ma a kezdő, évekkel ezelőtti önmagadra, mi az, amiben leginkább megváltoztál mostanra?

Nagyon érzékenyen reagáltam a dolgokra, türelmetlen voltam. Sokszor fájt, ha valamilyen eseményen, rendezvényen nem lehettem jelen. Azt gondoltam, valami fontos, nagyszerű dologról maradok le. Mindent csak „feketén és fehéren” láttam.

Mára megtanultam alázattal kivárni a dolgokat, lelkileg megedződtem és megerősödtem, magabiztosabb lettem. Igyekszem több oldalról megvizsgálni ezért a lehetőségeket, a dolgokat, az emberek véleményét.

Egy idézet, gondolat, ami inspirál az életben, illetve ami legutóbb szöget ütött a fejedben /”életfilozófiád”/?

Az Isten itt állt a hátam mögött

s én megkerültem érte a világot

…………………………….

…………………………….

Négykézláb másztam. Álló Istenem

lenézett rám és nem emelt föl engem.

Ez a szabadság adta értenem,

hogy lesz még erő, lábra állni, bennem. (József Attila)

A nőci, ha eleven logója

Nevezd meg, kérlek, a három legmeghatározóbb tulajdonságod, aminek a sikeredet/életed alakulását köszönheted!

Kreativitás, alázat, kitartás.

„Az ember erősebb, mint a sors, s mindent ki lehet bírni, ha jó a lelkiismeretünk.” (Márai)

Magadban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?

Leginkább a segítőkészségemet, a szorgalmat és az empátiát. Na, és persze a nyakasságot, ami lehet a külső szemlélőnek inkább negatívan tükröződik vissza. De azt gondolom, ahogy minden jóban ott rejtőzik a rossz, úgy minden rosszban megtalálható a jó is.

Másokban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?

Leginkább az egyenes, őszinte véleményt és az alázatot tisztelem, szeretem és keresem az emberekben. Nehezen viselem el a hazug, alattomos, mindenkinek és mindennek megfelelni akaró embereket. Azt gondolom, hogy egyszer be lehet csapni az embert, mert általában hiszünk és hinni szeretnénk az embertársainknak.

Említs 3 olyan szlovákiai magyar nőt, akit te a saját értékrended szerint nagyra tartasz!

Nagyra tartom a lányaimat, Rékát és Virágot, akiktől a mai napig sokat tanulok. Az édesanyámat, Kosár Máriát, aki nyolcvanévesen is nagyon aktív és az egészséges életmódot hirdeti. A tanítványaimat, akik elég bátrak, hogy fiatalon vállalkozzanak, Huber Gabriellát, hogy beutazzák a világot, Mezei Kornéliát, Kovács Këri Andreát, Laurát, Emmát, Annát és Virágot, akik közvetítik az irodalmat és a kultúrát.

Inspiráló számomra az a nő, akinek van célja, s minden erejével azon dolgozik, hogy azt meg is valósítsa, így például Szakáll Máriát, Bartalos Tóth Ivetát, vagy Boráros Erzsikét említeném, de szerencsére hosszú a sor…

Ha valaki tanácsot kérne tőled, mi kell ahhoz, hogy „eleven“ (= erős, ügyes, talpraesett stb.) legyen, mit tanácsolnál?

Ha tanácsolhatnék, talán azzal kezdeném, hogy találja meg azt a hobbit, munkát, amivel a legjobban szeret foglalkozni, és próbálja mindinkább tökéletesíteni. Legyen kitartó, szorgalmas, de leginkább alázatos az embertársaival és magával az élettel szemben. Ne siettesse a dolgokat, legyen türelmes.

A lehetőségek és a nagyszerű dolgok megtalálják az embert, ha elég kitartó és „nyakas”, s ha van elég bátorsága nagyot álmodni. De sose feledje el, honnan indult!

(szt, hrn)