A tébolymenedzser Matovič (Heger…) kormányát még a sajátjai sem támogatták meg
Ami azért nem csupán 150 képviselőből kevés, de még a jelenlévő 102-ből is. Mármint egy kormánynak… 4 tartózkodással és 78 igennel lett megerősítve a bizalmatlansági indítvány. A káoszkormány pénzügyminisztere, aki Heger kormányfő háta mögül a dolgokat igyekezett irányítani (persze koalíciós partnere, a parlament elnöke, Kollár folyamatosan gáncsolta) rájött, hogy az SAS komolyan gondolja: csak nélküle hajlandó bármiről is szót váltani a koalícióval.
Mi történt, mi nem? Elmeséljem? Elindult hát a nárcisztikus egó. Ment, mendegélt az államfő palotájába benyújtani a lemondását, feláldozni önmagát az általa vélt közjó oltárán. Nem találkozott sem a medvével, sem a farkassal, de még Piroskával sem, így kénytelen volt találkozni saját maga tudatalattijával. Az menten megsúgta neki, hogy Igorkám, hiába hoztad be a lemondásod a köztársasági elnöknek, hiába írtad alá, nem teheted ezt önmagaddal akkor sem, ha az országot, sőt a nemzetet, sőt a világot mentenéd meg ezzel önmagadtól. Tépd ki az elnöki hivatal alkalmazottjának kezéből azt a leadott, aláfirkantott pergamentekercset és fuss. S lőn. Kitépte. Eliramodott. Így volt, nem volt mese. Aki nem hiszi, annak az elnöki hivatal alkalmazottja úgy megerősíti, mint a sajtónak.
De vissza a komoly dolgokhoz.
A kormány megbukott. Végre… Hogy mi lesz most? Arra az alkotmányjogászoknak van jogi receptje, ők ugyanis a jogi lehetőségeket elemzik. Az elnök asszony nyilván elzavarja a kormányt, majd pedig az elkövetkező kormány felállásáig (amely ezt követően 30 napon belül ismét bizalmat kell kapjon a törvényhozásban), megbízza ezt, ill. körül-belül ezt, csak hogy legyen, aki temperál az épületben. A minimális jogkörökkel.
Nem ér tehát véget kapásból a zűrzavar-kavalkád a kuplerájban. Sőt! Legalább nyárig tartó cirkusz várható. Addig kiderül, hogy pl. egy bizalmat kapó rekonstruált vagy szakértői kormány elkormányozgat-é a nem létező szlovák tenger politikai szennyhullámain, vagy pedig választunk valakit. Ebből még bármi lehet, sőt akármi is. Meg annak az ellenkezője és az ellenkező különféle variációi.
Az égiek – ha már egyszer a tébolymenedzsertől megszabadítottak – legyenek nekünk irgalmasak, és kegyelmezzenek meg a szélsőséges populisták és a fasiszták kombójának hatalomra kerülésétől!
Ami a helyzet komolyságát a leginkább illusztrálja: Boris Kollár, a maffiakapcsolatai felemlegetését meg nem úszó, egy alig létező bizniszpárt vezetőjeként konzervatív-családbarát parlamenti elnökké lett, 10 nővel 11 gyermeket összecsalád-barátkozó mókamester a mai politikai artistaparádé után nyilvánosan, kamerák előtt elnézést kért.
Mondom: Boris Kollár elnézést kért!
A helyzet tehát valóban komoly!
De egyébként most Szlovákián röhög a világ. Nem kicsit…
