1
Illusztráció (Fotó: AP/TASR)
Szlovákia lakosságának több mint 80% -át aggasztja a nemzetgazdaság állapota, amelyet a COVID-19 járvány okozott. A megkérdezettek körülbelül 58 százaléka aggódik a jövedelemük és a jövőbeli munkalehetőségek miatt. Ezek az adatok abból a nemzetközi projekt első eredményeiből derülnek ki, amelyben a Kassai Pavel Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) Bölcsészettudományi Tanszékének csapata is részt vett.
A COVIDiSTRESS Global Survey nevű világméretű projektet a dániai Aarhus Egyetem égisze alatt bonyolítják le. Az elképzelés szerint feltérképeznék az összes olyan tényezőt, amely befolyásolhatja az emberek pszichéjét és döntéseit a világjárvány idején.
"A világ minden táján élő kutatók működnek együtt a kutatásban. A nemzetközi tanulmány a COVID-19 világjárvány mentális túlélésének különféle aspektusaira összpontosít, amit összesen 48 nyelven végeznek a világ számos országában, lehetővé téve az eredmények összehasonlítását."- nyilatkozta Jana Nezkusilová, a kassai csoport egyik tagja.
Az adatgyűjtés első szakaszára Szlovákiában húsvét előtt került sor. "446 ember válaszolt a kérdőívre, akiknek az átlagéletkora 40 év – a válaszadók 74,3% -a foglalkoztatott személy, 10,6% -a főiskolai hallgató és 8% -a nyugdíjas" – mondta Nezkusilová.
Az eredmények szerint a válaszadók 36,3 százaléka tartotta megfelelőnek a kormány által meghozott intézkedéseket, 15,1 százalékuk enyhének, 48,6 százaléka pedig úgy gondolta, hogy az óvintézkedés mértéke túl sok. A válaszadók 80,4 százaléka aggódik a világjárvány által okozott nemzetgazdaság miatt, 73,2 százalékuk pedig attól tart, hogy nem tudja, mennyi ideig tartanak a jelenlegi korlátozások. A válaszadók további 72 százaléka aggódik annak kockázata miatt, hogy ők vagy valaki, akit ismertek, kórházba kerülnek, vagy meghalnak, esetleg megfertőződnek. A résztvevők körülbelül 58% -a aggódik a jövedelmük miatt, és a válaszadók ugyanolyan nagy csoportját foglalkoztatja a jövőbeli munkalehetőség kérdése. A kutatók szerint meglepő, hogy az embereknek csak 20 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudnak vallási tevékenységekben részt venni.
"Megállapíthatjuk tehát, hogy a válaszadók elsősorban a gazdasági helyzet, a jövedelmük és az egészségi állapotuk mitt aggódnak."
Foglalkoztatja őket a kulturális lehetőségek vagy a mozgás hiánya is. Éppen ellenkezőleg, a megkérdezettek csak kis százaléka fogja a fejét amiatt, hogy nem tudni, mi a teendő a vírus elterjedésének csökkentése érdekében."- mondja Neskusilova.
A kassai kutatók azt is elemezték, hogy mi segíti az embereket abban, hogy megbirkózzanak a járványhelyzettel kapcsolatos lehangoló érzésekkel. A legtöbb ember – a válaszadók 94,6 százaléka – telefonon tartja a kapcsolatot a családjával és a barátaival. A vallás a válaszadók 41 százalékának segít a helyzet feldolgozásában. A legkevésbé használt stratégia a számítógépes játékok űzése – ezt a válaszadók kevesebb mint negyede tüntette fel.
TASR