Megosztás
Tehéntrágyából gyártanak használati tárgyakat, állítanak elő villamos energiát és álmodtak meg egy múzeumot Olaszországban.
"Az ötletet az az igény szülte, hogy valamilyen módon hasznot húzzunk az állati ürülékből"- mondta a 61 éves Gianantonio Locatelli. A férfi piacenzai tanyáján tartott 3500 tehén naponta 55 tonna tejet – amelyből Grana Padano sajt készül -, és csaknem háromszor ennyi hulladékot termel.
Az állati ürüléket hatalmas emésztőkben gyűjtik össze, amelyekben a baktériumok metánná alakítanak át minden szerves anyagot. A metán elégetésével keletkező villamos energiát eladják.
Az erőgépek hűtésére használt víz 100 Celsius-fokra melegszik fel, amelyet a birtok, az istállók és az emésztők fűtésére használnak. Locatelli szerint az ürülék egy részét trágyaként értékesítik: a Merdame márka hamarosan a boltok polcaira kerül.
A tehénürülék hasznosításának legkifinomultabb módja azonban kétség kívül a terítékeket és különböző használati tárgyakat kínáló Merdacotta márka elindítása volt. Maga a név egy játék a tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, a terrakotta – "főtt föld" – szóval: a merdacotta ugyanis annyit tesz, hogy "főtt ürülék".
A tehénfekáliát összekeverik toszkán agyaggal és hozzáadnak egy titkos összetevőt, hogy téglát, hat- és négyszögletű tetőcserepet, tányérokat és korsókat készítsenek belőle. Locatelli szerint a műanyag és terrakotta termékek között félúton elhelyezkedő forradalmi találmány hamarosan szintén forgalomba kerül.
A letisztult tárgyak az ürülék-felhasználás különböző módjait bemutató múzeumban is helyet kaptak. A Museo della Merda 2015-ben nyílt meg Locatelli egyik tanyáján és egy ganajtúró bogár a logója.
A Luca Cipelletti építésszel közösen megálmodott múzeumban műalkotások is sorakoznak, köztük Luis Bunuel 1974-es A szabadság fantomja című filmjének egy részlete.
MTI/para